A Kreml honlapján közzétett rendelet szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön elrendelte 195 ezer rubel (kb. 1,3 millió forint) egyszeri kifizetését a szerződéses katonák és az ukrajnai harcok miatt mozgósított katonák számára - írta meg a Reuters.
Nagy-Britannia legnagyobb hazai bankja, a Lloyds legalább 2000 font béremelést ajánlott a brit alkalmazottaknak - mondta a Reutersnek egy, a tárgyalásokra rálátó forrás. A pénzinézetek és az alkalmazottak az egész szektorban most kezdik meg az éves bértárgyalásokat, amelyek majd a bérköltségek jelentős emelkedését eredményezhetik.
„Lehetséges, hogy azon kell majd elgondolkodni, hogy csak fél évre szóló minimálbér-megállapodás jöjjön létre” – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Munkástanácsok Országos Szövetsége által szervezett Minimálbér Konferencián. Az MKIK elnöke azzal indokolta felvetését, hogy a mostani bizonytalan gazdasági helyzetben igen nehéz előre jelezni, hogy miként alakul a GDP-növekedés, az infláció mértéke, és hogyan változnak majd az energia- és nyersanyagárak. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre azt emelte ki, hogy a legfontosabb követelésük a minimálbér reálértékének megőrzéséről szól. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára úgy vélte, hogy ha a kormányzat a járulékok csökkentésének az útján halad tovább, akkor ez az elvárás teljesíthető lehet.
Minden korábbinál nehezebb bértárgyalások várhatók Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint. Érdemben azonban mindaddig nem tudnak tárgyalni a legkisebb bérekről (minimálbér, garantált bérminimum), amíg a Pénzügyminisztérium nem ismerteti a gazdasági várakozásait. Szerinte nagy költségnyomás van a cégeken, ezért óvatosság várható a bértárgyaláson a cégvezetők részéről, miközben ők is érzékelik az infláció miatti munkavállalói nyomást.
A XV. kerület összes óvodája zárva tart, de más budapesti kerületekből is csatlakoztak hozzájuk, ilyen a XIX. és a IV. kerület is – írja a Telex.
A horvát kormány 2023. január 1-jével megemeli a minimálbért nettó 4220 kunára (231 ezer forint) az eddigi 3750 kunáról (202 ezer forint) - jelentette be Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a kormány szerdai ülésén.
Az idei évi átlagosan 16%-os infláció lenne a minimum mérték, amennyivel emelkednie kellene jövőre a minimálbérnek a munkavállalói oldal szerint, miközben a munkáltatói oldal óvatosságra int az elszabadult energiaárak miatt – derült ki az RTL Hiradó riportjából azután, hogy a Portfolio ma reggel megírta: elindultak a 2023-as minimálbérről szóló tárgyalások.
Elkezdődtek a 2023-as bérekről szóló tárgyalások a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány között. A minimálbérre, a garantált bérminimumra, illetve a béremelési ajánlásra egyik tárgyalófél részéről sem érkezett konkrét javaslat. Ennek pedig a legfőbb oka a rendkívül bizonytalan gazdasági helyzet. A szakszervezetek is látják, hogy hiába magas, már 20 százalék feletti infláció, miközben szárnyalnak az energiaárak, így sokszor a cégeknél már a működőképesség megmaradása a tét. Most abban próbálnak megegyezni a felek, hogy a KSH számai, az MNB, illetve a Pénzügyminisztérium jövő évi várakozásaiból olyan mutatókat hozzanak össze, amivel nagyjából meghatározható, hogy milyen lehet a magyar vállalati szektor béremelési képessége. Október végén várható az újabb tárgyalási forduló. Az már biztosnak látszik, hogy az inflációnál nagyobb béremelés nehezen kivitelezhető, a magasabb bérkategóriákban pedig a fizetésük vásárlóértékéből jövőre mindenképpen fel kell majd valamennyit adniuk.
Rövid távon nem hoz nagy előrelépést, de három év alatt érdemi bérnövekedést ígér a kormány arra az esetre, ha az Európai Unióval sikerül megegyezni a támogatások kiszabadításáról. A fokozatos előrelépés jegyében 2025-ben a tanárbérek az akkori diplomás átlagbér 80%-ára emelkednének, számításaink szerint ez az inflációval korrigált bér (reálbér) 60%-os emelkedését jelentheti. A kalkulációk egyelőre azért meglehetősen bizonytalanok, mert nem minden megadott információ vág egybe, és a részletek megismerése hozhat változást a képben.
Szerdán indul az első tárgyalási forduló a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseletei között arról, hogy jövőre mekkora legyen a minimálbér és a garantált bérminimum. Kemény tárgyalások jönnek, hiszen évtizedek óta nem látott szinten, 20 százalék felett volt a szeptemberi infláció, az élelmiszerek ennél is jobban, éves szinten 35 százalékkal drágultak. Nagy kérdés azonban, hogy a munkavállalók „meddig feszíthetik a húrt”, hiszen a rezsiszámlák nemcsak őket sokkolják, hanem a vállalatokat is. Az energiaárrobbanás miatt ugyanis sok cég működése kerülhet veszélybe, miközben a gazdasági teljesítmény is gyengébb lesz, ami limitálja a béremelések terét is.
Az orosz hadsereg az általa "különleges katonai műveletnek" katonai akcióhoz vagy háborúhoz inkább mobil toborzó teherautókkal próbál meg önkénteseket leszerződtetni, és ösztönzésként havi közel 3000 dollárt kínál nekik - írja a Reuters.
Ritkán van olyan, amiben a munkaadói és a munkavállalói szervezetek is egyetértenek: azt szeretnék, ha megkezdődnének a bértárgyalások.
Az Európai Parlament szerdán nagy többséggel elfogadta az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló új jogszabályt.
Az uniós minimálbérről szóló irányelv elfogadása kulcsfontosságú a szociális jogok megerősítéséhez, valamint fontos üzenetet hordoz mindazon többmillió munkavállaló számra, akik keményen dolgoznak, de keveset keresnek - jelentette ki Nicolas Schmit foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős uniós biztos Strasbourgban kedden.
Szó sem lehet egyszámjegyű minimálbér-emelésről, hiszen még a mértéktartó gazdasági előrejelzések sem zárják ki az év végi 20 százalékos inflációt sem – közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség, miután a napokban kiderült, már augusztusban is 15,6 százalékkal romlott a pénz. A szövetség továbbá elvárja, hogy a kormány az eddiginél lényegesen több figyelmet fordítson a legkevesebbet kereső vagy éppen munkanélkülivé vált emberekre.
Évente általában egyszer emelik meg a béreket a vállalatok, idén azonban egészen más a helyzet. Ugyanis kivételes időket élünk: nemcsak, hogy nagyon magas az infláció, hanem az áremelkedés üteme folyamatosan meg is haladja a várakozásokat. Emiatt a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell, így sokan igyekeznek emelni, ami viszont elvezetett minket az ár-bér spirálhoz.
Egy olyan tényező húzza fel a reálbérek növekedését, ami csak a dolgozók egy nagyon kicsi részét érinti, a rendvédelmi és fegyveres erőket. A foglalkoztatottak döntő többsége azonban nem kapott fegyverpénzt, így az ő reálbérük már csak nagyon szerény mértékben nő.
Minden eddiginél korábban, már kedden napirendre kerül a jövő évi minimálbér a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány egyeztetésén – értesült a VG.hu.
A magas infláció ellentételezéseként diplomás minimálbért és azonnali 20 százalékos fizetésemelést kérnek a közszolgálatban dolgozók, azonban a kabinet szerint a helyzet túl nehéz - írja a Népszava, amely szerint nem jutottak érdemi eredményre a kormány, a munkavállalók és az önkormányzatok képviselői szerdán, amikor megtartotta a választások utáni első ülését az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT).
Várják a jelentkezőket az önkéntes katonai szolgálatra - hívta fel a figyelmet a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokságának (MH KIKNYP) megbízott parancsnoka az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
