Kemény üzengetés vette kezdetét a kormány illetékesei és a Tesco között, miután a társaság bejelentette, hogy bezárja 13 üzletét Magyarországon. A két fél igencsak eltérően látja a boltbezárás okait. Pedig nem volt mindig ilyen fagyos a viszony, érdemes a 2012 decemberében kötött stratégiai megállapodásból szemezgetni. Ebben az is szerepel például, hogy a vitákat "a barátilag elvárható, tárgyalásos úton rendezik".
A Tesco 13 magyarországi boltjának bezárásáról szóló hivatalos bejelentés, majd a Miniszterelnökség erre reagáló közleménye után megszólalt az ügyről Szatmáry Kristóf is, Lázár János kereskedelempolitikáért felelős biztosa. A fideszes politikus a Magyar Nemzetnek súlyos lépésnek nevezte a vállalat boltbezárásait és az is előfordulhat, hogy felül kell vizsgálni a kormány és a vállalat 2010-ben kötött partnerségi megállapodását.
A közműtársaság az eredeti elképzeléseknek megfelelően, 2015 tavaszán a lakossági földgázszolgáltatással megkezdi tevékenységét, ezt követően jelenik meg az áram-, majd a távhőszolgáltatói ágazatban - közölte a Miniszterelnökség hétfőn.
Napok, hetek kérdése, hogy az Európai Bizottság írásban is jóváhagyja a magyar operatív programokat, és ezután rövid időn belül megkezdődhet a minden 2014-2020-as operatív programot felölelő pályázati dömping - jelezte a Napi.hu-nak Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint ennek során több százmilliárd forint értékben írnak ki pályázatokat az illetékes minisztériumok. Nemcsak a kiírás előtti pályázatoknál lehet nagy az érdeklődés, hanem a már októberben meghirdetetteknél is ez látszott, hiszen összesen 80 milliárd forint feletti a forrásigény ezeknél a pályázatoknál.
Kedd délutánra már a Miniszterelnökség sem hagyhatta szó nélkül az ital-nagykereskedők ügyét. Visszaállítják az eredeti szintre a jövedéki biztosíték mértékét.
Egy szilveszter előtti kormányrendelet értelmében 2014 végéről 2015. január végére módosult az idei egész évre érvényes fejlesztési keret közzétételének határideje - tájékoztatta a Portfolio-t a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkársága.
"Csupán az volt a probléma, hogy eddig nem sikerült mindkét félnek megfelelő időpontot találni, de a találkozásra minden bizonnyal az új év elején fog sor kerülni." - ezt a választ továbbította az Európai Bizottság magyarországi képviselete Brüsszelből azon megkeresésünkre, hogy miért nem tudott még Lázár János, az uniós források Magyar koordináló tárcájának vezetője találkozni Corina Cretuval, az Európai Bizottság regionális fejlesztésekért felelős biztosával.
A 2013-as év rekordkifizetését is túlteljesíti idén a Miniszterelnökség az EU-s támogatások lehívásában és az a cél, hogy "hogy hazánk legyen az első uniós tagország, amely 100 százalékban felhasználja a számára rendelkezésre álló forrásokat" - emelte ki délutáni közleményében a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai tájékoztatási főosztálya.
Bár egyre több a figyelmeztető jel, mégis sok kis és középvállalkozás abban a hitben él, hogy az új uniós fejlesztési ciklusban ugyanúgy jön majd az EU-s "ingyenpénz", mint ahogy ahhoz 2007-2013 között hozzászokott. Fontos azonban tudatosítani, hogy számos népszerű pályázatnál kötelező elem lesz a visszatérítendő források alkalmazása, azaz olyan életképes fejlesztésekben kell gondolkodni, amelyek kitermelik például a finanszírozási konstrukciókhoz hozzátartozó kedvezményes hitel visszafizetését is. Ezt az új szemléletet egyrészt a pénz okos felhasználása indokolja, másrészt az Európai Bizottság erőlteti a tagállamokra. Utóbbi ellen, a tőkehiányos kkv-k érdekében kemény küzdelmeket folytatott Magyarország és egy friss fejlemény szerint még mindig vitázunk a témáról. Bár a csata még tart, alapvető változást nem remélhetünk, ehelyett jobb felkészülni arra, hogy például egy energiahatékonysági pályázatnál a csökkenő energiaszámlából, mint megtakarításból, kell majd visszafizetni a kedvezményes hitelt.
A kormány jelentősen enyhítette a közbeszerzések alkalmassági követelményeit annak érdekében, hogy egyre több kis- és közepes vállalkozás vehessen részt a közpénzekből megvalósuló beruházások kivitelezésében - áll a Miniszterelnökség közleményében. A közbeszerzési törvényt uniós elvárásoknak való megfelelés miatt változtatja a kormány azzal összhangban, hogy várja Brüsszel pozitív elbírálását a benyújtott új Operatív Programokkal kapcsolatban. A közbeszerzési törvény közelgő változásáról néhány hete már tájékoztatást adott a tárca, de egyes módosítások már mától, azaz a folyamatban lévő beruházásokra is érvényesek. A főbb változásokat az alábbi cikkben foglaljuk össze.
Előbb a kkv-k technológia fejlesztési lehetőségére benyújtott pályázatok tartalmát kell megvizsgálni és csak ennek ismeretében hozható majd döntés arról, hogy a 8,5 milliárd forintos keretet megemelik-e és milyen mértékben - tájékoztatta a Portfolio-t a Miniszterelnökség a sok vállalkozást érintő fontos témáról.
Novemberben az idei év csaknem legmagasabb összegét, mintegy 181 milliárd forintot fizetett ki a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer a pályázóknak - derül ki a Portfolio rendszeres vizsgálatának friss eredményéből. Ezzel az idei évi összes kifizetés már mintegy 1545 milliárd forintot tesz ki, ami azt jelenti, hogy 2014-ben nagy eséllyel megdöntjük a tavalyi egész éves 1708 milliárd forintos kifizetési teljesítményt.
A Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerül az európai integrációs ügyekhez kapcsolódó feladat- és hatáskörökjelentős része - ehhez kapcsolódóan csütörtöki ülésén fogadott el egy módosító javaslatot az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.
A legfrissebb fejlemények szerint az Európai Unió közös kasszájának legnagyobb haszonélvezői, így Magyarország is fellélegezhet, mert a holnap bejelentendő nagy európai gazdaságélénkítő csomag forrásainak előteremtése érdekében nem piszkálják meg a nekünk 2014-2020 között szánt felzárkóztatási forrásokat sem. Ettől részben függetlenül azért még mindig izgulhatunk, mert ha a brüsszeli apparátus által megcélzott 150 darab közé nem fér be év végéig a magyar Operatív Programok elfogadása, akkor a Széchenyi 2020 keretprogramból leghamarabb csak jövő nyár-ősz körül tudnánk nagy volumenben meghirdetni a pályázatokat, nem pedig jövő január-február körül. Ez viszont nemzetgazdasági szempontból is érezhető negatív kihatással járna a beruházási folyamatokra is. A Miniszterelnökség bízik abban, hogy mivel megcsináltuk a "házi feladatot", azaz múlt hétfőig benyújtottuk a 8 legfontosabb Operatív Programot, így Brüsszel tartja a szavát és elfogadja azok tartalmát idén év végéig, így nem csúszás a pályázati rendszerben.
A Portfolio megbízható információi szerint az ún. aszfaltügyben érintett programokon kívül további három Operatív Programban is vannak olyan területek, amelyekre nem fizeti ki most a támogatási számlákat az Európai Bizottság és az egyik feltárt ügy olyan súlyos, hogy Magyarország kénytelen volt elfogadni egy igen magas, 25%-os pénzügyi korrekciót, ami a gyakorlatban közel 20 milliárd forintos bírságnak felel meg. Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének sajtóosztálya, illetve a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztálya is lényegében megerősítette a három szóban forgó Operatív Programra érvényes kifizetési felfüggesztést, de ennek okairól, illetve a konkrét vitás ügyekről egyik intézmény sem adhatott információkat arra hivatkozva, hogy folyamatban lévő ügyekről van szó. A Miniszterelnökség közben megkeresésünkre pontosította egy friss sajtóértesülés tartalmát az ún. aszfaltüggyel kapcsolatban.
40 milliárd forintos forrás fog rendelkezésre állni a kormány múlt héten kihirdetett kastélyprogramjára - a program elemeiről és a Budai Várba tervezett lovardáról L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára nyilatkozott.
Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt is a Lázár János vezette Miniszterelnökséghez kerül holnaptól - derült ki a mai magyar közlönyből.
"Súlyos szabálytalanságok" történhettek a természettudományos tantermek fejlesztésére kiírt úgynevezett Öveges program ügyében - fogalmazott Csepreghy Nándor miniszterelnökségi helyettes államtitkár a VS.hu-nak, amely szerint az ügyben mutatott meglepő kormányzati őszinteség összefügghet azzal, hogy az EU Csalás Elleni Hivatala a minapi hírek szerint Magyarországon vizsgálódik és "rászállhatott a furcsa pénzosztásra". A Miniszterelnökség által indított vizsgálat eredménye jövő héten nyilvánosság válhat, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ pedig állítólag már arra készül, hogy több milliárd forintot vissza kell fizetnie.
A további visszaélések megakadályozása és az Európai Bizottság felől is érkező kritikák kivédése érdekében döntött úgy a kormány, hogy megszünteti a nemzetbiztonsági érdekekre való hivatkozással történő speciális közbeszerzési eljárásrendet - mondta el a múlt heti kormánydöntés indokaként a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott, hogy a visszavont lehetőség "az állam megújításának egyik nagyon fontos lépése, hogy az állam beszerzései esetén csak ott és csak akkor alkalmazzák a nemzetbiztonsági indokokra való hivatkozást, ahol az valós indoknak számít". Érdemes egyébként megjegyezni, hogy múlt csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletet (276/2014) három olyan kormányrendelet előzte meg, amelyben még éppen megengedték ennek a speciális szabálynak az alkalmazását a Miniszterelnökség budavári fejlesztése, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer, valamint az egységes elektronikus kormányzati érkeztető rendszer kiépítése során.
A teljeskörű elektronikus pályázati ügyintézés fontos állomása az az új FAIR névre keresztelt rendszer, amely már segít abban, hogy a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban meghirdetett 9 új pályázatot a következő napokban benyújtsuk - hívta fel a figyelmet a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Informatikai Rendszer (FAIR) mai bemutatójának bevezetőjében Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai tájékoztatásért felelős helyettes államtitkárának szavai szerint ez az egységes keretrendszer segít majd abban, hogy egyetlen, személyre szabott felület segítségével tudják az érdeklődők kezelni a pályázatokhoz, projektekhez kapcsolódó különböző feladatokat.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Megjelentek a hosszabbítás részletei.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
