miniszterelnökség

Több százmilliárd forint tűnt el egy fontos állami listáról

Márciusról április közepére közel ötszázzal csökkent a késedelmesnek minősített, uniós finanszírozású állami projektek száma és vele párhuzamosan 879 milliárddal zuhant az érintett projektek összértéke, a késedelemmel érintett támogatási összeg pedig 156 milliárd forinttal. Mindezek igen jelentős változásoknak számítanak ilyen rövid idő alatt, így utánajártunk a háttérnek. Az már rögtön látszott, hogy az idő előrehaladása, a felpörgetett projektmegvalósítás és a nyíltan kommunikált kormányzati "korbács" fontos ok volt a lista szűkülésében, de a Miniszterelnökség válaszai alapján kiderült, hogy a menetközben leállított M4-es autópálya-építés, a MÁV 42 darab elővárosi motorvonat beszerzése, illetve az M0 fejlesztésével kapcsolatos fejlemények is jócskán változtattak a számokon. Az is kiderült, hogy az EU egyetlen centet sem ad a vörösiszap katasztrófa következményeinek felszámolására, noha egy 20 milliárdos nagyprojektről volt szó, így a projekt teljes költsége utólag a magyar büdzsét terheli.

Napelemes EU-támogatást nyert? - Többet kell fizetnie

Április 29-én egyszerre három olyan pályázati közlemény is megjelent a hivatalos kormányzati oldalon, amely a már futó napelemes fejlesztések kapcsán jelentős, a pályázók önrészének menetközbeni megemelkedését is kiváltó változásra hívta fel a figyelmet. A fejlemény lényege, hogy a beruházási igény nettó 500 000 Ft/kW fajlagos mértéket meghaladó részének finanszírozását a támogatást igénylőknek kell biztosítaniuk. A változások okának jártunk utána a Miniszterelnökség segítségével.

Tízmilliárdos EU-pénzt vitathatnak meg a magyar halgazdálkodók

Ma társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Miniszterelnökség a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) első változatát, amelynek kapcsán a tárca számít a szakmai és a civil szervezetek, illetve a program iránt érdeklődő magánszemélyek véleményére azért, hogy kialakulhassanak a 2014-2020-as időszak stratégiai dokumentumának végleges keretei.

Csepreghy: triplázódik az EU-s kutatás-fejlesztési források mérete

A kormány azt tervezi, hogy a 2020-ig terjedő uniós költségvetési időszakban 750 milliárd forintot, a korábbi háromszorosát fordítja a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység támogatására - mondta Csepreghy Nándor, a magyar kormány fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára egy mai kecskeméti eseményen.

Túlárazott EU-s pályázatok: büntetőjogi lépést kérnek Lázártól

"Az Európai Bizottság 2015. április 10-ei határozata rendszerszintű, súlyos szabálytalanságokat sorol fel és konkrét példákkal szemlélteti" a magyar pályázati rendszerben előforduló túlárazási szabálytalanságokat, ezért "a feltárt szabálytalanságok kivizsgálására és a felelősök elszámoltatására kéri" mai nyílt levelében Lázár Jánost, a Miniszterelnökség vezetőjét a Transparency International Magyarország vezetője. Martin József Péter a levélben azt hangsúlyozza, hogy miközben a magyar pályázati rendszer bírálói nem vettek észre költségvetési csalás gyanúját felvető túlárazásokat, addig a brüsszeli vizsgálók igen, ezért azt kéri a minisztertől, hogy "kezdeményezze a túlárazott projektek kiválasztásában és az indokolatlan kifizetések jóváhagyásában közreműködők büntetőjogi felelősségre vonását". Azt is kéri a szervezet, hogy "a kormány a szabálytalanul megszerzett pályázati pénzeket érintő közbeszerzések miatt hivatalból kezdeményezzen jogorvoslati eljárást." A TI Magyarország arra is figyelmeztet, hogy a szabálytalan pénzfelhasználás miatt akár 35 milliárd forintnyi uniós pénz végleg elveszhet az ország számára.

3 százalékos munkanélküliségi rátát tervez 2020-ra a kormány!

Szerdán megszülettek azok az utolsó szükséges döntések, amelyek nyomán rövid időn belül kiírhatók azok a kkv-knak szóló gazdaságfejlesztési pályázatok, amelyeket a cégek képviselői már igencsak várnak - jelentette be a versenyképességi operatív programok zárásával és indításával kapcsolatos budapesti nemzetközi konferencia nyitó előadásában Rákossy Balázs. A Nemzetgazdasági Minisztérium uniós források felhasználásáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a 2020-ig szóló uniós források hatékony felhasználása többek között abban a gazdaságpolitikai célban segít, hogy az évtized végére 3% körülre csökkenjen a munkanélküliségi ráta, az ipar, illetve a kkv-szektor GDP-hez való hozzájárulása jelentősen növekedjen, a kkv-k exportárbevételének aránya pedig négyszeresére emelkedjen.

Az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának térségünkért felelős igazgatója jó példának nevezte azt a magyar stratégiát, amely a pénzügyi eszközként elérhető uniós források mértékét közel háromszorosára emeli az előző hétéves ciklushoz képest. Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára pedig ismét emlékeztetett arra, hogy idén 133 új uniós pályázat kiírása várható összesen 2704 milliárd forint keretösszeggel.

Belengetett kormányzati korbács: sokan összekapták magukat (3.)

Miután április elején több területen lazította a 2007-2013-as uniós források felhasználási szabályait a kormány, illetve miután múlt pénteken Csepreghy Nándor a futó uniós projektek mielőbbi befejezését sürgette, ma megjelent a késedelmes állami projektek havonta frissülő adatbázisa. A Miniszterelnökség által a Portfolio-nak küldött részletes adatok alapján az látszik, hogy igen jelentősen, 491 darabbal esett a késedelmes projektek száma és ezzel párhuzamosan a késedelemmel érintett összeg is 156 milliárddal esett.

Félrevezető pályázatra figyelmeztet a Miniszterelnökség

Még április elején hívta fel az uniós pályázati rendszer visszásságairól szóló papírkapitalizmus blog figyelmét egy olvasó arra, hogy a bírósági nyilvántartásban nem található "alapítvány" pályázati díjas konstrukciót hirdetett meg, ma pedig a kormány hivatalos pályázati oldala egy külön közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy semmi közük az alapítvány pályázataihoz és azokban uniós pénz biztosan nincs.

Csepreghy: "a kijáró emberek ideje lejárt"

A 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusban elsősorban arra koncentrált mindenki, hogy Magyarország le tudja hívni az összes forrást, míg az előttünk álló időszakban az lesz a fő fókusz, hogy senki se juthasson előnyökhöz, és valóban a leginkább szükséges projektek nyerjenek - hangsúlyozta a Piac&Profit mai konferenciájának nyitó előadásában Csepreghy Nándor.

Itt a bejelentés: 700 milliárdnyi EU-támogatást függesztett fel Brüsszel

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program mintegy 700 milliárd forintnyi támogatási kerete kapcsán függesztette fel a kifizetéseket az Európai Bizottság arra hivatkozva, hogy a projektek kiválasztási gyakorlata nem volt megfelelő - ezt jelentette ma be Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára jelezte, hogy a még tárgyalás alatt lévő ügyben legfeljebb 10%-os, azaz maximum 70 milliárdos pénzügyi korrekció kiszabása várható. Ezt a pénzt azonban nem feltétlenül bukja el Magyarország, mivel a tárgyalásokon kialkudott összeget akár újra meg lehet pályáztatni, vagy a tartaléklistán lévő projektekre kiosztani, esetleg a 7 éves pénzügyi keret túlvállalásából ez a fejlemény is segíthet visszajönni a 100%-os forráslekötésre.

A GVH-hoz is eljutott az autópályás kartellgyanú bejelentése

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megerősítette az MTI-nek, hogy az M4-es autópálya Abony-Fegyvernek közötti szakaszának építése során érkezett bejelentés a felmerült kartellgyanúval kapcsolatban a versenyhatósághoz. Arra a kérdésre, hogy a bejelentést ki tette, illetve hogy indít-e vizsgálatot a versenyhatóság, a GVH nem válaszolt. Az eddigi kormányzati kommunikáció azt jelezte, hogy a Miniszterelnökség Belső Ellenőrzési Főosztálya vizsgálja az ügyet Lázár János kérésére, a GVH "bekapcsolódása" az ügybe friss fejlemény. Lázár János a Reuters tudósítása szerint ma délután megerősítette a parlamentben a GVH-vizsgálatot és jelezte, hogy a gyanú szerint a külföldi hátterű cégek összebeszéltek, hogy magasabb árakat adjanak meg ajánlataikban.

Csak április második felében jön a két fontos kkv-pályázat! (2.)

Hetek óta rebesgetik a piacon, hogy április 10. körül jelenik meg a kkv-k körében nagyon várt 80 milliárd forintos keretösszegű termelési kapacitás-bővítési pályázati kiírás, de ez csak a hónap második felében várható - mondta el egy mai egyetemi konferencia keretében Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a Portfolio kérdésére megerősítette, hogy a szigorú uniós kötöttségek miatt nagyon hasonló lesz a TEÁOR-kódok listája ahhoz, mint ami az októberben kiírt hasonló kapacitásbővítési pályázatban már benne volt, de az intézményrendszer tesz még egy próbát annak "tágítására".

Így pörgött fel extrém sebességre az EU-s támogatások kifizetése

Mivel közeledik a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus pénzügyi zárásának idén év végi határnapja, szerettük volna egyben látni azt, hogy hogyan is alakult a magyar szervek által a pályázók felé teljesített kifizetések idősora 2007 óta. Igencsak látványos, igaz csak éves, adatsort kaptunk a Miniszterelnökségtől.

Össztűz a Közgépre? - Itt a bejelentés!

Az illetékes miniszterek ma arra utasították a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezetőjét, hogy azonnali hatállyal állítsa le az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építési munkálatait és egyúttal tájékoztassa erről az építkezésben részt vevő cégeket, konzorciumokat is - többek között ezt jelentette be ma Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára jelezte: a kormány az Európai Bizottság múlt heti jelzése után lépett, és hangsúlyozta, hogy nincsenek kivételezettek, illetve törvény felett állók. Jelezte: a ma délután a nol.hu-n megjelent cikk állításait megerősíti, de hozzátette: az EU Csalás elleni hivatala nem csak 150, hanem közel 500 milliárd forintnyi uniós pénzből megvalósult beruházás szerződéseit vizsgálja. A cikk egyik fő állítása egyébként az volt, hogy össztűz zúdul a Közép Zrt.-re.

Fontosabb részletek

• A nol.hu szerint a Miniszterelnökség egy legalább hat tételből álló, 162 milliárd forintnyi projektértékű listát állított össze
• Ezen azok az EU-s közbeszerzési beruházások vannak, amelyekben a Közgép Zrt. konzorciumban nyert és az OLAF egyébként is vizsgálódik
• A lap szerint a kormányzat fenti cég elleni össztüzének egyik lépése a lista, amely rövidesen nyilvános lesz további lépések is várhatók
• Csepreghy bejelentése szerint azonnal le kell állítani az M4-es autópálya építését, bár vitatják Brüsszel egyik érvét
• Nincsenek kivételezettek és törvények felett állók - hangsúlyozta
• Az EU kartellgyanújának (azaz felosztották a nyertesek a 3 külön projektnél a piacot és az árakat is feltornászták) beigazolódása esetén "bevasalják" a cégeken a pénzt
• Az OLAF jelenleg mintegy 50 EU-pénzből létrejött projektet vizsgál, amelyek együttes projektértéke közel 500 milliárd forint - jelezte.
• A Közgép Zrt. még múlt héten arra emlékeztetett, hogy az adott autópálya-szakasz uniós támogatását sosem fogadta el Brüsszel, így az végig a magyar büdzsé kockázatára épült
• Most a jelek szerint ezt terhelné át az érintett cégekre a kormány

Lázár: felfüggesztjük az M4-es autópálya projektjét

A kormány visszavonta az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának megépítésére vonatkozó projekt EU-s projektként való elismertetését és egyúttal felfüggeszti a folyamatban lévő beruházást, mert új közbeszerzési eljárást ír ki - többek között ezt jelentette ki egy csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint emellett azt is tisztázni kell az M4-es ügyében, hogyan alakult ki a kivitelezési ár, valamint a Brüsszel által felvetett kartellgyanút is ki kell vizsgálni. Szavai szerint a kormány most azon dolgozik, hogy Szolnokot az M5-ös autópályával kösse össze egy négysávos autóúttal.

Rövidesen özönlenek az uniós agrárpályázatok is

A 2007-2013-as időszak forrásainak 100 százalékos felhasználása érdekében hamarosan új pályázatokat írnak ki az illetékes szervek, Brüsszel pedig május végén bólinthat rá az 1250 milliárd forintos új magyar Vidékfejlesztési Programra és így nyártól jelenhetnek meg az új ciklus pályázatai - többek között ezeket mondta egy mai szegedi eseményen Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Csepreghy Nándor, a tárca fejlesztéspolitikai kommunikációs helyettes államtitkára ugyanezen a rendezvényen az innovációra szánt igen jelentős uniós forrásokat emelte ki, ahogy azt éppen egy mai elemzésünkben mi is bemutattuk egy tegnapi kormányrendelet alapján.

Rövidesen megtudjuk az éves pályázati menetrendet!

Idén összesen 133 uniós pályázati felhívás várható közel 2900 milliárd forintos keretösszeggel - ismételte meg a Portfolio március 12-i konferenciáján már bejelentett információt az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának keddi ülésén Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség illetékes államtitkára azonban új információként azt is elmondta, hogy a legnagyobb keretösszegű GINOP éves fejlesztési kerete, azaz a pályázatok menetrendje már kihirdetés előtt áll.

Vita az EU-pénzek elosztásáról, aggódik az OTP

Sokkal nagyobb a nem EU-pénzből megvalósuló állami beruházások aránya, mint azt sokan hiszik, a Magyarországon maradó EU-források aránya pedig sokkal alacsonyabb, mint sok más uniós tagállamban, mégis utóbbi miatt támadnak minket például a közbeszerzés terén - többek között ezeket a témákat feszegette a HBLF pénzügyi csúcstalálkozó egyik panelbeszélgetésén Dányi Gábor, a Miniszterelnökség EU-s források koordinációjáért felelős helyettes államtitkára. A beszélgetés során szóba került az is, hogy az új EU-s ciklusban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kapja a visszatérítendő források elosztásának fontos szerepét és bár ennek a továbbosztási módjáról még zajlanak az egyeztetések, de Wolf László az OTP Bank részéről komoly aggodalmainak adott hangot az elosztás versenysemlegességével és átláthatóságával kapcsolatban. Bertalan Sándor az MFB részéről azt mondta: nincs ok az aggodalomra, mivel még zajlanak a tárgyalások.

Többszáz milliárdnyi plusz pénzt oszthat szét a kormány!

A friss kormányzati kommunikáció és a Miniszterelnökségtől kapott válaszok alapján az látszik, hogy a forint elmúlt évekbeli gyengülése miatt legalább 300-400 milliárd forinttal több uniós támogatást oszthat ki a kormány a 2007-2013-as fejlesztési ciklus terhére, mint a még néhány hete is hangoztatott keretösszeg. Részben ez is magyarázza azt, hogy miért szerepelt megdöbbentően nagy összeg az idei uniós támogatás kifizetési célt rögzítő kormányhatározatban. A magasra belőtt kifizetési cél mellett a kormány szerint szó sincs olyan szándékról, hogy mivel nehezen elérhető, ezért majd megspórolnak 4-8 havi plusz bért a közszolgákon. Közben az is kiderült, hogy az elmúlt egy hónapban hatott a durva kormányzati módszer: hirtelen sok késedelmes projektet befejeztek, így a késedelmes támogatás-állomány is jócskán esett.

Befagyott az EU-támogatása a brókerbotrányok miatt?

Az elmúlt hetek brókerbotrányai miatt zárolt bank-, illetve értékpapír számlák az EU-támogatásból megvalósuló fejlesztéseknél is zavarokat okozhatnak, hiszen például a támogató nem tudja kiutalni az esedékes részletet a projekt végrehajtójának (a kiutalásokat fel is függesztették), illetve a projekt végrehajtója részben emiatt nem tudja kifizetni a szállítókat. A szükséges teendőkkel kapcsolatban két közleményt is kiadtak az illetékesek a hivatalos pályázati portálon keresztül, amelyek lényege, hogy egyrészt az érintettek vegyék fel a kapcsolatot a támogatóval, másrészt változás-bejelentés keretében egy másik számlaszámot kell megadniuk a kifizetések folytatódása érdekében.