Közel fél év kellett ahhoz a fordulathoz, amit júniusban láthattunk a lakossági állampapírok piacán: január után június lett az első olyan hónap, amikor ismét nőtt a lakossági állampapírokban lévő vagyon.
Újabb 35 milliárd forinttal nőtt múlt héten a MÁP+-jegyzések összege – derül ki az ÁKK friss statisztikáiból. A héten több nagy lakossági állampapír-lejárat is lesz.
Magyarország külső finanszírozási képessége 2020 első negyedévében a GDP 1,2 százalékára emelkedett, amivel hazánk továbbra is a régiós országok élmezőnyébe tartozik - írja közleményében az MNB. A folyó fizetési mérleg egyenlege a külkereskedelmi többlet enyhe mérséklődésének és a jövedelemegyenleg hiányában bekövetkezett csökkenés eredőjeként nem változott érdemben. A jelentős működőtőke-beáramlás fennmaradása mellett az ország nettó külső adóssága a GDP 6,3 százalékára mérséklődött tovább. A devizatartalék szintje továbbra is jelentősen és stabilan meghaladja a rövid külső adósságot.
Összesen mintegy 633 milliárd forintnyi lakossági állampapír jár le júliusban, ebből az ÁKK számai alapján 305 milliárd forint az, amitől intézményi vagyon révén elbúcsúzhat a lakossági állampapír-piac. Kérdés, milyen hajlandósággal fektetik be a fennmaradó összeget a magyarok állampapírokba, mivel az utóbbi hónapokban nem volt nagy lelkesedés. Az államadósság-kezelő minden esetre úgy kalkulál, meglehet az idei terv.
Egy svájci lap értesülése szerint a Credit Suisse több száz dolgozójának mondhat fel, hogy a költségcsökkentéssel elérhesse profitcélját – számol be a hírről a MarketWatch.
A korábban jelzettnél nagyobb mértékű lehet a költségcsökkentő programban tervezett létszámleépítés a Daimler járműipari konszernnél a német dpa hírügynökség szerint.
Szépen indult az év a kötvényekbe, részvényekbe, pénzpiaci eszközökbe egyszerre fektető vegyes alapoknál, aztán jött a Covid-krízis és az ügyfelek is elkezdték menekíteni a pénzt: mindössze egy hónap alatt 45 milliárd forint hagyta ott a szektort. Eddig úgy tűnik, a tavalyi hozamdömpinget sem sikerült folytatni idén: alig van olyan vegyes alap, amely pluszban van, sőt, néhány esetben 10% fölötti mínuszt is lehet látni.
A Kopint-Tárki friss előrejelzésében úgy látja, hogy az idei évre várható alig több mint 3%-os infláció helyett az emberek 4-4,5%-os áremelkedést fognak érezni.
Úgy tűnik, visszatért a magyar lakosság vásárlási kedve, legalábbis, ami a befektetéseket illeti, mivel májusban állampapírokba, befektetési alapokba és részvényekbe is jelentős pénzek áramlottak. Különösen az állampapíroknál jelenthet ez jó hírt, miután márciusban és áprilisban is jelentősebb visszaváltások voltak a koronavírus-válság közepette. A friss adatok szerint a részvényvásárlás továbbra is pörög, ami azt bizonyítja, hogy egyre többen szeretnének a részesei lenni a részvénypiaci fellendülésnek.
A GKI fogyasztói bizalmi index értéke a mérése kezdete óta eltelt időszak legnagyobb zuhanása után májusban jelentősen, majd június-júliusban lassabb ütemben korrigált. Az index májusban a koronavírus lassú lecsengése és az áprilisi erős bizonytalanság enyhülése következtében 11,3 ponttal emelkedett, majd júniusban 5,7, júliusban 5,9 ponttal nőtt tovább (szezonálisan kiigazítva), s ezzel összességében az áprilisi zuhanás 61%-át dolgozta le. Az index jelenleg a 2015 őszén mért szinten áll. Az adatfelvétel módszere az előző hónaphoz hasonlóan online, áprilisban kényszerűségből a személyes interjúkról áttértünk az online felmérésre.
Eljött az ideje, hogy beszéljünk egy kicsit a spórolásról. No de most ne a lehangoló makrogazdasági következményeiről – hogy éppenséggel kinyírja a fellendülésünket – hanem egy sokkal vidámabb aspektusáról. Arról, hogy számunkra tulajdonképpen milyen brutális eredménye is lehet a garasoskodásnak, ha azzal kitartóan büntetjük a fogyasztói társadalmat. Talán mindenkiben felmerült már, hogy ha nem költene cigire, kávéra, sörre – vagy egy tetszőlegesen helyettesíthető dologra – akkor mennyire sok pénze is lenne. Nos, mi ezt most kiszámoltuk, lemodelleztük és ezennel le is írjuk, hogy bizony az erőteljes spórolással tényleg lehet valamire vinni. Például évekkel előbbre hozhatjuk a nyugdíjunkat, vagy ha újból lecsap a koronavírus, akkor már nem fog minket felkészületlenül érni. Az alábbi cikkben a FIRE mozgalom szemszögéből nézzük meg, hogy mennyivel hamarabb válhatunk pénzügyileg függetlenné, ha a fizetésünk egyre kisebb hányadával is hajlandóak vagyunk beérni.
A kötvényalapok piacát sem hagyta érintetlenül a koronavírus miatti piaci pánik, de aki mert régiós és nemzetközi piacokra evezni és nyugton maradt, amikor mindenki részvényt kezdett el venni, többet kereshetett fél év alatt, mint szuperállampapírral. A legnagyobb hazai kötvényalapok vagyonát összességében nem olvasztotta le a koronavírussal kapcsolatos bizonytalanság, a megmaradt pénzpiaci alapok vagyona is nőni tudott az elmúlt fél évben. A legtöbb pénzt továbbra is az OTP Optima kezeli több mint 177 milliárd forinttal, a legnagyobb hozamot pedig féléves időtávon az Aegon Nemzetközi Kötvény hozta 10,6%-kal.
Magyarország idén 7%-os visszaesést szenved el az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint. A régió országaiban átlagosan hasonló mértékű lesz a visszaesés, a szórás viszont nagy, és ez leginkább a szerkezetbeli különbségeknek és a költsgévetés helyzetének tudható be. A legnagyobb visszaesést Horvátország szenvedi el Kelet-Közép-Európában, Lengyelország viszont relatíve olcsón megússza a válságot a legtöbb előrejelzés szerint. Megnéztük, mi áll a különbségek mögött.
Jelentősen javult a magyar háztartások anyagi stabilitása a két évvel ezelőtti szinthez képest, és a duplájára nőtt azok száma, akik tudatosan tervezik a pénzügyeiket - közölte a Pénziránytű Alapítvány az MTI-vel pénteken.
2020 második felében ismét emelkedni fog az arany árfolyama, olyannyira, hogy akár újabb rekordot is dönthet – véli a Saxo Bank nyersanyagpiaci vezetője.
Az Egyesült Államok döntéshozóinak a dollár leértékelésével kellene segítenie a világon - ezt nyilatkozta a CNBC-nek Hugh Hendry. Az egykori befektetési bankár, mára független makrogazdasági tanácsadó szerint azért lenne erre azükség, mert a jegybank élénkítő célú eszközvásárlási programja nem működik.
Júniusban mintegy 147 milliárd forintért jegyeztek a szuperállampapírból a magyarok, tehát semmivel sem többet, mint májusban. Egyelőre úgy tűnik, az újranyitás és a veszélyhelyzet elmúlta sem lendítette fel a MÁP+ keresletét.
A napokban tájékoztatta az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár a tagjait arról, hogy július 1-jén elindulhat az új, ESG-Dinamikus portfólió a pénztárnál, és nem ők az egyetlenek, akik idén új portfóliókat hoznának létre a tagoknak. Úgy tűnik, a koronavírus berobbanása a hazai nyugdíjpénztárakat sem hagyta érintetlenül, és talán nem is baj, jó hír ugyanis a nyugdíjra gyűjtőknek, hogy a pénztárak évek óta nem látott fejlesztésekbe kezdtek, a központba egyértelműen a digitalizációt helyezve. Készítettünk egy körképet a hazai önkéntes pénztárak körében arról, milyen fejlesztések zajlanak, milyen új portfóliók indulnak.
A koronavírus miatt kilakult válság jobban sújtja az autóipart, mint a 10 évvel ezelőtti, ezért a piaci szereplők minden lehetőséget megragadnak a költségek visszafogására. Soós Attila, az E2 Hungary stratégiai és üzletfejlesztési igazgatója a Járműipar 2020 online konferencián rávilágított, hogy 2020 a TAO-kedvezmények éve lehet, miután az almérési rendszerek kiépítésére nemcsak a kormány szorítja rá a szereplőket rendelettel, de a vírus miatt kilakult költségmegtakartási verseny is erre kényszeríti őket.
Évekig hallgathattuk a „felforgató” fintechektől, hogy „a hagyományos bankrendszernek vége” a közbenjárásuk miatt, a valóság viszont az, hogy kezdettől fogva inkább együttműködtek a hagyományos bankok a „pénzügyi forradalmárokkal,” most pedig sorra válnak teljes körű bankká a fintechek. Bár a banklicenc szükséges számos pénzügyi szolgáltatás nyújtásához, a bankok és fintechek közti „érdekházasság” vége után is számos pénzügyi szereplő dönt úgy, hogy inkább fenntartják a pénzintézetekkel való partnerségüket.