Decemberben - több mint egy év után, a Munka Törvénykönyvének megfelelően - újra egy összegben kapták meg fizetésüket a dunaújvárosi vasmű dolgozói. Pénteken bruttó 100 ezer forint jutalmat is kapnak és egy szerdán körbeküldött vezetői levélből kiderült: jövőre 10%-os béremelésben részesülnek a munkavállalók. Úgy tudjuk, hogy minderre a kapacitások egyre magasabb kihasználásának köszönhetően van lehetőség.
Megjelent a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról, valamint a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bérről szóló rendelet szerdán a Magyar Közlönyben. A közmunkások bére pont a fele lesz a minimálbérnek, amelyet jövő évtől bruttó 200 ezer forintra emelnek.
Figyelmeztető sztrájkot hirdet január 31-ére a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), és ha ennek sem lesz hatása, várhatóan március közepén lehet esedékes egy újabb, határozottabb munkabeszüntetés - írja a Népszava.
A jelenlegi bruttó 85 ezer forintról 100 ezer forintra nő a közmunkások fizetése Magyarországon - derült ki Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-posztjából.
Több mint egy évtizede nem látott áremelkedés sújtja Magyarországot, ami erodálja a keresetek vásárlóerejét is. Ma már érdemben csökken a legkevesebbet kereső magyarok bérének vásárlóereje, de nemcsak őket, hanem azokat is elérte az árrobbanás, akiknek 5%-nál kisebb mértékben nőtt idén a fizetése.
Magyarország és Dánia nemmel szavazott az uniós tagállamokat tömörítő Tanács hétfői ülésén arról, hogy milyen álláspontot képviseljen a Tanács a megfelelő minimálbérek uniós keretéről szóló intézményközi tárgyalásokon – tudta meg az EUobserver. Két másik tagállam, ahol jelenleg nincs kormány, Ausztria és Németország, tartózkodott a szavazáskor, bár a német kormány korábban már jelezte, hogy támogatja a tervet. Egy másik témában egy hétfői lapértesülés arról szólt, hogy Magyarország Észtországgal együtt az uniós társasági adóról szóló magatartási kódex módosítását blokkolta a nagyköveti ülésen. Ott ennek azért nagyobb a súlya, mert az a döntés egyhangúságot követel meg, de lehet, hogy végül csak taktikai (mozgástérbővítési) oka van a lépésnek, mindenesetre fontos, hogy ma hogyan szavaz Varga Mihály magyar pénzügyminiszter, illetve észtországi kollégája a gazdasági és pénzügyminiszterek brüsszeli ülésén. Frissítés! Kedd délután kiderült, hogy Varga Mihály és észt kollégája is nemmel szavazott, így tehát blokkolták a magatartási kódex módosításának tervét.
Sokkal kedvezőbbé válnak jövőre az átalányadózás szabályai, így például kétmillió forintos bevételig az átalányadózó mentesül az adófizetés alól - mondta Izer Norbert az MTI-nek.
A pedagógusok sztrájkbizottsága visszautasítja, hogy tárgyalás közben Orbán Viktor rendeletben hirdette ki „bérfagyasztó” ajánlatát - áll a közleményükben. Felháborítónak tartja a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös sztrájkbizottsága, hogy miközben a sztrájkbizottsági tárgyalások még folynak az Emberi Erőforrások Minisztériumával (az újabb fordulót 2021. december 15-re tűzték ki), a Magyar Közlönyben megjelent a rendeletmódosítás, miszerint januártól 10 százalékos ágazati szakmai bérpótlékot kapnak a pedagógusok, így a korábban kapott, szintén 10 százalékos juttatással együtt 20 százalék lesz a bérpótlék.
Októberben a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,3%-kal haladta meg az előző havi szintet. Ezzel folytatódott a boltok forgalmának másfél éve tartó emelkedése, igaz, a növekedés nem mondható óriásinak.
A kormány 10 százalékos béremelési ajánlatáról az elmúlt napokban a Pedagógusok Szakszervezete felmérést készített, amelyből kiderül, hogy a megkérdezettek kétharmada elutasítja azt.
Egyre több tanár fizetését éri el a garantált bérminimum, miután a tanárok bére évek óta nem emelkedik, a szakmunkás minimálbér viszont minden esztendőben nő.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a kötelező minimálbér bevezetéséről szóló tárgyalások megkezdését azzal a céllal, hogy a minimumkövetelmények megállapításával az Európai Unió tisztességes megélhetést biztosító bérszintet állapítson meg a munkavállalóknak - közölte az uniós parlament csütörtökön.
Válság előtti szintre süllyedt a munkaerőtartalék Magyarországon az idei harmadik negyedévben, miközben a foglalkoztatás rekordmagas, a munkanélküliség szintje pedig közelíti a teljes foglalkoztatást. Úgy tűnik, hogy a munkapiaci tartalékok fogyóban vannak, a népesség csökkenése folytatódik, így kérdéses, hogy a munkaerőintenzív növekedési modell kifutásával milyen hajtóereje lesz a GDP növekedésének.
A növekedés közös magyar siker, ezért mindenkinek részesülnie kell belőle - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a bérmegállapodás aláírásakor hétfőn Budapesten.
Ugyanazon a napon állapodott meg a kormány a vállalatokkal a minimálbér és a garantált bérminimum közel 20%-os emeléséről, amikor 10%-os béremelést ajánlott a pedagógusoknak. Utóbbiak természetesen nem fogadták el az ajánlatot, hiszen számos pedagógusnak már most sem éri el a szakmunkás minimálbért a bértábla szerinti fizetése, jövőre pedig még többen, még jelentősebben maradnának el ettől. Mivel így a felsőfokú képesítésű oktatók a szakmunkásoknál is kevesebbet keresnének, egyre több tanár esetében kellene alkalmazni a béremelési automatizmust, ami legalább a szakmunkás minimálbérre kiegészíti a jövedelmüket.
Szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,7%-kal haladta mg az előző havi szintet. Ez az utóbbi fél év leggyorsabb növekedése, amelyet leginkább az élelmiszer- és az üzemanyagforgalom húzott.
Jelentős előrehaladást ért el a jövő évi bérmegállapodás részleteinek kidolgozásában a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma 2021. november 3-án, Budapesten. A felek a legfőbb pontokban kompromisszumra jutottak, a minimálbér tehát bruttó 200 ezer forintra, a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelkedik januártól, közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Ez összhangban van az előzetes jelzésekkel.
A szerb kormány elfogadta a jövő évi költségvetésről szóló törvénytervezetet, amely a szerdán kiadott közlemény szerint 1516,8 milliárd dinár (4641,4 milliárd forint) bevétellel és 1717 milliárd dinár (5254 milliárd forint) kiadással számol. A tervezet szerint a költségvetés hiánya jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát teszi ki, míg az államadósság a GDP 55,5 százaléka lesz.
Fontos, hogy egyre több olyan cég legyen a magyar gazdaságban, amelyek jól megfizetik munkatársaikat, ezért cserébe erős növekedési potenciált kapnak - hangsúlyozta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Annak ellenére sem fog emelkedni a minimálnyugdíj, hogy a magas infláció egyre nehezebb körülményeket idéz elő, a koronavírus alatt elhunyt nyugdíjasok 80 százaléka pedig a 150 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjat kapók köréből került ki.