Orbán Viktor ma dönt a kormányátalakításról, legalábbis az államtitkári kar szintjén - tudta meg a Népszabadság. A lap információi szerint távozik Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.
Az e hét hétfői adatok alapján a tavaly meghirdetett két GINOP-felhívásnál már csak összesen 7 pályázatnál nem született döntés, az idén meghirdetett további három GINOP-pályázatnál pedig az összesített támogatási igény mintegy 163 milliárd forintot tett ki - közölte a Portfolio érdeklődésére a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai tájékoztatási főosztálya.
Az elmúlt hónapokban lezajlott görög válság, a 2016-os brit népszavazás, a "német gazdasági problémák tömkelege", illetve a német vállalatok migrációs kihívásra adott eddigi reakciói mind-mind abba az irányba mutatnak, hogy 2020 után gyökeresen megváltozik az EU kohéziós politikája - hívta fel ismét a figyelmet ma reggeli előadásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai tájékoztatásért felelős helyettes államtitkára ezzel arra utalt a Privátbankár konferenciáján: egyre több a jel arra, hogy a 2014-2020-as uniós ciklus után az Európai Bizottság nem lesz képes rávenni a régi nagy nettó befizető EU-tagállamokat arra, hogy továbbra is támogassák a 2004-ben csatlakozott tagokat. Ez nemcsak az anyagiakon múlhat majd, hanem azon is, Csepreghy szerint egyre több régiós ország ismerte fel, hogy a tagság jogokkal is jár a kötelezettségek mellett, emiatt megváltozott a "testtartása", ez pedig eleve kemény vitákat generál.
A 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban már 33 különféle pályázatot hirdetett meg a kormány 546 milliárd forintos keretösszeggel, amelyekre összesen mintegy 4000 pályázat érkezett be 300 milliárd forintos támogatási igénnyel - mondta el az MKT Közgazdász-vándorgyűlésen tartott egyik előadásában Tóth Tamás.
A magyar kormány a pályázók felé a 7 évre rendelkezésre álló uniós forráskeretnek mintegy 92%-át fizette ki eddig, és kell még erőfeszítéseket tenni, hogy végül el tudja érni az összes forrás lehívását - hangzott el az MKT Közgazdász-vándorgyűlés mai EU-forrás szekciójának keretében. Pichler Balázs, a Miniszterelnökség főosztályvezetője előadásában azt is részletesen bemutatta, hogy pontosan mely területeken kell még ezen erőfeszítéseket megtenni. Az Operatív Programok szintjén a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programmal (TIOP) vannak most a legnagyobb bajok, igaz közben a Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) is kell "kaparni", hogy a menetközbeni programmódosítás után sikerüljön az összes forrás lekötése. Regionális szinten pedig az észak-magyarországi és az észak-alföldi programokban van most a legnagyobb elmaradás az augusztus végi kifizetési célokhoz képest. Jó tudni egyébként, hogy a 7 évre járó összes uniós pénznek 86%-át papíroztuk le Brüsszellel, de csak 68%-át fizette ki a testület Magyarországnak eddig részben a kifizetések időigénye, részben felfüggesztése, megszakítása miatt. Utóbbi vitás ügyekből ered, de jó hír, hogy a Portfolio kérdésére kiderült: a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban a felfüggesztett 451 millió euró folyósítása heteken belül megtörténhet.
Az elmúlt napokban közzétett 71 milliárd forintos keretösszegű kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatok után a következő hetekben mintegy 70 vidékfejlesztési pályázat megjelenése várható, amelyekből 176 milliárd forintos keretösszeggel agrár környezetgazdálkodási kiírások is megjelennek, további 64 milliárdos kerettel pedig forintos ökológiai gazdálkodási pályázatok - jelentette be a mai maratoni Kormányinfo nevű sajtótájékoztatón Lázár János. A további témákról külön hírfolyamunk:
A magyar kormány dolgozik azon, hogy fél évvel 2016. június végéig meg lehessen hosszabbítani a 2007-2013-as EU-ciklus JEREMIE kockázati tőkeprogram forrásainak kihelyezését - tudta meg a Portfolio a Miniszterelnökségtől. Ha sikerül a féléves hosszabbítás, az egyrészt fellélegzést okozna az egész szektorban, mert így több idő jutna a megmaradó tízmilliárdok átgondoltabb befektetésére. Másrészt ezzel a forgatókönyvvel nem bő egy évre, inkább "csak" néhány hónapra szakadna meg a kockázati tőkepiac uniós finanszírozási "ága". Más forrásból ugyanis úgy tudjuk, hogy jövő év közepe körül jelenhetnek meg a 2014-2020-as uniós ciklusbeli kockázati tőkeprogramokra a pénzügyi közvetítői pályázatok. Ez tehát azt jelentené, hogy a létrejövő új kockázati tőkealapok nagyjából 2017 eleje körülre állnának készen az új EU-ciklus forrásainak kihelyezésére. Jövőre egyébként jelen tudásunk szerint mintegy 102 milliárd forint keretösszeggel várható kockázati tőkealapok felállítása.
A gazdaságnak és a forrásra váró vállalkozásoknak a következő években bizonyára kedvező lehet, ha a kormány a friss és az EU-ban bevallottan példátlan terv szerint 2017 nyaráig kiírja az összes új EU-pályázatot - vélekednek a Portfolio által készített szakértői körkép résztvevői. Ez persze nem jelenti automatikusan a források gyorsított itthoni kifizetését is, de ha mégis ez történne, akkor ennek mértékét korlátozhatja az, hogy Brüsszel nem térhet el felfelé egy általa már elfogadott pénzügyi kifizetési menetrendtől. A körkép résztvevői közül többen kételkedésüknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy az intézményrendszer valóban bírja-e majd a felfokozott tempót, és a pályázati dömpingnek több kellemetlen "mellékhatására" is felhívták a figyelmet. Így például arra, hogy a felpörgetés kapacitáshiányokat okozhat a tanácsadói, engedélyeztetési és kivitelezői piacokon, ami többek között árfelhajtó tényező is lehet; eközben pedig a friss közbeszerzési szabályok akár akadályt is jelenthetnek a források gyors lehívásában. A szakértők szerint a pályázati rendszer csúcsait érdemes lenne elkerülni, a rendszer sok szereplőjének inkább az egyenletesség, illetve a folyamatos kiszámíthatóság lenne a hasznosabb és ez vezetne a szabályos és ésszerű projektek tömegéhez. A szakértői kommentárokat abc-sorrendben mutatjuk be. A vezető brüsszeli EU-forrást az elején szerepeltetjük, a végén pedig egy névtelenséget kérő szakértő meglátásait mutatjuk be.
A 2014-re átalakított fejlesztéspolitikai intézményrendszer tavaly rekordösszegű pályázati pénzt fizetett ki, tehát elsőre jól vizsgázott, "a második ellenőrzési pont pedig az lesz, hogy valóban képesek leszünk-e kiírni 2017 júniusáig az összes pályázatot" - érzékeltette a minap bejelentett terv tétjét az MR-1 Kossuth Rádió ma déli Ütköző című műsorában Csepreghy Nándor. Sem a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációs helyettes államtitkára, sem Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója nem aggódik amiatt, hogy lesz-e elegendő életképes üzleti projekt, ami ezt a pályázati dömpinget fel tudja szívni. Ennek alátámasztására Krisán elárulta azt is, hogy igen nagy, összesen már 325 milliárd forintnyi fejlesztési igény mutatkozott a júliusban megnyitott két új gazdaságfejlesztési pályázaton.
Miután az elmúlt hetekben az országos sajtóban is megjelentek az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) 1,3 milliárd forintos uniós hátterű munkaerőpiaci projektje körüli problémák és ma az MSZP is sajtótájékoztatót tartott az ügyben, Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára azt jelezte, hogy vizsgálják a szövetkezet tevékenységét.
Szépen egyenletesen, a jövő évi 1102 milliárdról 2020-ig 1210 milliárd forintra kúszott volna fel az EU-támogatások éves kifizetési üteme azon magyar kormányzati tervek szerint, amelyeket már elfogadott az Európai Bizottság. Most ezt "bolygathatja fel" jelentősen Lázár János tegnapi bejelentése, miszerint az összes fejlesztési pályázatot meg akarja hirdetni a kormány 2017. június végéig, igaz azt nem tudjuk, hogy ezzel párhuzamosan az EU-támogatások itthoni kifizetése is valóban fel fog-e pörögni. Ezt egyébként a közös uniós kassza állapota jelentősen korlátozhatja.
A jövő keddi kormányülésen azt fogom javasolni, hogy a korábbi gyakorlattal szemben a 2014-2020-as uniós támogatási keret összes, azaz mintegy 12000 milliárd forintnyi forrását 2017. június 30-ig megpályáztassuk, azaz kiírjuk az összes ehhez kapcsolódó pályázatot - jelentette be a mai Kormányinfó nevű sajtótájékoztatón Lázár János.
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program első három prioritásában az uniós támogatások kifizetésére érvényes felfüggesztő határozat 2-3 hét múlva megváltozhat, azaz szeptember eleje körül újra jöhet a pénz az Európai Bizottságtól -többek között ezt emelte ki mai sajtótájékoztatóján Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára jelezte, hogy a feloldás sokkal kisebb pénzügyi korrekciót von maga után, mint a korábbi jelzések. Felhívta a figyelmet arra is, hogy most már 96% körül jár a 2007-2013-as teljes uniós pénzkeret kifizetése, így ősz második felére elérhetjük a 100%-ot. Az ősz óta meghirdetett gazdaságfejlesztési kiírásokra már összesen 3530 pályázat érkezett, azaz igen sok, és ezek közül 736 már nyert is, amely szám a következő hetekben jelentősen növekedni fog.
Mivel a projektértéken belül nem éri el a 75%-ot az uniós támogatás aránya, így közbeszerzési eljárás nélkül a Swietelsky Vasúttechnika Kft. építheti a felcsúti kisvasutat - tudta meg a Hír.24 a Miniszterelnökségtől. A szerződéskötés már közel egy hónapja megtörtént, azóta a beruházás már kb. 5%-os készültségnél tart és október végéig befejeződik.
Túl rövid határidővel és túlságosan szűkre szabott műszaki paraméterekkel kellett volna 1-2 ezer terepjárót, illetve mikrobuszt beszerezni egy 15 milliárd forintos keretösszegű EU-s pályázatból, ezért a szerdán megjelent miniszterelnökségi rendelet két fontos területen is lazított a szabályokon. Ennek lényege, hogy két héttel több idő van a gépjárművek beszerzésére, illetve ha a határidőig ez nem sikerül, akkor a pályázatok nyertesei módosíthatják a beszerzendő gépjárműtípust - derül ki a Miniszterelnökség által a Portfolio kérdésére ma küldött válaszból. Ennek alapján sok kistelepülésen fellélegezhetnek, hogy mégis megkaphatják az új gépjárművet, illetve nem fenyegeti őket a pénzvisszafizetés veszélye.
A keddi közmeghallgatáson kapott reakciók alapján az látszik, hogy az Európai Parlament is elismeri a magyar kormány azon elmúlt ötévi erőfeszítéseit, hogy olyan intézményrendszert alakítson ki, amely lehetővé teszi az uniós források maximális felhasználását és ezáltal a régió legversenyképesebb gazdasága legyen 2020-ig - többek között ezt emelte ki egy mai sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára számos példát mondott arra, hogy milyen sok fejlesztés valósult meg az elmúlt években az EU közös kasszájából, illetve az itt elköltött milliárdok milyen jelentős mértékben segítettek a külföldi cégeknek is. Azt is elárulta, hogy jelenleg hány ügyben vizsgálódik az EU Csalás Elleni Hivatala, illetve azt is, hogy a múlt csütörtökön elindult két feldolgozóipari kapacitásbővítő pályázatra már 1250 pályázati dokumentum érkezett be.
A májusi igen jelentős, 233 milliárd forintos uniós támogatás-kifizetés után a június nem sikerült túl jól, hiszen "csak" 128 milliárd forintnyi támogatás érkezett a kedvezményezettek számláira nettó értelemben - derül ki a Portfolio szokásos havi körképéből. Az éves kifizetési cél azonban még így is tartható jelenleg. Bár júniusban újra lassult a támogatás-kifizetés, de közben jelentősen csökkent májusról júniusra a késedelmes állami projektek listájának hosszúsága, illetve a késedelemmel érintett összeg. A legnagyobb elmaradások (összegszerűen) továbbra is a közlekedési projekteknél láthatók. A budai közlekedést már hónapok óta jelentősen zavaró fonódó villamos projekt egyes szakaszainál például még összesen 8,2 milliárddal voltak elmaradva június végén ahhoz képest, mint ahol március végén tartani kellett volna.
Hivatalosan is benyújtotta a Bizottság részére a 2014-2020-as Magyar Halgazdálkodási Operatív Programot (MAHOP), a Miniszterelnökségen működő Irányító Hatóság, 2015. június 29-én - áll a Miniszterelnökség ma kiadott rövid közleményében.
Mától elérhetőek a mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásának bővítését és a kapacitásbővítő beruházásaikat támogató felhívások kitöltőprogramjai a Miniszterelnökség honlapján, a http://www.palyazat.gov.hu oldalon - hívja fel a figyelmet a tárca közleménye. A két pályázat július 9-től lesz benyújtható.
Szembe ment a magyar részvénypiac az európaiakkal.
Remélhetőleg nem a túl távoli jövőben tagok lesznek – mondják.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Szerinte ha Ukrajna NATO-tag lenne, nem is lett volna háború.
Kijött a jegybank tegnapi ülésének jegyzőkönyve.
A költségcsökkentésekből a menedzsment is kiveszi a részét.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
