Fontos közleményt adott ki az ÁKK, amely az eddig látott, hatalmasra duzzadó lombardhitel-állománynak vetne most gátat. A tehetősebb banki ügyfelek jelentős részben ilyen, rendkívül alacsony kamatozású hitel felvételével értek el eddig plusz hozamot.
Amellett, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások között a pénztári megoldások a legismertebbek, az érintettek legnagyobb része költséghatékonynak tartja. Van még egy kiemelkedően érdekes faktor, amely a pénztárakhoz kötődik. Hogy mi ez, azt dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke árulta el a Portfóliónak.
Nem tett jót a pénzügyi vagyon halmozásának a tavalyi tőkepiaci és geopolitikai bizonytalanság, az Allianz friss tanulmánya szerint 2008 óta most először csökkent a pénzügyi vagyon a világon. Mindeközben egyre nagyobb a szakadék a világ gazdagabb és szegényebb régiói között, az egy főre jutó nettó átlagvagyon Kelet-Európában a legkisebb a világon 4430 euróval. Érdekes módon mindeközben új csúcsot döntöttek a friss megtakarítások a világban, az már más kérdés, hogy ennek a pénznek a jelentős része bankbetétekben keresett magának helyet. Emiatt pedig éves szinten mintegy 600 milliárd eurót buktak az emberek világszerte. A tanulmányból kiderül, hogy Magyarországon az egy főre jutó pénzügyi vagyon a negyedik legmagasabb a régióban.
Nagy versenyt támaszt a megtakarítási piaci szereplők számára a júniusban indult MÁP Plusz, a megtakarítási piac vezetők szerint csak úgy lehet felvenni a kesztyűt a papírral szemben, ha ennél vonzóbb terméket fejlesztenek, magyarán: jobb teljesítményt érnek el. Merthogy az emberek fejébe nagyon úgy tűnik, beégett az 5%, mint kockázatmentes hozam, ezt már szinte minden befektetésnek tudnia kell hozni, ha versenyképes szeretne lenni. A Portfolio Öngondoskodás konferenciájának első szekciójában az ÁKK vezére kitért arra is, hogy a nyugdíjkötvény továbbra is porondon van, ennek feltételeit most dolgozzák ki és hamarosan már a piacon is elérhető lesz.
A tengerentúlom már több mint 10 éve hódítanak a környezettudatos befektetési alapok, nálunk mostanában kezdik bontogatni szárnyaikat. Milyen részvényeket vásárolt egy vegán vagy társadalmi felelősségvállalás a zászlójára tűző alap? Klímabefektetéssel tényleg jobbá teszem a világot? Részletek a videóban.
Az amerikaiak többségének pénzügyi helyzete 2008-hoz hasonlóan jelenleg is kifeszített, vagyis nincsenek felkészülve egy esetleges recesszióra és annak következményeire – írja a Zerohedge egy friss felmérés alapján. Tizenegy évvel ezelőtt milliók veszítették el az állásukat, akik korábban hónapról hónapra éltek, nekik nehéz volt fedezni költségeiket utána.
Magyarországon teljesen mindegy, hány éves vagy, egyfajta népbetegség, hogy nagyon félünk a rizikótól, nem beszélve arról, hogy sokan rövid távon gondolkodnak. Kardos Zsolt, az Aegon Alapkezelő szenior termékmenedzsere szerint lenne még hova fejlődnie a pénzügyi kultúrának, kezdésnek például azt kellene megértenie a lakosságnak, hogy a tőzsde nemcsak spekulációs, hanem megtakarítási platform is. A szakember beszélt arról is, megtakarításunk hány százalékát érdemes szuperállampapírban tartani, miért örvendenek egyre nagyobb népszerűségnek az ESG-befektetések és miért lehet jó döntés tematikus alapot venni.
Tovább nőtt az önkéntes nyugdíjpénztárakkal megtakarítók vagyona az idén és a kasszák továbbra is egyértelműen az egyik legjobb megoldást nyújtják az öngondoskodási piacon mind az anyagilag stabil időskorra spóroló, mind az egészségük megőrzésére törekvő emberek számára. Emellett is lenne azonban további tér növekedésre, sőt konkrét elképzelések is léteznek, melyek a pénztárak és a takarékoskodási piac jövőjét megalapoznák - többek között ezekről a témákról beszélt a Portfóliónak dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (Pénztárszövetség, ÖPOSZ) elnöke, aki kitért a két oldalról igénybe vehető adókedvezményre, valamint arra is, hogy a Pénztárszövetség milyen lényeges lépésekkel igyekszik a pénzügyi tudatosságot erősíteni.
Miért van az, hogy ha nyugdíjról van szó, a legtöbb magyar úgy gondolja, az jár neki, de, hogy miből lesz nyugdíj, azt már csak kevesen gondolják át és még kevesebben tesznek érte. A Portfolio október 1-jei Öngondoskodás konferenciáján a nyugdíj-megtakarítási piac neves képviselőit kérdezzük arról, miért csökken a nyugdíj-megtakarítási termékek iránti kereslet, valóban jó ötlet lenne-e a jóléti alapok felállítása és mi lesz, ha berobban a piacra a nyugdíjkötvény.
A friss adatok szerint múlt héten újabb 80 milliárd forintért jegyzett a szuperállampapírból a lakosság, ezzel a MÁP+ állománya megközelítette a 2000 milliárd forintot.
Szinte csak kockázatokat látni a közeljövőben a befektetési piacon, az európai értékpapír-piaci hatóság friss jelentése szerint az irreálisan magas árazás, a gyenge gazdasági kilátások és geopolitikai feszültségek mellett ott van még a Brexit is, ami rányomja bélyegét a befektetői hangulatra. Hiába tértek magukhoz tavaly év végéhez képest a piacok, az európai részvényalapok jelentős pénzeket veszítettek, miután sokan inkább a kevésbé kockázatos kötvényeket választják. A kockázatkerülést bizonyítja az is, hogy az európai háztartások pénzügyi vagyonuk közel harmadát készpénzben tartják.
A friss adatok szerint nem készpénzből vesznek szuperállampapírt a magyarok, hanem más megtakarításaikban összegyűjtött pénzből. A MÁP+ megjelenését megérezték a részvények, az ingatlanok, a befektetési alapok, de még a nyugdíjcélú megtakarítások is, a nagy kérdés, hogy mit kezdenek ezzel a helyzettel a piaci szereplők. Erről is kérdezzük őket a Portfolio október 1-jei Öngondoskodás konferenciáján.
Sosem látott profitot zsebeltek be a magyar alapkezelők tavaly, még úgy is, hogy a hektikus piaci mozgásoknak és az alacsony hozamkörnyezet hatására több alapkezelőnél is csökkent a kezelt vagyon egy év alatt. Az OTP Alapkezelő például elvesztette a koronát, és ezzel az Erste Alapkezelő lett tavaly év végén az egyetlen olyan szolgáltató, amely ezermilliárd forint feletti vagyont kezelt. Nagy kérdés, mit hoz majd az idei év, amikor szinte napi szinten váltanak irányt a tőzsdék, a geopolitikai feszültségek egyre nőnek és vagy egy olyan konstrukció a magyar piacon, hogy MÁP+, na, ez utóbbi okozhat csak igazán nagy fejfájást.
Állampapír vagy tőzsde? Mi a nagyobb kockázat hosszú távon, a leskelődő infláció, vagy egy esetleges tőzsdei összeomlás? Milyen terméket vásárol az amúgy mostanság inkább pesszimista Ray Dalio befektetési guru. A videóból megtudod a részleteket.
Nem csak kevesen vannak, keveset is tesznek félre nyugdíjas éveikre a magyar fiatalok önkéntes pénztárakban - ez derül ki az MNB frissen publikált pénztári számaiból, amelyek között most új, korcsoportonkénti megoszlásban is bemutatja a jegybank, hogyan tesznek félre nyugdíjra a magyarok. Elkeserítőek a számok.
Elsősorban a befektetési alapok, másodsorban a lekötött betétek, harmadsorban pedig az életbiztosítások lettek az első vesztesei a lakossági állampapír-értékesítés nyár eleji felpörgetésének - olvasható ki az MNB ma közzétett, második negyedéves adataiból. Az első félévben 100 forintnyi új lakossági megtakarításból 62 forint állampapírba ment, 17 forint a folyószámlán, 10 pedig készpénzben maradt. Eddig semmi sem valósult meg a készpénztartásnak a kormány által ígért visszaszorításából: soha nem látott készpénztömeg hever a lakosságnál.
Az MNB friss Inflációs jelentése szerint az állampapír-stratégia megújítása és a MÁP+ bevezetése egyrészt átrendeződést indíthat meg a lakosság megtakarítási portfóliójában, másrészt a jelenlegi bérdinamika mellett képződő addicionális jövedelmeket is a megtakarítások irányába terelheti.
Bevezető előadásunk azoknak szól, akik hosszú távú befektetésben gondolkodnak, vagy nyugdíjcélú megtakarításaikat szeretnék maguk kamatoztatni.
Két év után először csökkent a magyar háztartások készpénzállománya az első negyedévben - mutatják az MNB friss adatai. Ismét nagy erővel vetettük rá magunkat az állampapírokra év elején, így 100 újonnan megtakarított forintból 62 forint állampapírban kötött ki, pedig az új szuperállampapír, a Nemzeti Kötvény csak június elején érkezik. A tőzsdék emelkedésének köszönhetően a kockázatosabb megtakarítási típusok sem teljesítettek most rosszul, a részvények mellett a befektetési alapok, az életbiztosítások és a nyugdíjpénztárak is szépen hoztak.
2018-ban tovább emelkedett azok aránya, akik jövedelmi helyzetük, és a megtakarítási képességük javulására számítanak egy éven belül a Scale Research Bankindex kutatás adatai alapján, de a lakosság kevesebb, mint 10 százaléka vár egyértelmű növekedést 2019-re.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Több száz, kihasználatlan páncélos áll a raktárakban
Állítólag még a tesztfázisban lévő Kedr rendszert használták.
Sok útvonalat érint.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
