Nem is érinti a felsőoktatási intézményeket a budai Vár rehabilitációja
A budai Vár rehabilitációjának semmi köze a felsőoktatási intézményekhez - szögezte le szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében a Miniszterelnökség.
A budai Vár rehabilitációjának semmi köze a felsőoktatási intézményekhez - szögezte le szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében a Miniszterelnökség.
A turizmus a magyar gazdaságpolitika mindkét célját, a gazdaságfejlesztést és a foglalkoztatás-bővítést tekintve egyaránt stratégiai jelentőséggel bír, így a szektor a fejlesztéspolitikának is kiemelt területe. Ennek megfelelően a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében összesen 111 milliárd forint, a Terület és Településfejlesztési Operatív Programban pedig 106 milliárd forintot fordítunk a turisztikai fejlesztésekre a következő öt évben - hangsúlyozta egy mai szakmai konferencián tartott előadásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára többek között kiemelte a turizmus hazai GDP-ben és foglalkoztatásban betöltött jelentős szerepét, az innováció és például a gyógyvízkutatás alapján létrejövő új szolgáltatások terjesztésének fontosságát, valamint hangsúlyozta azt is, hogy a megosztáson alapuló, vagy közösségi gazdaság (sharing economy) nem fenyegeti a professzionális turisztikai szolgáltatókat.
Jelentős mennyiségű pályázat érkezett be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz a kertészeti gépek beszerzéséhez igényelhető támogatás kapcsán. Pályázni 2015. május 18-tól lehetett, de a tízmilliárd forintos keret gyors kimerülése miatt a Miniszterelnökség a kis és a nagy értékű gépbeszerzésre igényelhető támogatás benyújtási időszakát egyaránt órákon belül felfüggesztette - derült ki a tárca mai közleményéből.
A beruházások jelentik a legfőbb prioritást a Vidékfejlesztési Operatív Programban, mintegy 400 milliárd forintot szánnak a csaknem 1200 milliárd forintos programból erre a célra ebben az uniós költségvetési ciklusban. Erről a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán beszélt.
A turisztikai célokat szolgáló összes forrás közel egynegyede jöjjön a Balatonra - amennyivel az üdülőrégió hozzájárul az ország turisztikai bevételéhez -, ez egy megcélozható és reális cél - mondta a balatoni fejlesztéseket érintő tervezetről Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) pénteki ülésén Siófokon.
A sajtóban megjelent hírekre reagálva másfél oldalas közleményt adott ki a Miniszterelnökség, amely az elmúlt évekbeli hasonló fejlesztésekkel igyekszik alátámasztani a 600 millió forintos turisztikai célú felcsúti kisvasút projekt fejlesztéspolitikai hátterét. A tárca hangsúlyozza, hogy "a felcsúti kisvasúttal kapcsolatban a híresztelésekkel ellentétben ellenőrzési vizsgálat nincs folyamatban", ami feltehetően a sajtóban megjelent brüsszeli vizsgálatra utal.
Tegnap reggel 9-től este 9-ig tartott a kormányülés, így sok döntés született, amelyek lendületes ismertetésével kezdődött a szokásos csütörtöki Kormányinfo nevű tájékoztató Lázár János és Giro-Szász András vezetésével. Kiderült, hogy az állami bürokráciacsökkentő gigacsomagból 300 intézkedést "azonnal" elkezd megvalósítani a kormány. Jövőre pedig jön a több személyi okmányt összevonó e-kártya. Elhangzott, hogy a jelenlegi paksi atomerőmű működését nemzetközi menedzserekre bízzák a költségkontroll miatt, a Paks2 nevű bővítési projekt pedig már jövőre elindul, így elkezdjük lehívni az orosz hitelt. Sőt az oroszoktól való politikai függés csökkentése érdekében már most vizsgálja a kormány a hitel előtörlesztésének lehetőségeit is. Kiderült, hogy új Duna-híd is épül a paksi beruházással összefüggésben Kalocsánál, a devizahiteles elszámolás miatt elégedetlenek pedig akár az Alkotmánybírósághoz is fordulhatnak. A Brüsszelnek most benyújtandó Vidékfejlesztési Operatív Program azt célozza, hogy az agrárpénzeket az eddigi 20% helyett 80%-ban a kisebb gazdaságok kapják meg. A reklámadó két kulcsával még mindig gondja van Brüsszelnek, így újra át kell azt dolgozni.
Több száz panasz érkezett az utóbbi időszakban az EU-pályázatok lebonyolításával foglalkozó hatóságokhoz, sokan idegesek, mert a nehezítések miatt nem tudják majd befejezni a projektjeiket a december 31-i határidőig - tudta meg kormányzati forrásból a Figyelő. Érdemesnek látjuk egy kicsit rendszerbe helyezni az ügyet, a felmerülő problémákat a 2007-2013-as uniós ciklus zárásához közeledve. A téma a források korlátozottsága miatt a projektek közötti versenyről is szól egy kicsit amellett, hogy a brüsszeli árgus szemek miatt a szabályosságra törekvés is nagyon fontos a kormánynak.
Márciusról április közepére közel ötszázzal csökkent a késedelmesnek minősített, uniós finanszírozású állami projektek száma és vele párhuzamosan 879 milliárddal zuhant az érintett projektek összértéke, a késedelemmel érintett támogatási összeg pedig 156 milliárd forinttal. Mindezek igen jelentős változásoknak számítanak ilyen rövid idő alatt, így utánajártunk a háttérnek. Az már rögtön látszott, hogy az idő előrehaladása, a felpörgetett projektmegvalósítás és a nyíltan kommunikált kormányzati "korbács" fontos ok volt a lista szűkülésében, de a Miniszterelnökség válaszai alapján kiderült, hogy a menetközben leállított M4-es autópálya-építés, a MÁV 42 darab elővárosi motorvonat beszerzése, illetve az M0 fejlesztésével kapcsolatos fejlemények is jócskán változtattak a számokon. Az is kiderült, hogy az EU egyetlen centet sem ad a vörösiszap katasztrófa következményeinek felszámolására, noha egy 20 milliárdos nagyprojektről volt szó, így a projekt teljes költsége utólag a magyar büdzsét terheli.
Április 29-én egyszerre három olyan pályázati közlemény is megjelent a hivatalos kormányzati oldalon, amely a már futó napelemes fejlesztések kapcsán jelentős, a pályázók önrészének menetközbeni megemelkedését is kiváltó változásra hívta fel a figyelmet. A fejlemény lényege, hogy a beruházási igény nettó 500 000 Ft/kW fajlagos mértéket meghaladó részének finanszírozását a támogatást igénylőknek kell biztosítaniuk. A változások okának jártunk utána a Miniszterelnökség segítségével.
Ma társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Miniszterelnökség a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) első változatát, amelynek kapcsán a tárca számít a szakmai és a civil szervezetek, illetve a program iránt érdeklődő magánszemélyek véleményére azért, hogy kialakulhassanak a 2014-2020-as időszak stratégiai dokumentumának végleges keretei.
A kormány azt tervezi, hogy a 2020-ig terjedő uniós költségvetési időszakban 750 milliárd forintot, a korábbi háromszorosát fordítja a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység támogatására - mondta Csepreghy Nándor, a magyar kormány fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára egy mai kecskeméti eseményen.
"Az Európai Bizottság 2015. április 10-ei határozata rendszerszintű, súlyos szabálytalanságokat sorol fel és konkrét példákkal szemlélteti" a magyar pályázati rendszerben előforduló túlárazási szabálytalanságokat, ezért "a feltárt szabálytalanságok kivizsgálására és a felelősök elszámoltatására kéri" mai nyílt levelében Lázár Jánost, a Miniszterelnökség vezetőjét a Transparency International Magyarország vezetője. Martin József Péter a levélben azt hangsúlyozza, hogy miközben a magyar pályázati rendszer bírálói nem vettek észre költségvetési csalás gyanúját felvető túlárazásokat, addig a brüsszeli vizsgálók igen, ezért azt kéri a minisztertől, hogy "kezdeményezze a túlárazott projektek kiválasztásában és az indokolatlan kifizetések jóváhagyásában közreműködők büntetőjogi felelősségre vonását". Azt is kéri a szervezet, hogy "a kormány a szabálytalanul megszerzett pályázati pénzeket érintő közbeszerzések miatt hivatalból kezdeményezzen jogorvoslati eljárást." A TI Magyarország arra is figyelmeztet, hogy a szabálytalan pénzfelhasználás miatt akár 35 milliárd forintnyi uniós pénz végleg elveszhet az ország számára.
Szerdán megszülettek azok az utolsó szükséges döntések, amelyek nyomán rövid időn belül kiírhatók azok a kkv-knak szóló gazdaságfejlesztési pályázatok, amelyeket a cégek képviselői már igencsak várnak - jelentette be a versenyképességi operatív programok zárásával és indításával kapcsolatos budapesti nemzetközi konferencia nyitó előadásában Rákossy Balázs. A Nemzetgazdasági Minisztérium uniós források felhasználásáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a 2020-ig szóló uniós források hatékony felhasználása többek között abban a gazdaságpolitikai célban segít, hogy az évtized végére 3% körülre csökkenjen a munkanélküliségi ráta, az ipar, illetve a kkv-szektor GDP-hez való hozzájárulása jelentősen növekedjen, a kkv-k exportárbevételének aránya pedig négyszeresére emelkedjen.
Az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának térségünkért felelős igazgatója jó példának nevezte azt a magyar stratégiát, amely a pénzügyi eszközként elérhető uniós források mértékét közel háromszorosára emeli az előző hétéves ciklushoz képest. Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára pedig ismét emlékeztetett arra, hogy idén 133 új uniós pályázat kiírása várható összesen 2704 milliárd forint keretösszeggel.
Miután április elején több területen lazította a 2007-2013-as uniós források felhasználási szabályait a kormány, illetve miután múlt pénteken Csepreghy Nándor a futó uniós projektek mielőbbi befejezését sürgette, ma megjelent a késedelmes állami projektek havonta frissülő adatbázisa. A Miniszterelnökség által a Portfolio-nak küldött részletes adatok alapján az látszik, hogy igen jelentősen, 491 darabbal esett a késedelmes projektek száma és ezzel párhuzamosan a késedelemmel érintett összeg is 156 milliárddal esett.
Még április elején hívta fel az uniós pályázati rendszer visszásságairól szóló papírkapitalizmus blog figyelmét egy olvasó arra, hogy a bírósági nyilvántartásban nem található "alapítvány" pályázati díjas konstrukciót hirdetett meg, ma pedig a kormány hivatalos pályázati oldala egy külön közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy semmi közük az alapítvány pályázataihoz és azokban uniós pénz biztosan nincs.
A 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusban elsősorban arra koncentrált mindenki, hogy Magyarország le tudja hívni az összes forrást, míg az előttünk álló időszakban az lesz a fő fókusz, hogy senki se juthasson előnyökhöz, és valóban a leginkább szükséges projektek nyerjenek - hangsúlyozta a Piac&Profit mai konferenciájának nyitó előadásában Csepreghy Nándor.
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program mintegy 700 milliárd forintnyi támogatási kerete kapcsán függesztette fel a kifizetéseket az Európai Bizottság arra hivatkozva, hogy a projektek kiválasztási gyakorlata nem volt megfelelő - ezt jelentette ma be Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára jelezte, hogy a még tárgyalás alatt lévő ügyben legfeljebb 10%-os, azaz maximum 70 milliárdos pénzügyi korrekció kiszabása várható. Ezt a pénzt azonban nem feltétlenül bukja el Magyarország, mivel a tárgyalásokon kialkudott összeget akár újra meg lehet pályáztatni, vagy a tartaléklistán lévő projektekre kiosztani, esetleg a 7 éves pénzügyi keret túlvállalásából ez a fejlemény is segíthet visszajönni a 100%-os forráslekötésre.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megerősítette az MTI-nek, hogy az M4-es autópálya Abony-Fegyvernek közötti szakaszának építése során érkezett bejelentés a felmerült kartellgyanúval kapcsolatban a versenyhatósághoz. Arra a kérdésre, hogy a bejelentést ki tette, illetve hogy indít-e vizsgálatot a versenyhatóság, a GVH nem válaszolt. Az eddigi kormányzati kommunikáció azt jelezte, hogy a Miniszterelnökség Belső Ellenőrzési Főosztálya vizsgálja az ügyet Lázár János kérésére, a GVH "bekapcsolódása" az ügybe friss fejlemény. Lázár János a Reuters tudósítása szerint ma délután megerősítette a parlamentben a GVH-vizsgálatot és jelezte, hogy a gyanú szerint a külföldi hátterű cégek összebeszéltek, hogy magasabb árakat adjanak meg ajánlataikban.
Hetek óta rebesgetik a piacon, hogy április 10. körül jelenik meg a kkv-k körében nagyon várt 80 milliárd forintos keretösszegű termelési kapacitás-bővítési pályázati kiírás, de ez csak a hónap második felében várható - mondta el egy mai egyetemi konferencia keretében Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a Portfolio kérdésére megerősítette, hogy a szigorú uniós kötöttségek miatt nagyon hasonló lesz a TEÁOR-kódok listája ahhoz, mint ami az októberben kiírt hasonló kapacitásbővítési pályázatban már benne volt, de az intézményrendszer tesz még egy próbát annak "tágítására".
Mozgalmas volt a hét utolsó kereskedési napja is.
Eddig stabil volt a kilátásunk az S&P-nél, most már negatív.
Az amerikai elnök új ellenséget talált magának: a téli időszámítást.
A kínai eszkaláció sem rontotta el a hangulatot.
A JP Morgan viszont egyelőre nem lát okot a saját becslései visszavonására.
Meglepő lépés a Mercosurtól: 50 termékre lazítják a vámokat Trump ellen.
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Folytatódik a vámháború.
