Mivel közeledik a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus pénzügyi zárásának idén év végi határnapja, szerettük volna egyben látni azt, hogy hogyan is alakult a magyar szervek által a pályázók felé teljesített kifizetések idősora 2007 óta. Igencsak látványos, igaz csak éves, adatsort kaptunk a Miniszterelnökségtől.
Az illetékes miniszterek ma arra utasították a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezetőjét, hogy azonnali hatállyal állítsa le az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építési munkálatait és egyúttal tájékoztassa erről az építkezésben részt vevő cégeket, konzorciumokat is - többek között ezt jelentette be ma Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára jelezte: a kormány az Európai Bizottság múlt heti jelzése után lépett, és hangsúlyozta, hogy nincsenek kivételezettek, illetve törvény felett állók. Jelezte: a ma délután a nol.hu-n megjelent cikk állításait megerősíti, de hozzátette: az EU Csalás elleni hivatala nem csak 150, hanem közel 500 milliárd forintnyi uniós pénzből megvalósult beruházás szerződéseit vizsgálja. A cikk egyik fő állítása egyébként az volt, hogy össztűz zúdul a Közép Zrt.-re.
Fontosabb részletek
A kormány visszavonta az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának megépítésére vonatkozó projekt EU-s projektként való elismertetését és egyúttal felfüggeszti a folyamatban lévő beruházást, mert új közbeszerzési eljárást ír ki - többek között ezt jelentette ki egy csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint emellett azt is tisztázni kell az M4-es ügyében, hogyan alakult ki a kivitelezési ár, valamint a Brüsszel által felvetett kartellgyanút is ki kell vizsgálni. Szavai szerint a kormány most azon dolgozik, hogy Szolnokot az M5-ös autópályával kösse össze egy négysávos autóúttal.
A 2007-2013-as időszak forrásainak 100 százalékos felhasználása érdekében hamarosan új pályázatokat írnak ki az illetékes szervek, Brüsszel pedig május végén bólinthat rá az 1250 milliárd forintos új magyar Vidékfejlesztési Programra és így nyártól jelenhetnek meg az új ciklus pályázatai - többek között ezeket mondta egy mai szegedi eseményen Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Csepreghy Nándor, a tárca fejlesztéspolitikai kommunikációs helyettes államtitkára ugyanezen a rendezvényen az innovációra szánt igen jelentős uniós forrásokat emelte ki, ahogy azt éppen egy mai elemzésünkben mi is bemutattuk egy tegnapi kormányrendelet alapján.
Idén összesen 133 uniós pályázati felhívás várható közel 2900 milliárd forintos keretösszeggel - ismételte meg a Portfolio március 12-i konferenciáján már bejelentett információt az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának keddi ülésén Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség illetékes államtitkára azonban új információként azt is elmondta, hogy a legnagyobb keretösszegű GINOP éves fejlesztési kerete, azaz a pályázatok menetrendje már kihirdetés előtt áll.
Sokkal nagyobb a nem EU-pénzből megvalósuló állami beruházások aránya, mint azt sokan hiszik, a Magyarországon maradó EU-források aránya pedig sokkal alacsonyabb, mint sok más uniós tagállamban, mégis utóbbi miatt támadnak minket például a közbeszerzés terén - többek között ezeket a témákat feszegette a HBLF pénzügyi csúcstalálkozó egyik panelbeszélgetésén Dányi Gábor, a Miniszterelnökség EU-s források koordinációjáért felelős helyettes államtitkára. A beszélgetés során szóba került az is, hogy az új EU-s ciklusban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kapja a visszatérítendő források elosztásának fontos szerepét és bár ennek a továbbosztási módjáról még zajlanak az egyeztetések, de Wolf László az OTP Bank részéről komoly aggodalmainak adott hangot az elosztás versenysemlegességével és átláthatóságával kapcsolatban. Bertalan Sándor az MFB részéről azt mondta: nincs ok az aggodalomra, mivel még zajlanak a tárgyalások.
A friss kormányzati kommunikáció és a Miniszterelnökségtől kapott válaszok alapján az látszik, hogy a forint elmúlt évekbeli gyengülése miatt legalább 300-400 milliárd forinttal több uniós támogatást oszthat ki a kormány a 2007-2013-as fejlesztési ciklus terhére, mint a még néhány hete is hangoztatott keretösszeg. Részben ez is magyarázza azt, hogy miért szerepelt megdöbbentően nagy összeg az idei uniós támogatás kifizetési célt rögzítő kormányhatározatban. A magasra belőtt kifizetési cél mellett a kormány szerint szó sincs olyan szándékról, hogy mivel nehezen elérhető, ezért majd megspórolnak 4-8 havi plusz bért a közszolgákon. Közben az is kiderült, hogy az elmúlt egy hónapban hatott a durva kormányzati módszer: hirtelen sok késedelmes projektet befejeztek, így a késedelmes támogatás-állomány is jócskán esett.
Az elmúlt hetek brókerbotrányai miatt zárolt bank-, illetve értékpapír számlák az EU-támogatásból megvalósuló fejlesztéseknél is zavarokat okozhatnak, hiszen például a támogató nem tudja kiutalni az esedékes részletet a projekt végrehajtójának (a kiutalásokat fel is függesztették), illetve a projekt végrehajtója részben emiatt nem tudja kifizetni a szállítókat. A szükséges teendőkkel kapcsolatban két közleményt is kiadtak az illetékesek a hivatalos pályázati portálon keresztül, amelyek lényege, hogy egyrészt az érintettek vegyék fel a kapcsolatot a támogatóval, másrészt változás-bejelentés keretében egy másik számlaszámot kell megadniuk a kifizetések folytatódása érdekében.
Újabb fejezettel folytatódik a Buda-Cash-üggyel indult brókerbotrány. Most az a kérdés került a figyelem középpontjába, hogy a Buda-Cashhez köthető négy regionális kisbank (együttes nevükön DRB bankcsoport) hogyan alakulhatott bankká a korábbi 11 takarékszövetkezetből és miért maradtak ki a takarékszövetkezeti integrációból. A Magyar Takarék blog legutóbbi bejegyzésében arra is rámutat, hogy a körhöz tartozó korábbi takarékok tudatos kimaradása az integrációból milyen következményekkel járt, többek között az ügyfelekre nézve, akik most az OBA kártalanításra szorulnak.
A pályázati dömping Lázár János miniszter tegnapi bejelentésével összhangban valóban csak júniustól várható, de egyes pályázatok már néhány héten belül megjelenhetnek - mondta el a Portfolio kérdésére pénteken Csepreghy Nándor.
A legtöbb késedelmes állami projekt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz tartozik, második helyezett a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt., amely egyébként a legnagyobb egyösszegű késedelemben lévő projektért is felelős.
Az Európai Unió tagországai között példátlan árfolyam-kompenzációs lehetőségre hirdetett meg pályázati lehetőséget a Miniszterelnökség azért, hogy az elmúlt időszakban bekövetkezett forintgyengülés kedvezőtlen hatásait enyhítse és így ne kerüljön veszélye a nagy költségvetésű uniós projektek megvalósítása.
Azért hozta nyilvánosságra a Miniszterelnökség a késedelmes állami projektek listáját, hogy ezzel a módszerrel is a minél gyorsabb forráslehívásra ösztönözze a közszférabeli projektek gazdáit, akik közül soknak önerőt se kellett hozzátenni a fejlesztéshez - mondta el a Portfolio érdeklődésére Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. A kormány által létrehozott késedelmes projektek listája és a késedelmes projektekhez kapcsolódó szankciók elvi szinten elfogadhatóak, a projektek ütemezés szerinti megvalósítására vonatkozó kormányzati szándék érthető, de érdemes néhány megoldási javaslatot megfontolni - fejtette ki meglátását Szebeni Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságpolitika oktatója, a 2014-2020-as Operatív Programok stratégiai tervezője.
A BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. 11 projektje is megtalálható azon a késedelmes állami projekteket bemutató listán, amely tegnap este került fel a Miniszterelnökség oldalára. Amint megírtuk, a listán olyan projektek találhatók, amelyek időbeni megvalósítását kockázatosnak értékeli a fejlesztéspolitikai intézményrendszer, így a következő hónapokban dől el, hogy ezeket finanszírozzák-e, vagy sem.
Egy nappal a korábban beígért dátum előtt, már tegnap este megjelent a kormány hivatalos pályázati oldalán az a lista, amelyen a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus sikeres zárása szempontjából késedelmesnek minősített állami projektek találhatók. A nehezen kereshető listán 874 projektet látunk abc-sorrendben, amely azt a célt is szolgálja, hogy a nyilvánosság erején keresztül is felhívja a figyelmet a problémára és a nagy kihívásra: minden eurócentet le akar hívni a kormány a 2007-2013-as uniós keretből. A listán szereplő késedelmes projektek azonban veszélyeztetik ezt a célt. Az összeállítást havonta tervezi frissíteni a tárca, ezzel is nyomást gyakorolva az érintettekre.
Az uniós források egyik magyarországi hivatalos ellenőrző szerve, a 2010 óta működő Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) mintegy 26 milliárd forintnyi szabálytalanságot állapított meg eddig - tudta meg az érintett intézménytől a napi.hu. Ezzel párhuzamosan a 2007-2013-as fejlesztési időszakban több tízezer ún. folyamatba épített ellenőrzés indult meg, amelyekből a legfőbb uniós alapok tekintetében eddig összesen 7758 szabálytalansági eljárás kezdődött el. Ezek kapcsán bő 44 milliárd forintnyi támogatást követelnek vissza a hivatalos szervek, de eddig csak a negyedét kapták meg.
A 2007-2013-as fejlesztési időszak Operatív Programjai szintjén meghatározott különböző indikátorok 60%-a nem teljesült időarányosan, közel harmaduk nem érte el a célérték 25%-át, amely az EU-s támogatások felhasználásának időarányos elmaradásával függött össze - többek között ezt állapította meg ma közzétett rendszerellenőrzése keretében az Állami Számvevőszék. Az intézmény a 2006 és 2013 között létező Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), illetve a Közreműködő Szervezetek (KSz) európai uniós támogatások felhasználásához kapcsolódó tevékenységét vizsgálta és az ellenőrzés eredményei alapján egy óvatos javaslatot is megfogalmazott Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezető miniszternek is, aki az uniós forrásfelhasználást is felügyeli.
A 2014-2020-as uniós pályázati ciklus első felhívásai a tervek szerint márciusban jelennek meg - többek között ezt a sokak által várt dátumot jelentette be a pénteki pozitív brüsszeli fejlemény után mai sajtótájékoztatóján Vitályos Eszter.
Január végéig adott magának határidőt a fejlesztéspolitikai intézményrendszer, hogy közzétegye az idei egész évre vonatkozó pályázati menetrendet az egyes Operatív Programokban, de ezek még nem jelentek meg a Magyar Közlönyben. Emiatt a Miniszterelnökséghez fordultunk kérdéseinkkel és megtudtuk, hogy az idei évre vonatkozó éves fejlesztési keretek tervezetei már elkészültek, és azokat be is nyújtották a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (NFK) részére.
Megkezdődött a 2014-2020-as időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program (VP) hivatalos első változata és a programhoz készült Stratégiai Környezeti Vizsgálat dokumentum társadalmi egyeztetése, amelyek közül előbbire február 28-ig, utóbbira március 10-ig lehet elküldeni a kapcsolódó észrevételeket és javaslatokat.
Mozgalmas volt a hét utolsó kereskedési napja is.
Eddig stabil volt a kilátásunk az S&P-nél, most már negatív.
Az amerikai elnök új ellenséget talált magának: a téli időszámítást.
A kínai eszkaláció sem rontotta el a hangulatot.
A JP Morgan viszont egyelőre nem lát okot a saját becslései visszavonására.
Meglepő lépés a Mercosurtól: 50 termékre lazítják a vámokat Trump ellen.
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Folytatódik a vámháború.
