Óvatos becslések szerint is több mint 500 ezer magyar él külföldön, miközben meghaladja a 100 ezret az ingázók (rövid ideje külföldön dolgozók) száma. A legtöbben Németországban, Nagy-Britanniában, illetve Ausztriában képzelik el a jövőjüket. Ma már azonban nemcsak dolgozni, hanem tanulni is sokan mennének külföldre, utána azonban nem igazán jönnének haza. Miért költöznek külföldre a magyarok? Mi lehet a megoldás az agyelszívás kezelésére?
Az automatizáció egyre nagyobb teret nyer a hazai kiskereskedelemben: az Auchan Magyarország hamarosan megnyitja első, teljesen személyzet nélküli üzletét Budapesten. Bár vidéken néhány éve még ellenállásba ütköztek az önkiszolgáló kasszák, ezek a megoldások egyre elterjedtebbek, részben a munkaerőhiány miatt. Az automatizáció a következő időszakban fel is gyorsulhat.
Megjelent a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége (LEO) által készített hangulatjelentés, melyben a létesítménygazdálkodási szolgáltató szervezetek vezetőit kérdezték a piac hangulatáról és a várható alakulásáról.
A hazai létesítménygazdálkodási szektor továbbra is súlyos munkaerőhiánnyal küzd, különösen a betanított munkakörökben, miközben a szakképzett fizikai dolgozók utánpótlása is akadozik. A LEO (Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Egyesülete) szerint a helyzetet tovább nehezíti a szakképzési rendszer problémás működése. Az iparág egyre inkább digitalizálódik, ám a robotizáció és a mesterséges intelligencia elterjedése még távoli.
A német kormány jelentősen csökkentette 2025-ös GDP-növekedési előrejelzését, mindössze 0,3%-ra, szemben az októberben prognosztizált 1,1%-kal. A gazdasági stagnálás hátterében strukturális problémák, geopolitikai bizonytalanságok és alacsony beruházási szint állnak. A magyar kormány korábban a hazai konjunktúra problémáit is a német gazdaság problémáival magyarázta, és a két ország szoros kereskedelmi kapcsolatai miatt valóban van min aggódni.
Idén kevesebbet dolgozhatnának otthonról a munkavállalók Magyarországon a Randstad friss felmérése szerint. A cég arra figyelmeztet, hogy azok, akik nem engedélyezik a home office-t, elvághatják magukat a tehetségektől.
A Randstad 2025-ös felmérése szerint a toborzást továbbra is az irreális fizetési elvárások és a releváns szakmai tapasztalat hiánya nehezíti leginkább. Bár a csökkenő infláció miatt a béremelések dinamikája lassul, a munkáltatók többsége 6–10%-os emeléssel tervez, miközben a munkavállalók 45%-a 20%-ot meghaladó növekedést tartana reálisnak. Ez a szakadék kihívást jelenthet a tehetségek megtartásában és bevonzásában.
Magyarország több, a zöldátállás szempontjából nélkülözhetetlen tiszta technológia szempontjából fontos szereplője az európai uniós feldolgozóiparnak, melyek közül súlyát tekintve kiemelkedik az akkumulátorgyártás. Az elmúlt évek elsősorban ázsiai beruházásainak köszönhető eredménye azonban nagyrészt az olcsó munkaerőn alapul, és ennek biztosítása egyre nagyobb kihívást jelent.
Jelentős felvásárlást hajt végre a B+N Referencia Zrt., melynek köszönhetően Európa legnagyobb gazdaságának piacán is megjelenik a magyar tulajdonú cégcsoport. A németországi KÖBERL Csoport beolvadása után már 9 országban lesz jelen az épületüzemeltetéssel és takarítással foglalkozó vállalat, melynek ügyfelei között a piaci szereplők mellett a legnagyobb állami megrendelők is megtalálhatók. A cégcsoport nemzetközi terjeszkedése különösen az utóbbi években vett lendületet, amiben a Covid-járvány alatt felértékelődött fertőtlenítési elvárások is szerepet játszottak. Az aktuális trendek mellett az iparág alakulásáról, a munkaerőhiányról, a robotizációról és a kórháztakarítás kapcsán megjelent sajtóhírekről Kis-Szölgyémi Ferenccel, a B+N Referencia Zrt. vezérigazgatójával és tulajdonosával beszélgettünk.
Pillanatok alatt döntött a kormány a Magyarországon dolgozó külföldiek számának korlátozásáról. A szabályozás érinti a külföldiek kvótáját és az országok körét is. Ugyanakkor számos kivételnek köszönhetően nincsenek veszélyben a nagyberuházások, de kevesebb külföldi ételfutárra sem érdemes számítani. Szakértők szerint ráadásul a jelenlegi gazdasági helyzet sem indokolja a külföldi dolgozók számának felfuttatását. A helyzet akkor lehet izgalmas, amikor beindul a gazdasági növekedés.
Alig volt az elmúlt 30 évben olyan kiemelkedő reálbér-növekedésre, mint amit 2024-ben láttunk. Ez azonban a vártnál kevésbé látszik a fogyasztás alakulásában, hiszen tavaly sokat csökkent a keresetek vásárlóereje és a fogyasztói bizalom alacsony szinten ragadt. De mi lesz 2025-ben?
2022-ben a lakónépességbe tartozó foglalkoztatottak közül mintegy másfélszer annyian dolgoztak külföldön, mint a 2011. évi cenzus idején - derült ki a KSH TÉR-KÉP című kiadványából. Az emelkedésben meghatározó szerepe volt az osztrák és német munkaerőpiac megnyitásának.
Pillanatokon belül eldőlhet, hogy a kormány mennyire szigorítja a külföldiek magyarországi munkavállalását - értesült a Portfolio. Úgy tudjuk, a mai kormányülésen is szó volt erről a témáról, és hamarosan megalkotják a rendeletet is. A Portfolio-nak nyilatkozó szakemberek szerint a tiltás súlyos gazdasági hatásokkal járna. Szakértők attól tartanak, hogy az unión kívüli dolgozók behozatalának teljes tiltása egy ahhoz hasonló munkaerőpiaci helyzetet teremtene, mint amilyennel az Egyesült Királyság szembesült a Brexitet követően.
2025. január 1-jétől egyetlen országnak sem lehetne vendégmunkás-engedélyt kiadni Magyarországon Grúzia kivételével, illetve a hosszabbítás lehetősége is elvész – értesült a 444.
A fővárosi munkavállalók érdekeit képviselő szakszervezetek közös nyilatkozatban szólították fel a képviselőket, hogy fogadják el a 2025-ös budapesti költségvetést, amely tartalmazza a szükséges béremelést. A szakszervezetek figyelmeztetnek: ha nem születik döntés, sztrájk vagy demonstráció formájában válaszolhatnak a helyzetre.
Az idei, közel 10%-os reálbéremelkedés után jövőre sokkal visszafogottabb mértékben nőhetnek a fizetések. Hogyan harcoljunk ki akkora fizetést, amekkorával tényleg elégedettek lennénk? Mivel érvelhetünk a magasabb béremelés mellett?
Magyarország az Európai Unió egyik vezető víziszárnyas-termelője, azon belül is az egyik legnagyobb pecsenyekacsa-beszállítója, amelyből a magyar piac egyik legnagyobb termelője, a Bács-Tak Cégcsoporthoz tartozó Hunent Zrt. a főbb nyugat-európai piacokon kívül például Kanadába és Japánba is exportál. Az ágazatnak azonban az elmúlt években olyan kihívásokkal kellett megküzdenie, mint a jelentős károkat okozó madárinfluenza vagy az egyre nagyobb mérteket öltő kínai dömping, amelynek bekerülési árával lehetetlen versenyezni, miközben az infláció, az emelkedő bérköltségek, a stagnáló európai környezetben visszaeső fogyasztás hasonlóképpen sújtja az ágazatot, mint a gazdaság más szereplőit. A cégcsoport igazgatóságának elnöke és résztulajdonosa, Kiss István szerint a további növekedés és a piaci pozíciók megőrzése korszerű állattartó telepek megépítésével, és ezen keresztül az állatjólét növelésével érhető el, mert az ilyen módon piacra kerülő termék minőségével nem tudnak versenyezni a kínai kacsák. Az első ilyen telepet már át is adták, a második átadását pedig jövőre tervezik.
Ismét elkészítette a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége (LEO) negyedéves hangulatjelentését. Az index ezúttal 51 pontot ért el, ez enyhe növekedést vetít előre, amely az év végi szezonális hatásnak köszönhető.