A magyar munkaerőhiányról alkotott képet is megváltoztatta a Portfolio cikke, amely szerint nem is küzd olyan sok vállalat a problémával, mint ahogy azt a felmérésekből látni lehet. A GKI segített abban, hogy valós képet kaphassunk a munkaerőhiányról.
Hosszú évek óta először nem nőtt éves alapon az üres álláshelyek száma Magyarországon, ez az első halvány jele annak, hogy a munkaerőhiány tetőzött. Azonban a munkaerőpiac szétszakadt: a versenyszférában enyhülni látszanak a gondok, míg a közszférában egyre súlyosabb a probléma, amiből kiemelkedik az egészségügy egyre romló helyzete.
Egyre nehezebben találnak munkaerőt a balatoni vállalkozók, akik szerint ennek is szerepe van abban, hogy elszálltak az árak a tóparti üzletekben, ugyanis a vállalkozóknak vonzó bért kellene kigazdálkodniuk - írta szerdai számában a Népszava.
A duplájára emelte - az eddigi 19 600-ról 40 ezerre - a cseh kormány hétfőn az évente befogadható ukrán vendégmunkások számát - közölte sajtótájékoztatóján Tomás Petrícek külügyminiszter.
A munkaerőhiány a versenyszférában a mérnöki tevékenységnél, az ipari ágazaton belül a fizikai munkát igénylő állásokban, a közszférában pedig az orvos, a szakápoló és a közegészségügyi szakértői pozícióban jelentkezik leginkább - derül ki a Szent István Egyetem kutatásából, amelyet a BDO Magyarország támogatott.
Ha egy cég rossz helyen van, azaz nem megfelelő a lokációja, a jelöltek egészen egyszerűen nem mennek el oda. Látni kell, hogy borzasztóan sokat számít, hol van az iroda, milyen szolgáltatások vannak jelen, és mennyire felel meg a kor elvárásainak - mondta el Valter Kalaus, a VLK Cresa ügyvezető partnere az éppen zajló Portfolio HR Revolution 2019 konferencián, ahol a kkv szektor szemüvegén keresztül vizsgálják a szakemberek a munkaerőhiányt és más, az iparágat érintő kihívásokat.
Nagyon sokféle példa és mód van arra, hogy technológia hogyan változtatja meg a munkavégzési szokásokat, miközben például a mesterséges intelligencia, vagy a robotikában bekövetkező fejlesztések miatt sokan azért aggódnak, hogy egyáltalán nem lesz szükség a munkájukra - írja a Statista.
Végtelen cikk született arról a magyar sajtóban, hogy nálunk a legnagyobb a munkaerőhiány régiós összevetésben és az EU-ban is kiemelkedő a magyar adat. Elég nehéz volt elhinni eddig is, hogy tízből kilenc feldolgozóipari cég munkaerőhiányra panaszkodik, a Portfolio azonban kiderítette, hogy ez nem is igaz. Egy módszertani kérdés okozta eddig a problémát. Habár a magyar munkaerőhiány valóban magas, mégis beleillik a régiós trendbe, és valójában tízből öt vállalat panaszkodik munkaerőhiányra.
A legfrissebb első negyedéves GDP adatok alapján hazánkban 5,2 százalékos az éves gazdasági növekedés, ami jócskán megelőzi a másfél százalékos EU-s értéket. Ez többek között a lehívható uniós támogatásoknak, a bérnövekedésnek és az ebből fakadó fizetőképesség javulásának köszönhető. A veszélyekre azonban oda kell figyelni, a többi országhoz képest a hazai erős növekedésnek ugyanis ára van - hívták fel a figyelmet a szakértők az Építőipar 2019 konferencia előadásai során. Arról nem is beszélve, hogy a munkavállalási korban lévők aránya a 2020-as évtől kezdve várhatóan olyan rohamos mértékben fog csökkenni, hogy innováció és technológiai fejlesztések nélkül igencsak nagy bajban leszünk.
Hiába hangoztatják a munkáltatók, hogy az új toborzás a megtartás, sok helyen még mindig az a gyakorlat, hogy lehazudják a csillagokat az égről. Aztán a jelentkező nagyot koppan, mert nemhogy az első napon, még utána sem nagyon érzi, hogy ő igenis fontos tagja a csapatnak - hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott interjújában Barathi Tamás. A Colibri HR Solutions, a Zyntern.com, illetve a Blue Colibri alapítójával az employer branding létjogosultságáról, a coaching szemléletű vezetési kultúráról, a csoportos bölcsességről, illetve a vállalatok belső kommunikációjáról beszélgettünk.
Vészes az építő mérnökök elvándorlása, de reformra szorul a felsősokú képzés is. A szakmunkás utánpótlás egyáltalán nem megoldott, kevesen akarnak kőművesek, ácsok lenni - festettek nagyon borús, de reális képet a Portfolio szerdai Építőipar 2019 című konferenciáján.
Az üzemeltetés egyik legnagyobb kihívása a munkaerő utánpótlásának biztosítása. A fiatalok közül egyre kevesebben választják ezt a szakmát, aminek megoldására különböző programokat dolgoztak ki. Arról, hogy mennyire sikeresek ezek az eddigi tapasztalatok alapján és hogyan kellene vonzóvá tenni a létesítménygazdálkodást, a szakértők az FM & Office Konferencia délelőtti beszélgetése során számoltak be.
Kitarthat az építőipar lendülete a következő pár évben, de a hosszabb távú fejlődéshez az ágazat cégeinek teljes szemléletváltása szükséges. Az állam túlzott megrendelői jelenléte nem kívánatos, járulékcsökkentés, átgondoltabb szakképzés szükséges - vélekedett több meghatározó cég vezetője a Portfolio szerdai, Építőipar 2019 konferenciáján.
Magyarországon még vannak tartalékok a munkaerőpiacon annak ellenére, hogy a munkanélküliségi ráta 4% alatti - mondta a Portfolio-nak Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. Habár sokszor hallani, hogy óriási a munkaerőhiány, szerinte azoknak a cégeknek nincs gondjuk, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak a kiválasztásra és megbecsülik a dolgozókat. A Randstad vezére szerint a fizetések nem lesznek hipp-hopp azonosak a Lajtán túliakkal Magyarországon, de versenyképesnek kell lenniük, és a munkaerőhiányos helyzet véget vethet annak, hogy sokan "rabszolgabéren" tartják az embereket. A vállalatoknak egyre nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a munkavállalókra: a home office és a rugalmas foglalkoztatás nem "jó fejség", hanem a cég érdeke. A sikeres cégek ezeket már meglépték.
A munkaerőhiány valóban nem ágazat-specifikus, viszont a munkaerőpiac aktuális kihívásai az energiaszektor összes szereplőjére, így ránk is hatnak. Ilyen kihívás többek között a hazai napelem-telepítési boom is, amely mind az ipari, mind a lakossági szegmensben komoly többlet erőforrásokat - köztük humánerőforrásokat is - kíván a szolgáltatók részéről - árulta el a Portfolio-nak adott interjújában Kiss Attila, az E.ON Hungária Zrt. elnök-vezérigazgatója.
A kevés építőipari szakember folyamatos dilemmát okoz az ezen a területen tevékenykedő cégeknek, beruházóknak és egyáltalán mindenkinek. Abban nagyjából megvan az egyetértés, hogy a probléma megoldásához sokkal vonzóbbá kell tenni a szakmát, és már a fiatalkori oktatásba is komoly energiákat kellene beletenni. Az ösztönző módszerekben azonban sok különböző véleményt lehet hallani, valaki a bérezésre koncentrál, mások a megbecsülést tartják nagyon fontosnak. A lehetséges megoldásokról Kreinbacher Józseffel, a Metál Hungária Holding Zrt. alapítójával beszélgettünk, aki szerint leginkább az irigységre és a külsőségekre reagálva lehet megoldani az építőipari munkaerőhiányt..
Hiába özönlenek a turisták, a magyar szállodák és éttermek komoly gondokkal küzdenek, az utóbbi években jelentős problémát okozott a munkaerőhiány. Tavaly nagy port kavart a hír a magyar sajtóban, miszerint a Balatonnál egy képzett szakács akár 1 millió forintot is kereshet. Kíváncsiak voltunk, hogy mennyire reális ez a bér a magyar tengernél és hogyan látják a helyzetet a balatoni vendéglátósok, szállodák. Mint kiderült, még ha valaki közel 1 millió forintos bért is ajánl, általában ennek közel felét kapják kézhez a dolgozók.
Az építőipari automatizáció és digitalizáció két nagy előnnyel jár: az egyik, hogy sokkal gyorsabban végezhetőek el az egyes munkafolyamatok, a másik, hogy sokkal kevesebb minőségi problémája lesz az elkészült lakásnak, irodának, raktárnak, vagy bármilyen ingatlannak. Abban a korszakban vagyunk, amikor beruházások tömkelege indulna el, az építőipari munkaerőhiány azonban sokszor megálljt parancsol ezeknek, vagy ha el is indulnak őrült kapkodás jellemez minden munkafolyamatot a tervezéstől kezdve, a kivitelezésig. Ez sokszor a minőség rovására megy, jó hír viszont, hogy az automatizációval nagy részük elkerülhető lenne. Barócsi Róberttel, a KÉSZ Csoport gyártási és szerelési divíziójának vezetőjével beszélgettünk a legújabb lehetőségekről, amelyek segíthetnek megoldani a minőségbeli és egyéb problémákat az építőiparban.
Az építőiparban dolgozó szakemberhiány folyamatos érdeklődésben tartja nemcsak az iparágban tevékenykedő cégeket, és az ő munkavállalóit, de végső soron mindenkit, aki csak egyszer is próbált valamilyen mesterembert találni a lakásának a kifestésére, az ablakok kicserélésére, tetőfedésre, vagy éppen az ereszcsatorna kialakítására - csak hogy néhányat említsünk a tömérdek kétkezi munkát igénylő folyamat közül. Az aktuális helyzet, amiben élünk, nem más minthogy ezekre a munkákra nincs utánpótlás, a jelenlegi munkaerőt is csak a nyugati bérek felé való közeledéssel lehet itt tartani, a nyomás pedig hatalmas az építőipari cégeken. Lehet, hogy nekünk is jót tennének a török vendégmunkások? Hogyan lesz vége a fellendülésnek? Mit lát a kivitelezői szegmens a következő 5 évre? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Puskás Andrással, a Puskás Művek Bádogosipari Kft. társtulajdonosával.
Nem mondunk újat azzal, hogy a hazai építőipar valósággal fuldoklik a szakemberhiánytól. Az építőipar teljesítménye miatti mai helyzet jól mutatja, mi vár ránk, ha nem kerül megoldásra a szakemberutánpótlás problémája, ugyanis egyre kevesebb fiatal választja az építőipart.
A most futó pályázatok 260 milliárddal támogatják az energiatárolók telepítését.
A mérés indulása óta nem mért ilyen rossz teljesítményt a K&H Bank.
Bevezetik az első vállalati hiteltermékeiket is.
Felgyorsítják és kibővítik az országos haváriaközpont tervét.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
