Összességében mind az euróövezetben, mind pedig az Európai Unióban növekedett az államadósság az idei első negyedévben - közölte kedden az Eurostat. Az már eddig is ismert volt, hogy az első negyedév alatt Magyarország GDP-arányos államadóssága 5 százalékponttal emelkedett, azonban a mostani összesítésből derült csak ki, hogy ezzel nem igazán büszkélkedhetünk uniós összevetésben.
Várhatóan jövő héten rendkívüli EU-csúcs lesz az Oroszország elleni újabb szankciók ügyében. Az Európai Unió külügyminiszterei kedden arról is döntöttek, hogy felgyorsítják az esetleges további büntetőintézkedések előkészítését.
Minden elemző meglepődött azon, hogy a Magyar Nemzeti Bank 20 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre. Matolcsy György jegybankelnök sajtótájékoztatóján az is eldőlt, hogy vége a kamatcsökkentési ciklusnak. Az elemzők azonban megkérdőjelezik a jegybank azon tervét, miszerint 2015 végéig a jelenlegi 2,1%-on maradna az alapkamat.
Az elmúlt 2 évi folyamatos kamatcsökkentési ciklussal az alapkamat elért arra a szintre, ami mind az inflációs célkövetés logikája, mind a reálgazdasági élénkítés szempontjából megfelelő - ezzel indokolta azt az MNB, hogy a mai, vártnál nagyobb (20 bázispontos) kamatvágást követően befejezte a vágási ciklust. Matolcsy György MNB-elnök jelzése szerint tartósan alacsony kamatlábra rendezkedtek be, ami szavai szerint azt jelenti, hogy legalább 2015 végéig szeretnék a most beállított 2,1%-os szinten tartani az alapkamatot. Persze nem zárkóznak el attól, hogy a közép távú inflációs célt elsődlegesen szem előtt tartva változtassanak a kamaton. Megjegyzése szerint a monetáris tanács ma sem volt egységes a kamatdöntésnél. A testület abban érdekelt, hogy a 4% feletti GDP-növekedést és a 4% alatti munkanélküliségi rátát célzó kormányzati gazdaságpolitikát támogassa. Matolcsy külön méltatta annak a 4 monetáris tanácstagnak a szerepét a sikeres kamatcsökkentési sorozatban, akik 2012 augusztusában, leszavazva az MNB akkori vezetését, bátor módon nekiálltak vagdosni a kamatot.
Fontosabb részletek
A jegybank a vártnál nagyobb mértékben, 20 bázisponttal vágta az irányadó rátát
Ezzel viszont egyben véget is vetett a kamatvágási ciklusának
Az iránymutatásukból kiderült, hogy a laza monetáris kondíciókat a jegybank rendkívül hosszan, 2015 végéig fent kívánja tartani
Az inflációs cél középtávú elérést a jegybank ezen monetáris kondíciók mellett biztosítottnak látja
A forint a 20 bázispontos kamatvágást követően hirtelen gyengülni kezdett, majd meredek fordulatot véve 308-ig erősödött az euróval szemben.
A Monetáris Tanács úgy látja, hogy az alapkamat elért arra a szintre, ami már garantálja az inflációs céljuk középtávú elérését. Amennyiben a makrogazdasági kilátások engedik, akkor a jegybank hosszan fenn kívánja tartani a laza monetáris kondíciókat. Az alábbiakban a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának indoklását közöljük.
5,04 millió használt lakást adtak el júniusban évesített alapon az amerikai ingatlanpiacon. Ez az adat felülmúlta a várakozásokat is, az előző hónaphoz képest pedig negyedmilliós bővülést jelent.
Ma délután 3 órakor Matolcsy György MNB-elnök, Balog Ádám alelnökkel és Bártfai-Mager Andrea külső taggal rendkívüli sajtótájékoztatót tart "Iránymutatás az MNB kamatdöntéseihez" címmel. A Portfolio a helyszínről tudósít.
A történelmi mélységbe süllyedt hazai infláció és a rendkívül kedvező magyar pénz- és tőkepiaci környezet mellett, de fokozott geopolitikai kockázatok kíséretében ma nem 10, hanem 20 bázisponttal 2,1%-ra vágta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A piaci várakozásoknál nagyobb vágással sorozatban már a 24. egymást követő hónapban mérséklődött az alapkamat. A vártnál nagyobb kamatvágás fényében az már nem váratlan, hogy a jegybank sajtótájékoztatót tart Matolcsy György vezetésével, a jövőbeni kamatdöntések szempontjából az esemény rendkívüli jelentőséggel bír.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a mai napon is már csak visszafogott, 40 milliárdos összegű aukciót hirdetett meg a 3 hónapos diszkontkincstárjegyek kapcsán. A kereslet viszont változatlanul erős volt, így a hozamok még lejjebb jöttek.
Francois Hollande szerint Franciaország kész felmondani a második Mistral helikopter hordozó hajó értékesítését Oroszország számára, amennyiben az Európai Unió dönt a Moszkva elleni szankciókról. Mindez fontos üzenet a franciák részéről, főleg a keddi uniós külügyminiszteri ülés előtt.
Májusban 7 192 gyermek született, ami több a 2013 májusi születésszámnál, azonban a korábbi évekhez képest nem kimagasló szám. Eközben az év ötödik hónapjában 10 014-en haltak meg, így a természetes fogyás májusban 2 822 főt tett ki. Az első öthavi folyamatok szerint 35 525 gyermek született, 2,9%-kal több, mint egy évvel korábban.
Igen kemény kijelentéseket tett ma délelőtti sajtótájékoztatóján az ukrán és a holland miniszterelnök, közben minden csatornán nőtt a hétvége óta a nyomás az oroszokra, akik akár újabb nyugati szankciókkal is kénytelenek szembenézni. Mindezek tükrében ma délelőtt szokatlan sajtótájékoztatón szokatlanul határozottan sürgette Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy a kelet-ukrajnai szeparatisták garantálják a roncsok közelében a nemzetközi független vizsgálóbizottság tagjainak biztonságát. Mivel az áldozatok kétharmada holland, az ukránok átengednék a vizsgálat koordinálását Hollandiának. Közben a harcok újra kitörtek Donyeckben, az ukrajnai hadsereg szeparatista-ellenes akciója pedig áttörést ért el Luhanszk település mellett.
Fontosabb részletek
Az ukránok továbbra is állítják, hogy a szakadárok oroszoktól kapott rakétával lőtték le a maláj gépet
Az oroszok pedig azt mondják: nem volt érzékelhető a földről rakétaindítás, így esélyes, hogy a közelben a levegőben tartózkodó orosz vadászgép lőtte le a maláj gépet.
A nyugati lapok az Oroszország elleni eddiginél határozottabb uniós fellépésről cikkeznek
Orosz lapok szerint is lépnie kell valamit Moszkvának, például a bizalom helyreállítása érdekében
Kedden az EU külügyminiszterei az Oroszország elleni újabb szankciókról is egyeztetnek
A hétvégén a németek, franciák és britek határozott fellépést sürgettek, de nem valószínű az EU-s szankciók 3. fokozatának, konkrét ágazati szankcióknak az életbe léptetése
Helyette a 2. lépcsőfok kiterjesztése várható, azaz személyek és cégek körének bővítése
A britek egyre határozottabban kiállnak az újabb pénzügyi szankciók mellett, ahogy a hollandok is ezzel fenyegettek
Egyre többen feszegetik, hogy a franciák hátráljanak ki az oroszokkal kötött Mistral-szerződésből.
Nem meglepő módon a kormány 110 milliárd forintos kiadászárolása volt a fő téma a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfői online tájékoztatóján. Ezzel kapcsolatban a válaszokból arra következtethetünk, hogy ténylegesen 76 milliárd forintra rúg a kiadászárolás, a "maradék" részt pedig a Beruházási Alapból venné el a kormány, Varga Mihály egyedi döntéseivel halaszthatja a kifizetéseket. Ebből a szempontból azt mondhatjuk, hogy például a stadionfejlesztést kivitelező cégeket is érinthetik az intézkedések.
Közzétette az államháztartás részletes első féléves pénzforgalmi adatait a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ezzel megerősítette az előzetes adatokat, miszerint júniusban 132 milliárd forintos deficit jött össze a költségvetésben, ami rendkívül alacsonynak mondható. Az első félévi halmozott hiány 813,7 milliárd forint, ami az egész éves terv 82,6%-a. Ez a teljesülés nem kimagasló, vagyis a költségvetés első féléves helyzete nem indokolja a múlt csütörtöki kiadászárolást. Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős államtitkára ezt a tárca online tájékoztatóján el is ismerte. Cáfolta azonban azt a feltételezést, hogy az Európai Bizottság elvárásainak felelne meg ezzel.
Az Alkotmánybíróság ma meghozott határozatában megállapította: alaptörvény-ellenes, hogy a fővárosi közgyűlés tagjainak választására vonatkozó új szabályok a kompenzációs listás mandátumszerzés körében a szavazatok súlyozott számítását írják elő - tette közzé döntését hétfőn az Ab.
Igen kemény kijelentéseket tett ma délelőtti sajtótájékoztatóján az ukrán és a holland miniszterelnök, közben minden csatornán nőtt a hétvége óta a nyomás az oroszokra, akik akár újabb nyugati szankciókkal is kénytelenek szembenézni. Mindezek tükrében ma délelőtt szokatlan sajtótájékoztatón szokatlanul határozottan sürgette Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy a kelet-ukrajnai szeparatisták garantálják a roncsok közelében a nemzetközi független vizsgálóbizottság tagjainak biztonságát. Mivel a áldozatok kétharmada holland, az ukránok átengednék a vizsgálat koordinálását Hollandiának. Közben a harcok újra kitörtek Donyeckben, az ukrajnai hadsereg szeparatista-ellenes akciója pedig áttörést ért el Luhanszk település mellett. További részletek folyamatosan frissülő cikkünkben érhetők el:
Európának pénzügyi szankciókkal kell sújtania Oroszországot - hívja fel a figyelmet a Financial Times egy véleménycikkben. Az uniós külügyminiszterek keddi tanácskozását így óriási várakozás előzi meg. Ebben az új helyzetben rendkívül érdekes lesz az is, hogy - eddig a puhább álláspontot képviselő - Magyarország hová helyezkedik.
Még tovább fokozódnak az állami beavatkozások Magyarországon, ami a jövőben akár negatívan is visszahathat az országra - írják az UniCredit Bank hazánkkal foglalkozó elemzésében. Az intézkedések miatt romlani fog az ország növekedési potenciálja és szűkülhet a fiskális politika mozgástere is, ami végső soron fenntarthatatlanná teszi a GDP-növekedés most látott ütemét.
Legalább húsz tagállam esetében immár eldőltnek tekinthető, hogy kit jelölnek európai uniós biztosnak a leendő Juncker-bizottságba. A Barroso-bizottsághoz képest láthatóan csökkenni fog a liberális biztosok száma, és egyelőre kérdéses az is, sikerül-e hozni a minimálisan egyharmados női "kvótát" az új testületben - írja a BruxInfo.