A munkanélküliségi ráta 4,5-5%-ra emelkedett Magyarországon az idei év elejére, miután a gazdaság gyengélkedik. Ilyen magas munkanélküliségre utoljára a Covid-válságban volt példa. Mindeközben a vendégmunkások száma nem csökken: már megközelíti a 100 ezer főt, ami közel 20 ezres növekedés az inflációs válság előtti szinthez képest. Vagyis amíg a magyarok körében nőtt a munkanélküliség, addig a külföldi dolgozók létszámának növekedése töretlen volt.
Rekordalacsony volt a születések száma Dél-Koreában tavaly, 7,7 százalékkal esett vissza az előző évhez képest - derül ki a dél-koreai statisztikai hivatal jelentéséből. De mi áll a rendkívül alacsony születésszám mögött?
A legnagyobb technológiai vállalatok már évek óta csökkentik a dolgozói létszámot világszerte. Az IT-szektor nehézségei Magyarországot is elérték: programozóiskolák dőlnek be, a fizetések alig nőnek, miközben itthon is vannak olyan cégek, amelyek leépítenek.
Az új uniós szankciócsomag kapcsán ismét többen kritizálják az intézkedéseket, hogy azok nem fojtották meg az orosz gazdaságot. Friss elemzések is igazolják, hogy a szankciók önmagukban korlátozott hatásúak, azonban Oroszország így is komoly károkat szenved a nyugati lépések miatt. De ezek messze nem olyan fájdalmasak, mint maga a háború. Az EU a szankciók hatását fokozná újabb és újabb csomagjaival, míg sok belgazdasági trend sem kedvez Vlagyimir Putyin elnöknek.
Soha nem látott kihívások tépázzák a teljes kiskereskedelmi szektort, és ezt már igazolja a legtöbb makrogazdasági mutató is. A versenyben csak az képes talpon maradni, aki tudja a megfelelő válaszokat a szektor legégetőbb kérdéseire. Ilyen többek között a szektort régóta feszítő munkaerőhiány kérdése, az egészséges piaci mechanizmusokat jelentősen megbolygató kormányzati beavatkozások, vagy épp a világgazdaságban zajló ellátási zavarok. De természetesen készülni kell a jövő kihívásaira is, így a piaci szereplőknek foglalkozniuk kell azzal, hogy milyen lehetőségeket rejt magában a gépi támogatás, illetve automatizáció, továbbá hogyan lehet a csúcsra futtatni a profitot a mesterséges intelligencia segítségével. Ha te sem akarsz lemaradni, akkor neked is a RETAIL DAY 2024 konferencián a helyed!
Az elmúlt években a kabinet a magasnyomású gazdaság irányvonalat (high pressure economy, HPE) követte, amellyel az elmélet hívei szerint érdemi többletnövekedésre lehet szert tenni. A kormányzat továbbra is kitart a HPE mellett (talán jobban, mint valaha), ám a Magyarországon is ébredő Phillips-görbe és a feszes munkapiacról tanúskodó Beveridge-görbe alapján lehetnek meglepetések ezen az úton.
A munkavállalók 43%-a idén 5 és 10% közötti béremelésre számíthat. A Hays Hungary felmérése szerint a vállalatok idén kisebb emeléseket terveznek, mint tavaly. Ugyanakkor a legtöbben továbbra is érdemi munkaerőhiányról számolnak be, a nyitott pozíciókat egyre nehezebb betölteni.
Vendégmunkások, migránsok, idegenek – csak néhány a nem túl pozitív hangvételű jelzőből, amikkel a külföldieket szokta a magyar nyelv illetni. De kik ők valójában? Hányan vannak? Honnan jöttek? Hol élnek a legtöbben? A következőkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe.
Putyin az infláció elleni küzdelemre összpontosít, miközben az orosz központi bank a gazdasági nehézségek ellenére valószínűleg szinten tartja a 16%-os kamatlábat – írja a Reuters.
Magyarországon növekszik az importált munkaerő, miközben évek óta probléma a magyar munkavállalók külföldre távozása. Gazsi Attila, a Vállalkozók és munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökhelyettese úgy látja, a folyamat célzott intézkedésekkel és forrásbevonással visszafordítható, addig azonban a hazai vállalkozások zavartalan működéséhez elengedhetetlen a vendégmunkások alkalmazása. A VOSZ rendszeresen részt vesz munkaerőpiaci kutatásokban, ennek legújabb mérföldköve a VOSZ Barométer, amelynek részletes eredményeit márciusban mutatják be. Az elnökhelyettes szerint több potenciális munkavállalói csoport is dinamizálható lenne jól szervezett intézkedésekkel és együttműködésekkel, például az 55 év feletti korosztály munkaerőpiaci jelenléte jelentősen növelhető. A VOSZ ezek megvalósítására tesz javaslatokat.
Több millió ingázó és utazó közlekedését zavarta meg pénteken a Verdi szakszervezet egynapos sztrájkja, amelyet 90 ezer tömegközlekedésben dolgozó számára hirdettek meg. A munkabeszüntetéshez Bajorország kivételével az összes német szövetségi állam érintett dolgozói csatlakoztak.
Magyarországról jól képzett, fiatal, motivált munkavállalók vándorolnak ki, akiknek a helyére olyan külföldi betanított munkások érkeznek, akik napi 10-12 órát tudnak dolgozni a nagy iparvállalatoknál, amelyek egyébként kifejezetten alacsony hozzáadott értéket teremtenek – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Bod Péter Ákos. A Budapest Corvinus Egyetem professzorával azután beszélgettünk, hogy születésnapja alkalmából megjelent a Gazdasági rendszerek és rendszerváltozások című könyv. Bod Péter Ákos szerint Magyarországnak nem lenne szüksége több összeszerelőüzemre, mert a társadalom jólétéhez egészen más vezethetne el. Ezek a gyárak bár a GDP-t növelik, minimális hatásuk van a nemzeti jövedelemre. Korábban legalább lehetett azt mondani, hogy magyarok dolgoznak ezekben a gyárakban, az újonnan betelepülő üzemekre azonban szerinte már ez sem lesz igaz. Szerinte sem az ország, sem a társadalom nem készült fel a nagyszámú külföldi munkavállaló integrálására. Magyarország fejlődése kapcsán úgy véli, a gazdaságszerkezeti adottságok miatt a jövő is borús lesz.
A külföldi dolgozók idehozatala és szállásolása drága, miközben a bérük nem mondható alacsonynak. Ugyanakkor sokkal hatékonyabban és többet hajlandók dolgozni, mint a magyarok. Ez nem csoda: a magyaroknak családjuk van, magánéletük van, míg a külföldiek általánosságban csak néhány évre jönnek. Ráadásul még örülnek is a túlóráknak vagy a hétvégi munkának, mert akkor több pénzt utalnak haza a családjuknak. A helyzet tehát kissé hasonló ahhoz, mint amikor a magyarok mennek külföldre dolgozni, csak most éppenséggel hozzánk jönnek a külföldiek.
Az angliai Somersetben épülő Hinkley Point C atomerőmű végleges költsége a fejlesztő francia cég szerint mintegy harmadával emelkedhet. Az EDF becslései szerint az infláció növekedésének is köszönhetően az összköltség elérheti a 2015-ös árakon számított 34 milliárd fontot (mai áron 46 milliárd), ami 8 milliárd fonttal (kb. 3600 milliárd forint) magasabb, mint a 2022-ben meghatározott büdzsé. Ezen felül a tervezett befejezés időpontja is csúszhat három évvel.
Az Európában rekordalacsonynak tekinthető munkanélküliség a többi fejlett gazdasághoz viszonyítva még mindig magas, az Egyesült Államokban például sokkal kisebb a ráta. Ennek részben módszertani okai vannak: mélyebbre tekintve a munkaerőpiac helyzete nem annyival kedvezőtlenebb az EU átlagában az USA-hoz mérve, mint ahogy az a munkanélküliségi adatokból látszik. Európában inkább a munkanélküliség területi eloszlásával van baj, egyes országokban valóban magas a munkanélküliek aránya, míg másutt kínzó munkaerőhiánnyal küzdenek. Jó hír, hogy a munkanélküliség várhatóan egyre kevésbé lesz probléma ezekben az országokban, de a kormányok addig is sokat tehetnének a helyzet javításáért – ha a politikai szempontok engednék.
Általában az adatközlő intézmények és a minisztériumok egyszerre adják ki közleményeiket a gazdasági adatokról. Esetleg a tárcák némi késéssel kommentálják az adatokat. Most azonban ezzel ellentétes eseményt láttunk. A Nemzetgazdasági Minisztérium úgy adott ki közleményt az álláskeresők számáról, hogy a foglalkoztatási szolgálat oldalán se híre, se hamva nem volt az adatoknak. A gazdasági tárca a kedvező folyamatokat hangsúlyozta, az álláskeresők számának csökkenését emelte ki, ám a szolgálat később megjelent adataiból látszik: majdnem olyan sok embert bocsátanak el Magyarországon csoportos leépítés keretében, mint amennyit a Covid-válság időszakában rúgtak ki.
Az Európai Unióban a munkaerőhiány csökkentése érdekében szükség van arra, hogy elősegítsék a szabályszerű migrációt - jelentette ki az Európai Bizottság belügyi kérdésekért felelős tagja hétfőn Athénban.
A vendégmunkások foglalkoztatását szabályozó új idegenrendészeti törvény szigorú lett, de a gyakorlat dönti majd el, hogy mennyire. A Portfolio által megkérdezett munkavállalói és munkaadói szervezetek abban mind egyetértettek, hogy a következő években elkerülhetetlen a külföldi munkaerő egyre intenzívebb alkalmazása, mert folyamatosan csökken a hazai munkaképes lakosság. Évi akár 30-40 ezer dolgozó pótlására is szükség lehet.
Miért nem nőtt a munkanélküliség világszerte, és miért látunk kedvező foglalkoztatási adatokat Magyarországon, ha a gazdaság gyengélkedett az elmúlt időszakban? Sokan feszegetik ezt a kérdést, ezért most utánajártunk, hogy pontosan milyen munkaerőpiaci folyamatok játszódnak le hazánkban.
Franciaországban mintegy 700 ezer EU-n kívüli országból érkezett bevándorló dolgozik feketén. Számukra egyéves megújítható munkavállalási engedély megszerzésének lehetőségét biztosítja a napokban hosszú viták után elfogadott új bevándorlási törvény. Elvileg a gazdaságot sújtó jelentős munkaerőhiány mérséklését célozza az intézkedés, azonban a tervezett – automatikusan kibocsátható – megoldás helyett a törvény végül a prefektusok mérlegelési jogkörébe utalja ezeknek a speciális munkavállalási engedélyek kiadását, amelyek száma évente várhatóan legfeljebb csak 10 ezer lesz. A felemás megoldás oka, hogy a törvény elfogadásához a centrista kormányzatnak szüksége volt a bevándorlási kérdésekben szigorúbb irányvonalat követő jobboldali republikánusok támogatására is.
