Hiányzik a munkáskéz, ebben a gyárban 10 robot fog dolgozni
Beszállítói körképet készített a munkaerőhiányról a Népszava. Érdekes véleményeket mondtak a cégvezetők.
Beszállítói körképet készített a munkaerőhiányról a Népszava. Érdekes véleményeket mondtak a cégvezetők.
A munkaerőhiány ma már a gazdaság minden területén jelen van. Miközben nagyjából 300 ezer munkavállalóra lenne szükség, több tízezren vannak, akik - némi segítséggel ugyan - de munkába tudnának állni. Ezzel pedig mindenki nyerne: a cégek is és a megváltozott munkaképességű munkavállalók is, akiknek munkaerőpiaci helyzete az átlagnál kedvezőtlenebb, ugyanakkor az elmúlt években a foglalkoztatási rátájuk látványosan növekedett.
Kitartó tiltakozáshullámról ír a CNBC, ami a "rabszolgatörvény" néven elhíresült törvénymódosítás miatt alakult ki Magyarországon. Habár a 250 feletti túlóra önkéntes, szakértők szerint ez inkább kötelező lesz. A túlóratörvény azután érkezett, hogy rekordmélységbe került a munkanélküliségi ráta és komoly munkaerőhiány alakult ki az országban, a kormány pedig elutasítja a bevándorlást. Az ellenzék és a szakszervezetek elutasítják a törvényt, így évtizedek óta nem látott országos sztrájk is jöhet.
A rendszerváltás óta nem látott szintre emelkedett a foglalkoztatás Magyarországon idén, és nagyon jó esély van arra, hogy jövőre tovább emelkedik a dolgozók száma. Igaz, a foglalkoztatás bővülési üteme már sokkal lassabb, mint korábban, hiszen a munkaerő-tartalék folyamatosan apad. Valószínűleg soha nem volt még olyan jó esély arra, hogy a foglalkoztatás szerkezetében változást érjen el a kabinet, mint jövőre.
A rendszerváltás óta nem dolgozott olyan sok magyar, mint most, és a foglalkoztatás növekedése várhatóan jövőre is kitart. Ugyanúgy, ahogy a gyors béremelkedés is, ami az egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal is összefügg. Mindez elvezethetne oda, hogy a vállalatok hatékonyságnövelő beruházásokat hajtsanak végre - a munkát tőkével helyettesítsék -, amellyel versenyképesebbé válhatnának, a kormány azonban év végén "mentőövet" dobott a cégeknek a Munka Törvénykönyvének erőteljes lazításával. Ezzel a vállalatok halogathatják a technológiai beruházásokat, miközben a versenyképességi reformok a kormány oldaláról is évek óta késnek. A 2018-as volt az az év, amikor hatalmas lehetőségünk lett volna a közszféra reformjára, nagyon sokat beszéltünk Ausztria utoléréséről, a versenyképességi fordulatról, azonban úgy döntöttünk, hogy a felzárkózáshoz szükséges termelékenység növelése helyett (ismét) a munkára koncentrálunk.
Külföldiek alkalmazását mérlegeli a német haderő (Bundeswehr) vezetése a munkaerőhiány miatt - írta csütörtökön a Berliner Morgenpost című lap. A még formálódó tervek szerint csak európai uniós állampolgárok alkalmazásáról lehet szó.
Egy év alatt 25-40 százalékkal nőtt az ingatlanszektor és az építőipar területén működő cégek által feladott álláshirdetések száma, ugyanakkor mind az adott kategóriákban indított kereséseké, mind az adott kategóriákra történő jelentkezéseké jelentősen csökkent. Egyre égetőbb a szakemberhiány, és nem feltétlenül a pénz az akadály. Államilag is támogatott masszív képzés és céges támogatás is kellene.
Továbbra is optimisták a hazai munkáltatók, nagy munkafelvételi kedvről számoltak be 2019 első negyedében - derül ki a ManPower friss jelentéséből. Hasonló eredményre jut az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) kutatása is, ám azt is hozzáteszik, hogy a korrekcióval végzett becslés arra utal, hogy a cégek nem fogják tudni tovább bővíteni a foglalkoztatottak számát.
Soha nem látott magasságba emelkedett a munkaerőhiány a harmadik negyedévben a KSH adatai alapján. A probléma nagyobb lehet, mint ami a statisztikai hivatal adataiból kitűnik, és várhatóan a következő időszakban fokozódik majd a munkaerőhiány.
Nem ismerjük az elmúlt évek statisztikáit a Magyarországon dolgozó orvosokról, pedig ezekből kiderülnének a legújabb elvándorlási, elöregedési és területi folyamatok. A 24.hu most azt írja cikkében, hogy az erről szóló elemzések nyilvánosságra hozatalára még várni kell.
A Pénzügyminisztérium szerint 150-200 ezer képzett dolgozó hiányozhat Magyarországról. A becslés valamivel kisebb, mint a piacon készült becslések többsége.
"A válság után azt próbáltuk megtanulni, hogy miként szerezzünk munkát, most hogy miként lehet visszamondani munkát harag nélkül" - hangzott el a Portfolio Property Investment Forum építőiparral foglalkozó panelbeszélgetésén. Az ingatlanszakmát komolyan érintő probléma a kivitelezői kapacitás- és szakember hiány, amit a beszélgetés résztvevői igyekeztek körüljárni. A felvezetőben elhangzott, hogy több más országban az állami beavatkozás kontraciklikus, vagyis válság idején érkezik a nagyobb állami megrendelési hullám. Ez történt például Lengyelországban, amelynek építőipara így relatíve jól átvészelte a válságot. Magyarországon azonban erre nem került sor, a válság így jelentős kapacitás leépülést hozott, ami a válság utáni fellendülés komoly gátja lett így.
Az OTP Nagykövet Programsorozat második eseményén hamar kiderült, miért érte meg banki nagykövetté avanzsálnia a vállalkozásoknak. Az előadások utáni csoportos foglalkozásokon egyértelművé vált, hogy azonos problémákkal küszködnek, így az erre adott válaszaik mindenki számára tanulságosak voltak: kiderült, ki, hogyan birkózik meg a munkaerőhiánnyal, a munkavállalói kiválasztással, hogyan tartja meg a legjobb dolgozóit. De nemcsak egymás tapasztalataiból gazdagodtak a résztvevők, volt olyan vállalatirányítási rendszerekkel foglalkozó cég, amely már az első alkalom után is több ügyfelet szerzett magának.
Nagyfokú munkaerő- és kapacitáshiány jellemzi az energiahatékonysági szektor vállalkozásait, amelyek ezzel együtt pozitívan ítélik meg helyzetüket. A cégek a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) felmérése szerint a legnagyobb problémának a piac és a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságát tartják, amelyre egyértelmű, hosszú távú, tervezhető szabályozókat és támogatási struktúrát javasolnak. A szektor szerint a komplex épületenergetikai korszerűsítések támogatása azért is fontos lenne, mert az építőipari árak emelkedése annyira megdrágította a felújításokat, hogy megtérülési idejük húsz év fölé emelkedhetett a jelenlegi rezsiköltségek tükrében.
A magyarországi német társaságok jelenleg kevésbe optimisták a magyarországi gazdasági helyzetet illetően, mint fél évvel ezelőtt - derült ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara aktuális felméréséből. Ez egybecseng azon előrejelzésekkel, miszerint jövőre lassulhat a magyar gazdaság növekedési üteme.
Szeptemberben 3 százalékra csökkent a munkanélküliségi mutató Csehországban, augusztusban ez a mutató 3,2 százalék, tavaly szeptemberben pedig 3,8 százalék volt - közölte hétfőn a cseh munkaügyi hivatal Prágában. A hónapban 224 ezer ember volt állás nélkül, ami 1996 óta a legalacsonyabb szeptemberi érték.
A munkaerőhiány nem csak magyar jelenség, a nemzetközi polgári légiközlekedési társaságoknál már több tízezernyi pilóta hiányzik - írta a Népszava hétfőn.
A cégvezetők és a HR-esek hajlamosak magukban keresni a hibát, amikor azt látják, hogy a cég nem tud fiatal munkaerőket vonzani, megtartani meg pláne nem. Pedig a hiba nem az ő készülékükben van, hanem a helyzet újdonságában. Steigervald Krisztián generációs szakértő elmondja, hogy mire érdemes figyelni, ha a 18-30 éves munkavállalókkal foglakozunk.
A nyáron elfogadott, 2019-re vonatkozó adótörvény-csomaggal a munkáltatóknak új keretek között kell tervezniük a béren kívüli juttatásokat Magyarországon. Vajon milyen változásokat hoz ez a cégeknél? Csökkenhet a cafetériára fordított keret a gazdaságban? Az Edenred Magyarország felmérése szerint sok munkaadó még bizonytalan, míg a megkérdezettek 45%-a a magasabb adóteher ellenére sem venné el az érintett juttatási elemeket. Ez azt jelenti, hogy legalább részben, de többen egészben megtartanák őket, és többen nyilatkoztak úgy, hogy akár növelnék is az idei juttatási szintet. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben egyre több munkaadó látja be, hogy adókedvezmény nélkül is van létjogosultsága a béren kívüli juttatásoknak.
Nem csak Magyarországon, hanem az egész Európai Unióban egyre komolyabb problémát jelent a munkaerőhiány. Az országok között azonban jelentős különbségeket láthatunk, Csehország van a legrosszabb helyzetben.
Holnap is érdemes ugyanilyen időre készülni.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Más gondokkal is küzd Moszkva.
Nem jelent meglepetést a kinevezése.
Afrikában ment mellé a lépés.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
