November elején még 8900 milliárd forintra, egy mai tájékoztatón viszont már 9000 milliárd forint körülre tette Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője azt a keretösszeget, amelyet kalkulációik szerint ki lehet majd fizetni a 2007-2013 uniós fejlesztési ciklus terhére. A miniszter jelezte: azt javasolja, hogy decemberben vitassa meg a parlament az első hétéves fejlesztési ciklus tanulságait. A tanulságok levonására szintén javaslatot tett mai előadásában az Állami Számvevőszék elnöke.
Két nap alatt csaknem 50 milliárd forinttal 8700 milliárd forint közelébe ugrott szerda kora estére az uniós támogatások hivatalos kormányzati számlálója. Ez azt jelenti, hogy novemberben extrém sebességbe kapcsolt a kifizetések üteme, így az egész hónapot tekintve könnyen új történelmi csúcs születhet. Ezzel együtt egyre esélyesebb, hogy a 7 éves ciklusra kifizethető keretet teljesen lehívja az ország, sőt esetleg túl is lendül rajta, így lehet, hogy a hajrában benyújtott számlák kis részét kizárólag a magyar költségvetés terhére kell majd kifizetni.
Bár a hitelkeret lehívásának megkezdésére már tavaly óta lenne lehetősége Magyarországnak, de a Paks II. projekttársaság a mai napig még egyetlen fillérnyi hitelt sem hívott le az oroszoktól - tudta meg a Portfolio. Ez egyébként összhangban van a kormány szeptemberben is kommunikált üzenetével, igaz egyes friss sajtójelentések felvetették a hitellehívás megkezdésének lehetőségét. Tudomásunk szerint a magyar kormány éppen óvatossági okok, a folyamatban lévő két brüsszeli vizsgálat miatt nem kezdte meg az orosz hitelkeret lehívását, hanem minden eddigi előkészítési költséget a magyar büdzsé terhére finanszírozott. Így tehát a mostani brüsszeli fejlemény, a nemzetközi tender elmaradása miatti bizottsági kritika sem feltétlenül okoz komolyabb problémákat, ha csak pénzügyi értelemben gondolkodunk.
A magyar állam után a második legnagyobb intézményfenntartók a magyarországi történelmi egyházak, így intézkedési terv készül arra, hogy az "EU-s forráselosztás intézményrendszerébe hogyan tudnak bekapcsolódni az egyházak" - többek között ezt jelezte a mai Kormányinfó tájékoztató keretében Lázár János.
A 2014-2020-as új uniós fejlesztési ciklus terhére eddig 1400 milliárd forintnyi keretösszeggel írtak ki pályázatokat, és szilveszterig további 1600 milliárdos keretösszeggel jelennek meg kiírások - jelezte a fontos összegző adatokat egy mai parlamenti bizottsági ülésen Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség államtitkára által jelzett adatok azt jelentik, hogy év végén a "piacon lévő" 3000 milliárd forintnyi pályázat a 7 évre szóló teljes uniós keret közel 40%-át tenné ki. Közben az is elhangzott az ülésen, hogy a GINOP felhívásaira eddig már ötezren nyújtottak be pályázatot és a támogatási igények alapján már több mint 120 milliárd forintnyi támogatásról döntött az illetékes Irányító Hatóság.
A napokban készült el egy közvélemény-kutatás, amely meglepően kedvező eredményeket hozott azokról az elektronikus közigazgatási fejlesztésekről, amelyeket a magyar állam 2007-2013 között uniós pénzből fejlesztett ki - hangzott el egy csütörtöki balatonfüredi konferencián. A felmérés szerint ugyanis a megkérdezett csaknem összes állampolgár, illetve vállalat meg tudott jelölni egy konkrét elektronikus fejlesztést, és az 1-5 közötti érdemjegyek alapján 4,1-4,2-es átlagos osztályzatot adtak az államnak. Dányi Gábor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára ezt úgy foglalta össze, hogy "ismerik és négyes feletti értékkel jónak is találják" az emberek ezeket az EKOP, illetve ÁROP projektekből létrejött szolgáltatásokat. Egyúttal azt is vázolta, hogy milyen értékelési szabályrendszerre kell számítani az új uniós ciklusban, amikor mintegy 100 milliárd forinttal több pénz lesz a közszolgáltatások további fejlesztésére.
Rövidesen megjelenik a Magyar Közlönyben egy olyan jogszabály, amely az uniós pályázatokhoz való könnyebb, gyorsabb hozzáférést, egyúttal a 2016-os kifizetés gyorsítását segíti elő - hangzott el az INFOtér című mai balatonfüredi konferencia délutáni panelbeszélgetésén. Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott, hogy a jogszabály azt célozza, hogy 2016-ban a miniszter által egy hónapja megjelölt kifizetési célt, a "2000 milliárdot közelíteni lehessen" és várhatóan egy nyolc pontból álló intézkedésre lehet számítani, amelyből néhányra utalt is.
A szeptember végi 823-ról október végére 962-re nyúlt a késedelmes állami és önkormányzati uniós projektek ún. feketelistája - derül ki a Miniszterelnökség által készített összesítésből, ami összefügghet az eltérő viszonyítási időponttal, illetve a menetközben átgyúrt támogatási szerződések tartalmával is. A késedelmes projekteket bemutató listán a szeptember 30-i forráslehívási referenciadátumhoz képest kereken 150 milliárd forintot tett ki a késedelemmel érintett összeg. Jó hír, hogy a fővárosi tömegközlekedők életét hónapok óta megkeserítő budai fonódó villamos projekt kapcsán az egy hónapja látott ijesztő folyamat megfordult és drasztikusan csökkent a késedelemmel érintett összeg.
Több hete tartó bizonytalanság után ma azt jelentette be a Miniszterelnökség, hogy az augusztusban beígért, 40%-nyi vissza nem térítendő uniós támogatás helyett 66%-nyi részarányban lényegében ingyenhitelt biztosít a kormány a magáningatlanok energetikai korszerűsítésére. A fennmaradó egyharmadnyi részt a családoknak maguknak kell előteremteni az ilyen beruházások megvalósításához, igaz ez alacsonyabb az augusztusban jelzett 45%-nál.
"Tájékoztatás a 2007-2013. közötti programozási időszak Közlekedési Operatív Program eredményes zárásával kapcsolatban" címmel adott ki egy közleményt a Miniszterelnökség, amely a közlekedésfejlesztési projektekre felhasználható pénzek minél teljeskörűbb elköltésének szabályrendszerére, illetve a fontos dátumokra figyelmeztet. A közleményből kiderül, hogy tíz napon belül a hatóságok képbe fognak kerülni az egyes projekteknél fel nem használandó tartalékok mértékével (azaz azzal, hogy mennyi pénzt kell még gyorsan más célokra lekötni). Azt is rögzíti a tárca, hogy milyen esetben köteles a projektgazda október 31. után áttérni a kedvezményezetti finanszírozásra, ami azt jelenti, hogy előlegként egyben megkaphatja a még igényelt támogatást, amelyhez egyébként év végéig erős "pénzelköltési kötelezettség" is társul.
Az illetékes minisztériumok már áldásukat adták arra a kormányrendelet-módosításra, amely a kockázati tőkealapok számára a forráskihelyezés határidejét 2015. december 31-ről 2016. május 31-re tolná ki - értesült a Világgazdaság. Ez azt jelentené, hogy a nyár végén jelzett kormányzati tervhez (fél éves eltolás június végére) képest öt hónapos haladékot kapnának az alapok, hogy a 7 éves ciklusra megkapott 132 milliárd forintot ki tudják helyezni.
A magyar lakosság számára csak visszatérítendő, azaz hitel alapú uniós forrást tud biztosítani a 2014-2020-as ciklusban a kormány, mert az értelmezése szerint csak ezt teszik lehetővé az EU-s jogszabályok - többek között ezt hangsúlyozta a mai Kormányinfó sajtótájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ezzel lényegében megismételte a tárcától kapott, tegnap este a Portfolio-n megjelent közlemény tartalmát, igaz ezzel továbbra is megmaradt a bizonytalanság a lakosság által várt pályázatok körében.
"A lakosság számára is nyílnak fejlesztési források energetikai korszerűsítésre, azonban ezek visszatérítendő formában lesznek elérhetőek, ahol az állam támogatása a kamat bizonyos részének vagy akár egészének átvállalásában ölthet testet" - többek között ezt a választ küldte a Miniszterelnökség a Portfolio megkeresésére, amely alapján tisztázódott a két hete tartó homály a lakossági energiahatékonysági pályáztok körül. Pontosabban meglátásunk szerint csak részben tisztázódott, mert a megkapott brüsszeli és budapesti reakciók továbbra is ellent mondanak egymásnak és mindkét oldal az EU-s jogszabályokra hivatkozva vezeti le a saját álláspontját.
Az igaz, hogy az Európai Bizottság nem adhatja oda a pénzt közvetlenül egy magánszemélynek a családi ház energetikai korszerűsítésére, de egy energiahatékonysági alapnak igenis odaadhatja, így tehát Brüsszel egyáltalán nem akadálya annak, hogy a lakossági épületenergetikai pályázatok megjelenjenek Magyarországon - hangsúlyozta Brüsszelben az Európai Bizottság egyik névtelenséget kérő szakértője a Portfolio-nak. A forrás leszögezte: ha egyáltalán nem kerülnek sorra az ilyen korszerűsítések Magyarországon, akkor azzal megsértenénk az Operatív Programban tett vállalásunkat, igaz Brüsszel ezért nem tudna pénzügyi szankciót kivetni ránk.
A 2014 és 2020 közötti európai uniós források a magyar gazdaság utolsó felkészülési lehetőségét jelentik a 2020 utáni időszakra, amikor már várhatóan nem lesznek ilyen típusú beruházási támogatások - hangsúlyozta újra a kilátást egy miskolci nagyprojekt záró rendezvényén Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, illetve miniszter-helyettese emiatt azt szorgalmazta: a jelenlegi lehetőségekkel úgy kell élni, hogy az Európai Unió felzárkóztatási támogatása nélkül is legyen legalább akkora gazdasági növekedés az országban, mint most.
Múlt hét végéig kettő, ma pedig nyílt levél formájában már öt szakmai szervezet adott ki közösen egy állásfoglalást, amelyben arra kérik Lázár Jánost, a Miniszterelnökség vezetőjét, hogy legyen állami, illetve uniós támogatás a magyar otthonok rezsicsökkentő felújításához. Az öt szervezet képviselői megjegyzik, hogy értetlenül állnak Lázárnak éppen a Portfolio konferenciáján tett bejelentése előtt, hiszen előtte számos kormányzati lépés, illetve döntés és megszólalás mutatott abba az irányba, hogy lesznek lakossági energiahatékonysági pályázatok a 2014-2020-as programozási ciklusban. Az öt szervezet ezért és a Lázár által megjelölt 2% feletti gazdasági növekedés elérése érdekében egyeztetésre hívja a kormány képviselőit, hogy a magyar otthonok rezsicsökkentő és energiahatékonysági felújításaiból fakadó gazdasági előnyöket megvitassák, illetve a lehetséges utakat bemutassák. Az alábbiakban az öt szervezet levelét tesszük közzé.
Elképzelhető, hogy az október végi brüsszeli döntés hatására vissza kell emelni a gázpiacon a tőkemegtérülési mutatót, de sem ez, sem más tényező nem fordíthatja vissza a lakosságnál elért rezsicsökkentést, azaz az árak a következő években is legfeljebb a jelenlegi szinten maradnak - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjújában Németh Lászlóné. A Miniszterelnökség pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára szerint számos lehetőség áll a nemzeti közműszolgáltató rendelkezésére az olcsó árak fenntartásához, így az orosz gázvásárlási szerződésen kívüli piaci alapú beszerzés, az egységes gáz-, illetve az árampiaci szolgáltató központtal történő milliárdos spórolás, vagy akár a közvetlen paksi áramvásárlás is. A közműszolgáltató idén év végére már a lakossági ügyfelek felét, jövő év végére pedig egészét, azaz 3,4 millió fogyasztót fog ellátni földgázzal, miközben lendületesen épül az árampiaci portfólió is. A Magyar Postánál létszámleépítés nem cél, mert bár a hatékonyságon lehet javítani a Posta és a takarékszövetkezeti hálózat integrációjával is, de a közműszolgáltatások postai megtámogatása egyúttal plusz feladatokat is jelent.
Két évvel ezelőtt még 6-800 milliárd forintnyi EU-forrás elvesztésével kalkulált a magyar kormány, most pedig azzal, hogy a 2007-2013-as ciklus összes forrását le tudja hívni Magyarország - hangsúlyozta az elmúlt két évi megfeszített munka eredményeként előadásában Vitályos Eszter a Budapest Economic Forumon. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára rámutatott, hogy ez a megfeszített munka még a következő három hónapban is szükséges, igaz ezzel párhuzamosan a 2014-2020-as ciklus forrásaira idén még mintegy 100 pályázat meghirdetése várható.
A közép-magyarországi régió számára 2020-ig járó szűkös uniós források miatt annak vizsgálatán dolgozik egy munkacsoport a Miniszterelnökségen, hogy szét lehet-e választani a közép-magyarországi régiót és ha igen, akkor milyen módon - jelezte egy mai uniós pályázati konferencia keretében Dányi Gábor. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára hozzátette: addig, amíg ez a kérdés eldől, azt is vizsgálja ez a munkacsoport, hogy milyen módon lehet kompenzációt nyújtani a központi régió intézményeinek a szűkös uniós források miatt.
Az augusztusi 211 milliárdról 139 milliárd forintra esett szeptember második felére a késedelemben lévő állami/önkormányzati projekteknél (823 darab) az az összeg, amellyel az egyes projektek le voltak maradva a júniusi végi forráslehívási célhoz képest - derül ki a Portfolio friss összegzéséből. A 139 milliárd forintos összeg ma a Magyar Nemzetben is megjelent és ahhoz Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára kommentárt is fűzött a késedelmes projektek nagy számával kapcsolatban. Összességében az látszik, hogy amióta a tárca februárban elkezdte publikálni a késedelmes projektek listáját, hogy ezzel is nyomást helyezzen az érintett szereplőkre (kormányzati korbács), azóta a késedelemmel érintett összeg drasztikusan csökkent. Eközben viszont a késedelmesnek számító projektek száma "csak" feleződni tudott. Az viszont különösen érdekes, hogy míg egy hónapja a budai fonódó villamos építéséhez kapcsolódó projekteknél az összesített késedelmes állomány 7,7 milliárd forint volt, most már 15,1 milliárd forintnál járunk, ez pedig a projekt időbeli átadhatósága körüli aggodalmakat jelentősen növeli.
