Minimálbérek emelése: az EU nagyon komoly lépéseket követel
A legszegényebbek védelme érdekében az Európai Unió új minimálbérszámítási módszert vezetne be, valamint kiegészítő támogatásokkal erősítenék a szociális védőhálót.
A legszegényebbek védelme érdekében az Európai Unió új minimálbérszámítási módszert vezetne be, valamint kiegészítő támogatásokkal erősítenék a szociális védőhálót.
Az inflációt akkor is fájdalmasnak érezhetjük, amikor csak 5-6%-kal nőnek az árak éves alapon. Amikor viszont 15%-os az áremelkedés éves átlagban, miközben az élelmiszerárak ennek többszörösével emelkednek, akkor bizony megélhetési válság zajlik a szemünk előtt. Az alacsonyabb jövedelműek fogyasztói kosarában olyan mértékben nőttek meg az élelmiszerekre fordított kiadások, hogy rengeteg dologról kellett lemondaniuk az elmúlt hónapokban. A magas jövedelműeket – akiknek az élelmiszerkiadása a kosaruk kisebb részét teszi ki – viszont kevésbé érinti az inflációs válság, mint az átlagembert. Van, akit 30-35%-os, és van, akit 20%-os infláció sújt jelenleg. És egy ideig még fent is marad a magas infláció.
Magyarországon a legszigorúbb a munkanélküli ellátás az egész Európai Unióban és a kormány még a koronavírus okozta válság alatt sem volt hajlandó a jogosultsági idő növelésére. Pedig korábbi magyar példa mutatja, hogy egyes esetekben még úgy is lehet több ellátást adni az embereknek, hogy az elhelyezkedés idő hossza egyáltalán nem nő.
Novemberben csökkent a béremelkedés üteme Magyarországon az előző hónapokhoz képest, ez azonban kizárólag a költségvetési szféra fékezésének tudható be. A versenyszférában továbbra is gyorsan nőnek a keresetek, ráadásul a rendszeres bérek növekedése átlépte a lélektani 20%-ot, ami az ár-bér spirál elszabadulásán keresztül már tervezhetetlen árazási és bérezési folyamatokat jelent a nemzetgazdaságban. Az évtizedek óta nem látott infláció miatt a reálbérek nemzetgazdasági átlagban zuhannak, a költségvetési szektor dolgozói sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint a versenyszférában.
Annak ellenére, hogy a törvényes minimálbérek nominális emelkedése 2022 januárja és 2023 januárja között minden idők legmagasabb szintjét éri el, a legtöbb uniós országban a minimálbéres munkavállalók vásárlóereje csökken vagy éppen csak kompenzálódik az előzetes inflációs adatok alapján. Az EU-n belül a magyar dolgozók helyzete az egyik legrosszabb, jelentősen veszítettek értékükből a magyar bérek az emelés dacára. Az Eurofound komoly problémákra figyelmeztet.
Nem csoda, ha sokan úgy érzik, hogy nem érik el az országos átlagkeresetet; a nagyon magas jövedelműek által felfelé húzott átlagnál az emberek jóval több mint a fele keres kevesebbet. Ez a területi adatokban is látványosan tükröződik: csupán néhány megyében van az országos átlag közelében a nettó átlagbér. A keresetek között országon belül továbbra is nagy a szakadék, ugyanakkor az alacsony átlagkeresetű régiókban tavaly jelentősen nőttek a bérek, jórészt a minimálbér és a bérminimum jelentős növelése miatt.
2022 novemberében az ELTE több karának mintegy 650 dolgozója fogalmazott meg az egyetem vezetése felé egy állásfoglalást, amelyben az alapbérek rendezését követelték. A nyilatkozat kitért arra, hogy az ELTE oktatói alapbérei európai, közép-európai, sőt még magyarországi összehasonlításban is rendkívül alacsonyak, és ez már az intézmény alapműködését is veszélyezteti - derül ki az ELTE-sek az egyetemi oktatás jövőjéért csoport közleményéből.
Akinek valamilyen kedvezmény jár a személyi jövedelemadóból, annak érdemes már januárban kitöltenie az adóelőleg-nyilatkozatot, hogy a munkáltatója, kifizetője már a januári fizetésénél figyelembe vegye a kedvezményeket - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Januártól emelt maximális összeggel vehetik igénybe a kisgyermekesek a gyed extrát - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) vasárnap az MTI-vel.
Októberben tovább nőtt az átlagkereset Magyarországon, azonban még ez sem volt elég ahhoz, hogy a vágtató inflációt kompenzálja. Az elmúlt hónapokban egyre világosabbá vált, hogy az ország belépett az ár-bér siprál és az extrém infláció időszakéba, a friss adatok pedig arról árulkodnak, hogy a helyzet egyre súlyosabbá válik. A bérek és az árak növekedése egymást erősítő folyamattá vált.
Jelentősen eltér egymástól a kormányzat és a jegybank reálbérekre vonatkozó előrejelzése. Míg a kormányzat minimális növekedést vár, addig a jegybank jelentős visszaesést. Makroközgazdászok szerint az utóbbi forgatóköynv valósulhat meg egy érdekes csavarral.
A Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének alelnöke, Rolek Ferenc szerint a piaci szektorban átlagosan kétszámjegyű béremelés várható, a különböző ágazatokban eltérő mértékű emelések lehetnek, írja az ATV. Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke szerint az emelés minden egyéb juttatással együtt értendő. Azt is mondta, ott ahol nem működik érdekképviselet és gyenge a munkavállalók egyéni érdekérvényesítő képessége, évek óta nem volt bérfejlesztés. A kiemelkedő területeken viszont akár húsz-huszonhét százalék közötti bérfejlesztések is lehetnek.
Tayyip Erdogan török elnök szerdán eltörölte a nyugdíjkorhatárra vonatkozó előírást, és ezzel több mint 2 millió munkavállalónak tette lehetővé az azonnali nyugdíjba vonulást, kevesebb mint hat hónappal a választások előtt – számol be a hírről a Reuters. Csak szemléltetésképp, Magyarországon a KSH adatai szerint itthon mintegy 2,4 millió nyugdíjas van.
Jövőre nagy árat fizetnek a dolgozók a vágtató infláció miatt. A munkavállalók döntő többségének ugyanis csökkenni fog a reálbére, miután a pénzromlás üteme 2023-ban még az ideit is meg fogja haladni. Az infláció nemcsak a szegények adója lesz, hanem szinte mindenkié. A nagy kérdés már csak az, hogy sikerül-e letörni a magas inflációt vagy tovább száguldunk a tervezhetetlenség sztrádáján: az idei volt ugyanis az ár-bér spirál szárba szökkenésének az éve, ezért a következő esztendő a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság éve lesz.
A KSH térképe alapján az országban vannak olyan régiók, ahol mindössze bruttó 250 ezer forint az átlagkereset, a legjobban fizető területeken azonban 700-850 ezer forint volt a bruttó bér tavaly.
Aláírták munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetői a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról szóló megállapodást a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának szerdai budapesti ülésén.
Amíg pár hónappal vagy héttel ezelőtt még folyamatosan arról lehetett hallani, hogy olyan külső tényezők miatt kiugróan magas magyarországi infláció, mint a háború és a brüsszeli szankciók hatása, ma már a kormány és a jegybank is arról beszél, hogy hazai intézkedések is okozzák a drasztikus drágulást. Igaz, abban nincs egyezség, hogy melyik intézkedés a tettes.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsor első részében arról lesz szó, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának csütörtöki ülésén a feleknek sikerült megállapodniuk arról, hogy mennyi lesz 2023-ban a minimálbér és a garantált bérminimum összege, vagyis mennyivel emelkednek a legalacsonyabb bérek Magyarországon. Kérdés persze, hogy mire elég ez az emelés annak fényében, hogy a kormány már 27%-os inflációt jósol a jövő év első hónapjaira. Erről a témáról kérdeztük Csiki Gergelyt, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét, lapigazgatóját. Az adás második részében azzal foglalkoztunk, hogy idén októberben az 5 évvel ezelőtti szintre zuhant vissza az új lakáshitelek kihelyezése Magyarországon. Ráadásul a kereslet mélyrepülése nem ért véget: vannak bankok, ahol novemberben már több mint 80%-kal zuhant a hitelkérelmek befogadása. Erről Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjét kérdeztük.
Több mint egy millió embert foglalkoztató kérdés dőlt el csütörtök délután: a VKF tárgyalópartnerei ugyanis megállapodtak a minimálbér és garantált bérminimum 2023-as összegéről, és ezzel kiderült, hogy mekkora lesz a minimálbér és a garantált bárminimum összege január elsejétől. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülésén a feleknek sikerült megállapodniuk arról, hogy mennyi lesz 2023-ban a minimálbér és a garantált bérminimum összege, vagyis mennyivel emelkednek a legalacsonyabb bérek Magyarországon. A részleteket Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár ismertette.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Szerintük minden egy emberen múlik.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
