Felhívás gyakornoki programban való részvételre
A Miniszterelnökséget vezető miniszter pályázatot hirdet a Miniszterelnökségen gyakornoki pozíciók betöltésére.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter pályázatot hirdet a Miniszterelnökségen gyakornoki pozíciók betöltésére.
Mintegy 100-150 milliárdos államháztartási bevételről, azaz ilyen mértékű "különadóról" szólhat Lázár János azon mai jelzése, hogy ha Magyarország elveszítene egy nemzetközi pert az aszfaltkeverős ügyben, akkor ezt továbbhárítanák az útépítő cégekre. Ez már egy tavaly nyári törvénytervezetben felbukkant, de azóta nem lehetett róla ennyire konkrétan hallani. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy eddig valaha eljut az ügy, hiszen a Portfolio tudomása szerint az Európai Bizottság érvrendszere is eléggé "rezeg", ráadásul eljárásjogi hibába is esett azzal, hogy a határidő letelte mellett sem küldte a megfelelő jogi választ a magyar szervek által küldött levélre.
Megszületett a megállapodás a magyar kormány és a norvég állam között, így folytatódnak a Norvég Civil Támogatási Alap kifizetései - hozta előre a holnapra tervezett kormányzati bejelentést a mai "Átláccó" fesztiválon Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség államtitkára, miniszter-helyettese azért mondta ezt el, mert a korrupciós világnap alkalmából rendezett konferencián egy oknyomozó újságíró rákérdezett az alap kifizetése körüli fejleményekre. Csepreghy a közbeszerzési törvény újításaival és a közbeszerzések általános túlárazásával kapcsolatos kritikákra is reagált.
A november elsején elfogadott új közbeszerzési törvénnyel "bővülnek az összeférhetetlenségi szabályok", és még a múlt heti törvénymódosítás mellett is "az egyik legszigorúbb az új közbeszerzési törvény Európában" - hangsúlyozta a mai "Átláccó" fesztiválon elmondott előadásában Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kiemelte, hogy a korrupciógyanús esetek számát és a túlárazás problémáját igyekszik csökkenteni az az új szabály, miszerint 25 millió forint feletti támogatású beszerzéseknél kötelező a közbeszerzés elindítása.
Rontja a közbeszerzési rendszer átláthatóságát az az összeférhetetlenségi szabályokra vonatkozó módosító csomag, amelyet múlt héten fogadott el a magyar parlament - hangsúlyozta a mai korrupcióellenes világnapra szervezett program kezdetén Martin József Péter. A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatójának kritikájára Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség illetékes államtitkára úgy reagált, hogy a november elsején elfogadott új közbeszerzési törvénnyel "bővülnek az összeférhetetlenségi szabályok" és még a múlt heti törvénymódosítás mellett is "az egyik legszigorúbb az új közbeszerzési törvény Európában". A törvénymódosítás pontos tartalmáról múlt héten részletes cikket írtunk:
Csaknem felére, 83 milliárd forintra zuhant a késedelmes állami és önkormányzati uniós projektek feketelistáján a késedelemmel érintett támogatási összeg - derül ki a Miniszterelnökség által minap frissített összesítésből. Ez azt jelenti, hogy már csak ennyi volt az az összeg, amellyel az egyes projektgazdák el voltak maradva a szeptember végi forráslehívási referenciadátumhoz képest, ami nagy eredménynek számít. Ezt persze az időkényszer is okozza, de vele párhuzamosan több mint 500 késedelmes projekt eltűnt a feketelistáról, többek között az a budai fonódó villamos projekt is, amelynél egy hónapja még 5,5 milliárd forintot tett ki a késedelemmel érintett összeg.
Előbb augusztusban, aztán most szerdán is jól mondta a nemzeti fejlesztési tárca államtitkára, hogy mire számíthatna a magyar lakosság EU-pénzek segítségével az energiahatékonysági felújításoknál. Előbb azonban a Miniszterelnökség kommunikációja írta felül a bejelentést, aztán pedig az MTI változtatta meg utólag a szerdán elhangzott előadásról szóló beszámolóját. Most ott tartunk, hogy a lakosságnak kizárólag visszatérítendő, azaz hitel alapú forrást adna a kormány az EU-pénzekből, miközben ennek éppen az ellenkezőjét vállaltuk a Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Programban. Ezt ráadásul el is fogadta az Európai Bizottság, így tehát elvileg kötné a kormány kezét a vállalás.
"A jelentős mértékű kifizetések ... nem jelentik azt, hogy a rendelkezésünkre álló uniós forrás-keretet már túlköltöttük volna" és számos egyéb összefüggés alapján "kijelenthetjük, hogy az uniós kifizetések jelenlegi állása és a közeljövőben még ehhez kapcsolódó összegek nem veszélyeztetik az államháztartási hiány idei évre kitűzött célértékét." - többek között ezeket hangsúlyozza az az összefoglaló, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium Sajtó- és Kommunikációs Titkársága küldött ma délután a Portfolio megkeresésére.
Teljesen átírta a nemzeti fejlesztési tárca államtitkárának előadásáról szóló saját szerdai tudósítását mára az MTI, így már nincs szó arról, hogy a lakosság vissza nem térítendő forrást is kaphatna az energiahatékonysági felújításokhoz. Az elmúlt hetekben a Miniszterelnökség folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy csak hitelalapú, azaz visszatérítendő uniós forrást kaphatnak majd az emberek. A sokadik kormányzati kommunikációs fordulat alapján úgy tűnik, hogy a miniszterelnökségi vonal "győzedelmeskedik", miszerint a lakosság csak hitelalapú segítséget kaphat az energiahatékonysághoz, ami egyébként továbbra is szembemegy azzal, mint amit Magyarország Brüsszel felé vállalt.
Nagyjából 8700 milliárd forintnyi támogatásra lennénk jogosultak a 2007-2013-as uniós ciklus terhére, de "biztosan 9000 milliárd forint felett lesz" a kifizetések tényleges volumene - jelezte a mai Kormányinfó tájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ennek az államháztartási hiányra gyakorolt esetleges negatív következményeiről nem beszélt, de közben bejelentette azt, hogy a következő hetekben még nagyobb pályázati dömping lesz. Emiatt év végére már mintegy 3800 milliárd forintnyi keretösszeggel lesznek nyitva az új ciklus uniós pályázatai. Bejelentése szerint 15 megyei jogú város előrehozott, rendkívüli kormányzati támogatásban részesül, amelynek keretösszege 25 milliárd forint. A tájékoztatón más témákban elhangzott fontosabb információk:
"A lakossági célú energiahatékonysági pályázatok keretében a jövőben is vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni, erre főként a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) kínál lehetőségeket" - mondta az MTI mai tudósítása szerint Szabó Zsolt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára ezzel ugyanazt mondta, mint amit augusztusban is, de éppen emiatt szembement azzal, mint amit az elmúlt két hónapban a Miniszterelnökség kommunikált a témában.
A Portfolio tegnap esti elemzése után ma kiadott egy közleményt a Miniszterelnökség, amely lényegében cikkünkre hivatkozva elismeri, hogy már "túlköltöttük" a 2007-2013-as ciklusra járó uniós pénzeket, azaz ezekben a hetekben már kizárólag a magyar költségvetés terhére fizetik ki a támogatásokat. A közlemény ráadásul azt is tartalmazza, hogy még decemberben is "további száz milliárdok kiáramlása várható a magyar gazdaságba", így mindez felveti annak veszélyét, hogy a 2,4%-os GDP-arányos hivatalos idei államháztartási hiánycélt jelentősen túllövi a kormány.
"A kifizetési célok teljesülése érdekében nem engedhetjük fellazulni azokat a szabályokat, amelyeket mi magunk döntöttünk el annak érdekében, hogy a munkahelyteremtési, gazdaságfejlesztési ambíciókat az évtized végére el tudjuk érni" - többek között ezt hangsúlyozta a Magyar Időknek adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese szerint 2020 után "csak úgy tartható fenn a gazdasági növekedés, ha valóban jó projektek valósulnak meg a következő években" és éppen emiatt "nem nyithatunk meg olyan kiskapukat, amelyek ugyan a kifizetést növelnék, de a támogatott fejlesztések hosszú távon nem lesznek önfenntartóvá és haszontermővé." Az államtitkár szerint "Ha rövid távú célok miatt elengednénk ezt a fontos szempontot, akkor 2020 után esélyünk sem lenne arra, hogy önfenntartó modell működjön Magyarországon" és végső soron 2020 után az ország gazdasági szuverenitása forogna veszélyben meglátása szerint.
Hihetetlen mennyiségű, legalább 404 milliárd forintnyi uniós támogatást fizetett ki a magyar állam a pályázóknak novemberben - derül ki a Portfolio szokásos hó eleji elemzéséből. A friss szám természetesen új történelmi csúcs és felveti annak kockázatát, hogy a rendelkezésre álló 7 éves uniós keretet "túlköltjük", azaz már kizárólag a magyar büdzsé terhére pörgetjük a projektek zárását. Ez viszont ha tényleg így van, akkor az idei évi államháztartási hiányt akár érdemben is felfelé tolhatja.
A kormány jövő szerdán dönt arról, hogy a lakossági rezsicsökkentés kapcsán indított brüsszeli eljárásban a megegyezést választja, vagy az Európai Bíróságra viszi az ügyet - jelezte a mai Kormányinfó nevű sajtótájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a megállapodás esetén reális az esélye, hogy az államnak évente 100 milliárd forintos méretben kellene kompenzálnia a nagy energiacégeket. Ez azonban nem érintheti a fogyasztói árakat, mert a rendszerben megkeresnék a tartalékokat, az viszont "visítást" válthat majd ki az MVM és a MAVÍR körül a következő hónapokban. Elmondása szerint a lakásépítési áfacsökkentés ügyében december közepén dönt a kormány. A magyarországi gáztárolók töltöttségi szintje 50% felett áll, így a miniszter szerint az orosz-ukrán gázvita nem érint most minket. Lázár a 150 milliárd forintos MFB-s földhitel keret megduplázásának lehetőségét kérte Matolcsy György jegybankelnöktől a Növekedési Hitelprogram terhére. A paksi bővítés előkészítése a minap indult brüsszeli vizsgálatok mellett is halad.
Sikeresnek bizonyult az a döntés, hogy a Miniszterelnökséghez kerüljenek az uniós ügyek, hiszen ezek alapvetően államon belüli ügyek, nem pedig külpolitikai jellegűek - többek között ezt mondta Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője az Országgyűlés európai ügyek bizottságának mai ülésén, éves meghallgatásán. A tárcavezető ismét hangsúlyozta, hogy a 2007-203-as ciklus terhére nem lesz forrásvesztés, amiért prémiumot érdemelnek majd az illetékes munkatársak. Elismerte, hogy nagyfokú átalakítás zajlik Magyarország Állandó Brüsszeli Képviseletén, az ott dolgozók közel negyedét küldték már el. A Miniszterelnökség vezetője bizakodásának adott hangot, hogy még 2020-ban is lesz uniós kohéziós alap, egyúttal azt szorgalmazta: 2017-2018-ban intenzíven gondolkodni kell arról, hogy mi lesz 2020 után, amikor már nem lesz ilyen mennyiségű uniós pénz.
Távozik posztjáról Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára - értesült a VS.hu.
November elején még 8900 milliárd forintra, egy mai tájékoztatón viszont már 9000 milliárd forint körülre tette Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője azt a keretösszeget, amelyet kalkulációik szerint ki lehet majd fizetni a 2007-2013 uniós fejlesztési ciklus terhére. A miniszter jelezte: azt javasolja, hogy decemberben vitassa meg a parlament az első hétéves fejlesztési ciklus tanulságait. A tanulságok levonására szintén javaslatot tett mai előadásában az Állami Számvevőszék elnöke.
Két nap alatt csaknem 50 milliárd forinttal 8700 milliárd forint közelébe ugrott szerda kora estére az uniós támogatások hivatalos kormányzati számlálója. Ez azt jelenti, hogy novemberben extrém sebességbe kapcsolt a kifizetések üteme, így az egész hónapot tekintve könnyen új történelmi csúcs születhet. Ezzel együtt egyre esélyesebb, hogy a 7 éves ciklusra kifizethető keretet teljesen lehívja az ország, sőt esetleg túl is lendül rajta, így lehet, hogy a hajrában benyújtott számlák kis részét kizárólag a magyar költségvetés terhére kell majd kifizetni.
Bár a hitelkeret lehívásának megkezdésére már tavaly óta lenne lehetősége Magyarországnak, de a Paks II. projekttársaság a mai napig még egyetlen fillérnyi hitelt sem hívott le az oroszoktól - tudta meg a Portfolio. Ez egyébként összhangban van a kormány szeptemberben is kommunikált üzenetével, igaz egyes friss sajtójelentések felvetették a hitellehívás megkezdésének lehetőségét. Tudomásunk szerint a magyar kormány éppen óvatossági okok, a folyamatban lévő két brüsszeli vizsgálat miatt nem kezdte meg az orosz hitelkeret lehívását, hanem minden eddigi előkészítési költséget a magyar büdzsé terhére finanszírozott. Így tehát a mostani brüsszeli fejlemény, a nemzetközi tender elmaradása miatti bizottsági kritika sem feltétlenül okoz komolyabb problémákat, ha csak pénzügyi értelemben gondolkodunk.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Elég volt néhány pletyka.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
