Csütörtökön kiderül, hogy 2023-tól hány forint lesz a minimálbér és a garantált bérminimum. A minimálbér esetében 16, míg a bérminimumnál 14 százalékos emelésre lehet számítani. Az egyik szakszervezet azonban egyelőre ennél magasabb emelést szeretne elérni.
Elvi megállapodás született a mai bértárgyalásokon: a minimálbér januártól 16 százalékkal, a garantált bérminimum 14 százalékkal nő 2023-ban. A szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek mai egyezsége nyomán a minimálbér jövőre bruttó 232 ezer forintra, a garantált bérminimum 296 400 forintra emelkedik - értesült a Napi.hu.
Akár 17 százalékkal is emelkedhet jövőre a minimálbér összege, ha a szakszervezetek és a munkáltatók megegyeznek egy új, kompromisszumos javaslatról, tudta meg a Napi.hu.
Ahogy az év eddigi része, úgy a vége sem tűnik egy kellemes nyárvégi sétának a Duna-parton. Főleg azoknak nem, akik dűlőre akarják vinni a minimálbér kérdését. Félő, hogy megint a rövidlátó szemlélet győz. Pedig, ha valamikor, akkor most szükség lenne a kompromisszumos, a hosszabb távot is szem előtt tartó döntésre. Ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy még így is megoldhatatlan az országon belüli bérfelzárkóztatás.
Egészen elképesztő mértékű áremelkedés rázza meg Magyarországot, ráadásul az inflációs prognózisok folyamatosan emelkednek, így nem csoda, hogy az élelmiszerkiskereskedelem jelentős mértékben csökken. A boltosok még annál is nagyobb áremelkedéssel néznek szembe (a beszerzést tekintve), mint a vásárlók, vagyis a következő hónapokban még magasabbak lehetnek az árcédulák a polcokon. Egyes boltok pedig már nemcsak az árstopos termékeket árulják veszteséggel, hanem más termékeket is, így a beszerzések terén sakkozniuk kell, ami kifejezetten feszes készletgazdálkodást tesz szükségessé. Miután egyre nyílik az olló az árak tekintetében árstopos és a nem árstopos termékek között, így a kereslet eltolódása miatt a következő hónapok rázósak lesznek. Forrásaink szerint egyrészt az import kiszoríthatja a magyar termékeket, másrészt egyre több termékhiány lehet.
Hozzávetőlegesen 15 százalékos minimálbér-emelés várható januártól – árulta el az Indexnek Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Nyilatkozatából az is kiderült: közel lehet a munkavállalók és a munkáltatók közötti megállapodás a jövő évi béremelésről.
Kedden a KAVOSZ ünnepi rendezvényén egy felszólalásban Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy már a falnál vagyunk, a kormány nem tudja csökkenteni a munkát terhelő járulékokat. Nem tud kigazdálkodni a magyar költségvetés járulékcsökkentést. Ez a két kormányfői mondat alapjaiban rengette meg a jövő évi minimálbérekről szóló tárgyalásokat. Állami járulékcsökkentés nélkül borult minden, a cégvezetők kénytelenek újra számolni az anyagi lehetőségeiket. A szakszervezetek viszont ragaszkodnának az inflációt közelítő, illetve akár azt meghaladó béremeléshez, amihez alternatív javaslatokat dolgoznak ki. A szakszervezetek nem a költségvetés teherbíróképességéről tennék függővé a béremelés mértékét.
Közel voltak a munkaadói és a munkavállalói képviseletek a minimálbér 2023-as emelés kapcsán, azonban a kormányzati jelzés után ismét távolabb kerültek az álláspontok. A minimálbér inflációhoz igazodó emeléséhez ugyanis 2-3 százalékpontos járulékcsökkentést szerettek volna a munkaadói szervezetek, ami Orbán Viktor bejelentése alapján aligha várható.
Az önkéntes pénztárak között talán a legkevésbé ismert pénztártípus az önsegélyező pénztár, pedig számos előnye van, főként azoknak, akik gyermekes szülők. Ez esetben is jár ugyanis a 20%-os állami adójóváírás, ami évente akár 150 ezer forintot is jelenthet. Sőt, aki két évig nem nyúl a pénzhez, plusz 10%-ot is zsebre tehet. Az összeget gyermek születésével, iskolakezdéssel, gyógyszerekkel, munkanélküliségi ellátásokkal, közüzemi díjakkal vagy éppen jelzáloghitel törlesztésével kapcsolatos kiadásokra is fel lehet használni. Alábbi cikkünkben összeszedtük, mit érdemes tudni az önsegélyező pénztárakról.
A friss hírek szerint nem kizárt a minimálbér 2023-as 15 százalékos emelése, azonban az ár-bér spirál már nemcsak számos közgazdász, de a statisztikai hivatal szerint is itt van velünk. Emiatt a minimálbér 2023-as emelése estében sokan visszafogottságra intenek, mondván, hogy béremelések miatti áremelkedés elviszi a minimálbér emelését. Összeszedtük a minimálbér és garantált bérminimum legfontosabb tudnivalóit, illetve azt, mennyivel emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum 2023-ban.
Nem kizárt a minimálbér 15 százalékos emelése, de még várni kell a megegyezésre - nyilatkozta Perlusz László, a VOSZ elnöke az Info Rádiónak, és egyben utalt rá, hogy az inflációkövető béremeléshez a kormányzat segítségét kérik az elmúlt években megszokott munkáltatói adócsökkentés formájában.
A szeptemberi béradatokat kommentálva elemzők arra világítanak rá, hogy bár már most is csökken a reálbér, a következő hónapok még nehezebbek lesznek Magyarországon. Jövőre pedig az év egészét tekintve a keresetek vásárlóerejének visszaesése várható. Ilyenre 2012 óta nem volt példa.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége támogatna egy kétlépcsős minimálbéremelést, miután jelenleg kifejezetten bizonytalan a gazdasági helyzet, azonban a másik nagy munkáltatói szervezet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége inkább éves megállapodásban gondolkodna. Ugyanakkor hajlandók lennének arra, hogy egy éven belül kétszer tárgyaljanak a bérekről, ha drámai gazdasági változás állna be a megegyezéshez képest.
Az idei második negyedév végére az MNB adatai szerint 436 ezer adókedvezményes nyugdíjbiztosítást kezeltek a hazai biztosítók, 9,3 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) várakozása szerint a szerződésállomány év végére túllépi a 460 ezres szintet. A 2014 óta elérhető termékkör egyik fontos vonzereje a tárgyévi befizetések után járó 20 százalékos, akár 130 ezer forintot is elérő adójóváírás. Emiatt az év utolsó heteiben látványosan megugrik az új szerződések száma - derül ki az FBAMSZ közleményéből.
A Magyar Nemzeti Bank már elküldte az idei és jövő évi gazdasági várakozásait a bértárgyalásokon érdekelt munkáltatói és munkavállalói szervezetek felé, de a kormány még nem közölte a saját előrejelzéseit. Ettől függetlenül úgy tűnik, hogy jövő héten tárgyalóasztalhoz ülnek a munkaadók és a munkavállalók, de a korábbi évekkel szemben jóval nehezebb tárgyalások várhatók. Már csak azért is nehéz lehet majd a béralku, mert az infláció magas – októberben már 21,1 százalékos volt –, viszont a cégek teherviselőképessége a többszöröződő energiaárak miatt igencsak véges. A munkaadói oldal így nem éves, hanem ennél rövidebb távú béregyezségnek örülne. Ezt azonban a szakszervezetek egyelőre elutasítják.
Markáns véleményt fogalmazott meg Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója a növekedés.hu-nak adott interjújában. Szerinte nulla hozzáadott értékű állásokból nem szabad többet létrehozni.
A minimálbér-tárgyalások is gellert kaphatnak a kormányátalakítás miatt, bizonytalanná válhat a valós érdemi egyeztetés, és főként az, hogy év végéig megállapodjanak a felek a jövő évi százalékokról – írja közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség.
A párizsi tömegközlekedési vállalat, az RATP szakszervezetei sztrájkot hirdettek csütörtökre és tüntetést is tartanak a francia fővárosban, magasabb bérért és munkakörülményeik javításáért.
Jelenleg nem a bérharcnak, hanem a munkahelyek megőrzésének van itt az ideje – mondta a Világgazdaságnak Perlusz László arra a felvetésre, hogy legalább 26 százalékos minimálbér-emelésre lenne szükség. A Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint egy ilyen intézkedés pusztító hatású lenne, irreális annak megvalósítása.
Közel 570 ezer dolgozó keres legfeljebb garantált bérminimumot, vagyis bruttó 260 ezer forintot, ami a teljes munkaidős foglalkoztatottak közel 20%-át jelenti - derült ki a KSH adataiból.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
