A 2020 novemberétől néhány hónapos megszakítással folyamatosan érvényben lévő felmondási tilalom idén május 31-én megszűnik az egészségügyben – ezt jelezte az Emberi Erőforrások Minisztériuma az RTL Híradónak.
Tavaly megtorpant a webáruházak száguldása, a korábbi évek 30-40%-os növekedési üteme 17%-ra esett, idén is már csak 10 százalék körüli növekedéssel számol a webáruházi piac - írja a Blokkk.com, amely szerint kevesebb és más a webes akció is, mivel nincs rá annyi pénz, mint régebben.
Nagyok a különbségek, és még nem tudni, hol állnak meg az árak nyárig a Balatonnál - derült ki az RTL Híradóból, amely szerint áremelkedés várható a balatoni szálláshelyeken.
Továbbra is tart az álláshirdetések számának növekedése, folyamatosan keresik az új munkavállalókat a cégek az ország minden megyéjében – mutat rá a Profession.hu első negyedéves jelentése. Intenzív növekedés leginkább Somogy, Pest és Tolna megyére volt jellemző a vizsgált három hónap során, a legkevésbé aktív Nógrád megyében is 14 százalékos növekedés mérhető.
Az energiaárak drámai elszállása, a nagyot ugró bérigények és az emelkedő alapanyagárak megdobták az éttermi árakat. Már a tavaly év végi költségemelkedéseik miatt az idei első negyedévben 10-15 százalékkal emelték áraikat az éttermek, és nem lenne meglepetés a további 15 százalékos áremelkedés. Most nyitnak a teraszok és húsvéttól várhatóan beindul a balatoni szezon is, ez munkaerőfronton okozhat majd kihívást a vendéglátók tulajdonosainak.
Robbanásszerűen nő a magánellátó intézmények száma, ezt a folyamatot elsősorban az állami ellátásból kiszoruló, egyre nagyobb kereslet generálja. Nem meglepő, hogy a vállalatok, amelyek számára a megfelelő munkaerő megtalálása és megtartás komoly kihívást jelent, egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a vonzó juttatási csomagba, amelynek egyre gyakrabban részei különböző egészségügyi programok, komplex szűrővizsgálatok. A Dr. Rose Magánkórház segítségével jártunk utána, milyen lehetőségei vannak a cégeknek, ha ezzel szeretnék vonzóbbá tenni a munkahelyet a dolgozóik számára.
A kormány döntése alapján az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8%-os zsírtartalmú tej május 1-ig ársapkát élvez, azonban piaci információnk szerint fokozódó árnyomásra készül az üzemanyag és az ukrán válság miatt a várakozásoknál is jobban dráguló gabona miatt a tejágazat, amely más szektorokhoz képest árgus szemekkel figyeli az ország energia- és a földgázellátás biztonságát az Oroszország elleni szankciók és a geopolitikai válságnak az energiaellátásra gyakorolt hatásainak fényében.
Az Ipar 4.0 egy nagy massza, nem igazán van jó definíciója, viszont az, hogy hová szeretnének eljutni a járműipari cégek a digitalizáció és az automatizáció területén, az egyértelműen látszik - mondta a Portfolio-nak Gém Péter, a 4iG szakértékesítési és üzletfejlesztési igazgatója, aki azt is elárulta, hogy rendszerintegrációs szemmel mi kell a szintlépéshez, vagyis ahhoz, hogy az Ipar 5.0 előkapujába érjünk. Amennyiben többet megtudna a témáról, nem érdemes kihagyni a Portfolio-MAGE Járműipar 2022 konferenciát sem, amelyre Gém Péter egy izgalmas előadással készül a vállalatok digitális rendszereinek összehangolásának előnyeiről, valamint az adatszintű automatizálásról.
Átlagosan 138 napot kell várni szakemberre Magyarországon, öt nappal többet, mint egy évvel korábban, mégsem ez a legnagyobb gond ma: az építkezők és felújítók 33 százaléka döntött úgy, hogy bizonyos mértékig változtat a tervein az áremelkedések hatására – derül ki a Mapei Kft. kutatásából.
Indiai munkavállalókkal, 80 sofőrrel és 2 diszpécserrel egészíti ki munkavállalói táborát a Waberer’s International Nyrt., az új kollégák már áprilisban érkeznek, nyártól páros, szeptembertől pedig önálló fuvarokat is bonyolíthatnak. A jelenség egész Európában ismert: a komoly munkaerőhiány és a fuvarozásra való mind nagyobb igény együttesen azt eredményezi, hogy nagy számban érkeznek harmadik országbeli munkavállalók a közúti áruszállítás területére. Arról nincs szó, hogy az indiai sofőrök elvennék a magyarok munkáját: idehaza tízezrek rendelkeznek a megfelelő képzettségekkel, de mégsem ülnek a volán mögé – ráadásul a kiöregedő szakma tovább növeli az igényt az új sofőrökre. A probléma orvoslására máris nagy számban érkeznek ukrán, illetve szerb sofőrök, és egyre több pozitív tapasztalat van a felkészült és lelkiismeretesen dolgozó indiaiakkal is.
A megfelelő munkaerő megtalálása komoly kihívást jelent a cégek számára. Egy friss, különféle üzleti szektorok 394 döntéshozójának és HR-vezetőjének részvételével készült kutatás szerint a válaszadók 79%-a úgy gondolja, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jó munkaerő megtartására, ennek egyik eszköze pedig a vonzó juttatási csomag. 2022-ben a leginkább kínált jóléti juttatás között szerepelnek a különböző egészségügyi programok. A Dr. Rose Magánkórház segítségével jártunk utána, milyen lehetőségei vannak a cégeknek, ha ezzel szeretnék vonzóbbá tenni a munkahelyet a dolgozóik számára.
A magyar vállalatok érdemi munkaerőhiányt tapasztalnak az MKIK GVI felmérése szerint. A betöltetlen álláshelyekből kiindulva a munkaerőhiány leginkább a nagyobb létszámú, a külföldi (rész)tulajdonban lévő és a döntően exportáló cégeket sújtja.
A magyar baromfiágazat harapófogóban van: a költségcunamit érvényesíteni kellene a termékek árában, azonban hiába növekszik a vásárlóerő Magyarországon és a nyugat-európai országokban, ilyen drasztikus áremelést a piac nem tolerál - mondta Bárány László, a Master Good Kft. ügyvezető igazgatója, akinek a csoport tevékenységi köreiből adódóan az elmúlt évtizedekből rálátása van a több nehézséggel is küzdő szektorra.
Kültéri medencék fedőszerkezeteinek Európa-szerte elismert gyártójává és jelentős medencegyártóvá lépett elő a ‘90-es években egy kis csarnokból indult győri családi vállalkozás, az Aquacomet. A cég 2021-re nyolcmilliárd forint feletti bevételt tervez, 200-nál több dolgozóval, hat nagy csarnokban gyártanak, főként exportpiacokra stabil nyereség mellett.
Már az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt is arról lehetett hallani, hogy a magyarországi munkaerőhiány miatt további jelentős külföldi dolgozói beáramlás várható, leginkább Ukrajnából. Főleg a sofőrhiányt enyhítenék így a szállítmányozással foglalkozó cégek, de akár ipari és feldolgozóipari vállalatok is így oldanák meg a létszámproblémáikat. A folyamatot a háború felgyorsíthatja, bár az nem világos, hogy az épp orosz támadás alatt álló országból egyáltalán kijöhetnek-e a 18 és 60 év közötti, jogilag hadkötelezettség alatt álló férfiak. Vannak olyan cégek, amelyek az „olcsó ukrán” munkaerő hallatán azon kezdtek el gondolkodni, hogy a jelenlegi állományt szélnek eresztik, és az „olcsónak beharangozott” munkaerővel töltik fel. Az egyik nagy munkaerő-közvetítő szerint szerint jelenleg felelőtlenség így gondolkodni; ilyen döntésnek hihetetlenül káros hatása lehet a magyar munkaerőpiacra.
Megjelent a Portfolio Heti podcastjének Extra epizódja, melyben Baja Sándor, a Randstad hazai ügyvezetője, valamint Toldi Gábor, a DTC Solution HR-szolgáltató tulajdonos-ügyvezetője volt a vendégünk. A munkaerő-piaci szakembereket azért hívtuk meg a podcastbe, hogy a Magyarországot sújtó általános munkaerőhiány okairól és a hazai piac kilátásairól kérdezzük őket, de szóba került Ukrajna orosz inváziója is, és hogy miért nem számíthatunk arra, hogy ukrán háborús menekültek - sem fizikai munkások, sem pedig magasabban kvalifikált dolgozók - tömegesen Magyarországon vállalnak majd munkát.
Az elmúlt 10 napban több mint másfél millióan menekültek Ukrajnából a szomszédos országokba az Oroszország indította háború elől - közölte Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa.
Az építőipar egészében bekövetkezett drasztikus és gyors áremelkedés nehéz helyzetet teremtett az elmúlt évben minden piaci szereplő és érintett számára. Most sem lehet azonban megnyugodni, hiszen rengeteg bizonytalansággal áll szemben az iparág. Ahogy minden más területen, a kockázatok és a kihívások az építőipar ajtaján is bekopogtak: alapanyaghiány, kapacitás, árak, hosszú szállítási határidők, nyomás a munkavállalókon – csak néhány a legmeghatározóbb rizikók közül. Scheer Sándorral, a Market Építő Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk, aki előrevetítette, hogy „Nem lesz könnyű az idei év.”
A munkaerő toborzási piac elmúlt egy évének történetét áttekintve látható, hogy teljes a zűrzavar, lassan a munkaerőt keresőből lesz munkakereső, aki lehet, hogy mégsem váltana. A vállalatok pedig azon törik a fejüket, hogy lassan egyszerűbb munkaerőt klónozni, mint találni. A közelgő március 24-25-i recruiTECH toborzási konferencia kapcsán kérdeztük Mészáros Mariannt, a Deutsche Telekom IT Solutions HR igazgatóját, és Toldi Gábort, a rendezvény főszervezőjét.
A munkaerőhiány már nemcsak a képzett szakemberek szintjén tetten érhető, hanem kezd olyan méreteket ölteni, ami az ország versenyképességét is kedvezőtlenül érinti. Több munkaerő-kölcsönző cég vezetőjével beszéltünk, akiknek korábban elég volt 6-800 kilométerről, Szerbiából, Romániából vagy Ukrajnából hozni a dolgozókat, ma már nem ritka a vietnámi, a thaiföldi, az indai vagy éppen a fülöp-szigeteki dolgozó. A kormányzati könnyítéseknek köszönhetően már újabb kilenc országból, főként délkelet-ázsiai államokból jöhet majd a friss munkaerő. Az egyre erőteljesebb munkaerőhiány miatt égetően szükség van az új dolgozókra, főként az ipari, logisztikai és nem egy esetben a mezőgazdasági cégek számára. Az orosz-ukrán konfliktus megnehezítheti ugyanakkor az ukrán munkaerő behozatalát a következő hetekben, valamint erősen rányomhatja a bélyegét a már itt dolgozó ukrán munkavállalók hangulatára, hiszen folyamatosan aggódnak az otthonmaradt családtagjaikért.