Az inflációs nyomás erősödését említették legtöbbször a megkérdezett elemzők, amikor a jövő évi kis valószínűséggel bekövetkező, de annál jelentősebb piaci-gazdasági hatású forgatókönyvről kérdeztük őket. A pozitív és a negatív kockázatokra is rákérdeztünk, ebben a cikkben utóbbiakat vesszük sorra: az elemzők megemlítették a zöld fordulat elmaradását, az energiaárak további emelkedését, Kína stagnálását, az omikronnal kapcsolatos kockázatokat, de még egy Donald Trump vezette amerikai forradalom is szerepel a válaszok között.
Noha még két hónap van hátra a 2022. szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre való jelentkezési határidőig, ez az idő nem is olyan sok, ha figyelembe vesszük, milyen hatalmas a választási lehetőség. Magyarországon ugyanis több mint 60 államilag elismert felsőoktatási intézmény több száz karának több száz szakja közül lehet választani. Épp ezért megnéztük, melyek azok a pozíciók, amelyekre a legtöbb hirdetést feladták idén a cégek, vagyis melyek most a legkeresettebb szakmák a piacon, és mely szak az, amelynek elvégzése ezekhez betöltéséhez jól jön.
Bejelentette a Fed az eszközvásárlási programjának gyorsabb kivezetését, azaz akár már 2022 márciusában véget érhet a program és elkezdődhetnek a kamatemelések. Utóbbiból három is lehet jövőre, az alapkamat 2024 után pedig elérheti a neutrálisnak tekinthető 2,5%-ot. Jerome Powell elnök a sajtótájékoztatón már nem említette meg, hogy az infláció átmeneti, és a közlemény sem tartalmazta a "transitory" jelzőt. Ennek ellenére a közleményben is szerepelt, és a sajtótájékoztatón is elhangzott, hogy az inflációt felhajtó folyamatok a következő év vége felé mérséklődhetnek. A legnagyobb kockázatot továbbra is a járvány jelenti.
A következő év gazdasági kilátásait is az határozza meg, hogy miképp alakul majd a koronavírus-járvány újabb hullámainak lefolyása, és a jelenlegi európai lezárások miatt ismét csökkenhet a kibocsátás az eurózónában az első negyedévben - derül ki az ING 2022-re vonatkozó, átfogó elemzéséből. A bank közgazdászai szerint a magas infláció jövőre is velünk maradhat, de az év vége felé normalizálódhat a helyzet, ahogy a keresleti-kínálati súrlódások csökkennek. Az eurózónában viszont a jelenlegi átmeneti infláció hatására is beindulhat a strukturális áremelkedés, és hosszú évek után megjelenhet a középtávú előrejelzésben is az áhított inflációs cél. Az államok szerepe nőni fog, és a politikai folyamatok is nagy hatást gyakorolhatnak a jövő évi gazdasági kilátásokra.
Ma még sokan hitetlenkedve kapják fel a fejüket, ha meghallják, hogy valaki nőként, például burkolóként dolgozik, pedig a női burkolók semmiben nem maradnak el férfi kollégáiktól, sőt, precizitásban akár túl is tesznek rajtuk. Egyre több nő dolgozik az építőiparban és a jövőben jelentősen nőni fog a számuk – állítja Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.
A koronavírus-járvány kitörése nyomán az egekbe szökött a munkanélküliség, most viszont már az Egyesült Államokat és Európa számos térségét is súlyos munkaerőhiány sújtja. Az alapanyaghiány mellett így újabb problémával néznek szembe a cégek, amely visszavetheti a növekedésüket. Széles a palettája azoknak a tényezőknek, amik egy-egy szektorban előidézik, hogy nincs elég szakember: az elöregedés mellett a gyermekgondozási létesítmények hiánya, a protekcionista piacvédelem, de a fiatal generációk megváltozott igényei, sőt, a túl jól működő szociális rendszerek is közrejátszhatnak abban, hogy a vállalatok nem találnak elég munkás kezet.
Ma már a képzetlenebb kékgallérosok is nettó 250-300 ezer forintot szeretnének hazavinni, a képzettek még többet, 350-400 ezer forintot - derült ki a Gi Group felméréséből. A kékgallérosok számára is fontos a munka-magánélet egyensúlya, a fejlődési lehetőség biztosítása, és az is, hogy mennyit kell utazni a munkába. Hasonló elvárások 5-10 éve a fehérgallérosoknál voltak jellemzőek.
A Covid-19 megjelenése nehéz helyzet elé állította a munkavállalókat és a munkáltatókat. Hasonló, vírus okozta, az egész világot érintő rendkívüli helyzet nagyon régen, szakemberek szerint az 1918-1919-es spanyolnátha idején fordult csak elő. A világjárvány alapjaiban rázta meg a globális és az uniós gazdaságot is, egyik napról a másikra változtatta meg a korábban biztosnak és megingathatatlannak hitt mindennapokat. A legújabb Portfolio Longformban szakértők segítségével járjuk körbe, milyen rövid- és hosszútávú munkaerőpiaci hatásai vannak a pandémiának, mire számíthatunk a vírus lecsengése után, és vajon van-e bármilyen pozitív hozadéka a történteknek a munkavállalók vagy a munkáltatók szempontjából.
Nem volt érdemi hatással a koronavírus a nyugdíjkifizetésekre az OECD friss elemzése szerint, de több, a nyugdíjasok és leendő nyugdíjasok életét érintő változásra is felhívta a figyelmet. A magyar nyugdíjasok nem panaszkodhatnak: egyike vagyunk azon országoknak, ahol a nyugdíjak a legközelebb állnak a keresetekhez, sőt, az utóbbi két évtizedben még nőtt is a nyugdíjasok rendelkezésre álló jövedelme. Az OECD tanulmánya kitért a magyar nyugdíjrendszert érintő fontosabb változásokra is: a 13. havi nyugdíj és a munkáltatói szocho csökkentés sem jelent túl sok jót a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát tekintve.
Ma történelmi pillanatnak lehetünk tanúi, hiszen hivatalosan is kinevezték az új német kormányt Berlinben. Olaf Scholz kancellárságával hivatalosan is véget ér a 16 éven át tartó Merkel-korszak és egy új, hárompárti koalíció veszi át Európa legerősebb gazdaságának irányítását. Az új kormány ambiciózus célokat fogalmazott meg számos területen, törekvése az, hogy új utat nyisson Németország előtt a klímaváltozás elleni küzdelem és a digitalizáció vonatkozásában is, de a külpolitika terén is számítani lehet hangsúlyeltolódásra. Az első és legfontosabb feladat azonban az egyre erősödő koronavírus-járvány megfékezése lesz. Annyi biztos, hogy az új kabinet nagyon magasra tette a lécet, ennek mérlegét viszont vélhetően csak évek múlva lehet megvonni.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerint a munkaerőhiány még évekig fennmaradhat, annak viszont nem látja jelét, hogy a gazdaságban ár-bér-spirál lenne kialakulóban - írja a Yahoo Finance. Azt is elmondta, hogy nem az állami költekezés tehet a magas inflációról.
Az elmúlt években úgy tűnt, elindult egy pozitív változás a nemek közötti egyenlőtlenség felszámolása terén, ennek azonban a koronavírus-járvány véget vetett. A vírushelyzet miatt elrendelt lezárások csak tovább növelték a nők terheit, ennek következtében pedig még sebezhetőbbek lettek a munkaerőpiaci pozíciójukat tekintve: több nő hagyta ott vagy veszítette el az állását a járvány következtében, mint férfi. Szakemberek segítségével jártunk utána, vajon mi várható a pandémia után, van-e bármilyen pozitív hozadéka az elmúlt másfél évben az életet jelentősen nehezebbé tevő koronavírusnak.
A vártnál sokkal kisebb mértékben nőtt a foglalkoztatottság az Egyesült Államokban novemberben, 2021 első hónapja óta nem láttunk ilyen alacsony növekedést. A friss adat meglepőnek tűnhet, az eddigi adatok ugyanis erőteljes helyreállást mutattak az amerikai munkaerőpiacon, és a Fed az újrafoglalkoztatottságot látva könnyebben reagálhatott szigorítással az inflációs nyomásra. Az átlagbérek jelentős mértékben emelkedtek novemberben, de ebben a mutatóban is elmaradt a várt gyorsulás.
Több mint félmillióval nőtt a foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban novemberben, ami ugyan minimális lassulást jelent az októberi adathoz képest, de így is erőteljes bővülést látunk.
A válság előtti szintre csökkent az álláskeresők száma, azonban nagyon sokan semmilyen pénzbeli ellátást nem kapnak, illetve nőtt a tartósan munkanélküliek száma.
Jerome Powell, a Fed elnöke az imént bejelentette: a decemberi ülésen tárgyalni fognak az eszközvásárlási program kivezetésének felgyorsításáról. A hírre a dollár markáns erősödésbe kezdett.
Csökkent a munkanélküliek száma Németországban novemberben, és a munkanélküliségi ráta is lejjebb ment az előző hónaphoz képest.
A koronavírus új, omikron variánsa fenyegetést jelent az Egyesült Államok gazdaságára - mondta Jerome Powell az amerikai szenátus bizottsági meghallgatásán. A Fed elnöke szerint a járvány új fejleménye lassíthatja a munkaerőpiac helyreállását és tovább rombolhatja az ellátási láncokat.
Megnevezte a 2050-ig szóló három növekedési pillért Szijjártó Péter.
Közzétette a friss jelentését az MNB.
A cél, az építőipar sikeres megújulása.
Az eredeti ellenfele kiszállt a versenyből.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
