Az OXO Csoport megállapodást írt alá az Európai Befektetési Alappal (European Investment Fund, EIF) egy közép-kelet európai startupokra specializálódott technológiai alap felállításáról - derül ki az OXO Csoport legfrissebb közleményéből.
A magyar kockázatitőke-piac a Jeremie alapok 2010-es indulásával indult be Magyarországon, és bár a befektetési időszak már lezárult, a Jeremie alapok érdemi értékelését 2024 körül lehet majd megtenni - mondta Bernáth Tamás, az MFB elnök-vezérigazagtója. A Venture Capital Summit mai rendezvényén beszélt arról is, hogy mi várható a Jeremie után, Madlena Tamás, a BÉT üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese pedig a tőzsde és a magyar cégek jövőjéről beszélt.
A KKE régió magántőke piacának elmúlt 25 éve négy nagyobb szakaszra bontható, az utóbbi időben a tőkekihelyezések mértéke növekvő trendet mutat, de a régiónak és benne Magyarországnak is sokat kell még fejlődnie, ha több befektetőt szeretne látni, főként az ökoszisztéma erősítésében. A HVCA és a Portfolio CEE Private Equity, Venture Capital and Corporate Finance konferenciájának első szekciójában arról is szó esett, milyen nőként helytállni a munka világában.
Akár már idén útjára indulhat a BÉT 20 milliárd forintos tőzsdefejlesztési alapja, ami 2017 és 2018 egyik legizgalmasabb befektetési sztorija lehet. Zsembery Levente, a HVCA elnöke és az X-Ventures vezérigazgatója szerint a tőzsdefejlesztési program mellett a generációváltásból fakadó tranzakciók is élénkíthetik a hazai felvásárlási piacot idén, emellett az új Jeremie programról is megvannak az első részletek.
Június 1-jén, Budapesten kerül megrendezésre a "Magántőke, kockázati tőke és vállalati pénzügyek Közép-Kelet-Európában" elnevezésű konferencia a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) és a Portfolio közös szervezésében. A Sofitel Budapest Chain Bridge Hotelben tartandó eseményen Michael Ignatieff, a Central European University (CEU) elnöke és rektora nyitóelőadásában az üzleti és a tudományos élet dinamikus kapcsolatáról fog beszélni.
2008 óta nem látott szinten járnak az európai magántőke-befektetések, a tavalyi 53,7 milliárd eurónyi tőkéből mintegy 6 ezer európai cég részesült, zömében kis- és középvállalatok - írja a Financial Times.
A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) 2016. évi jelentése szerint tavaly Magyarországon 97 befektetésen keresztül 87 vállalat részesült összesen 12,1 milliárd forint összértékű kockázati- és magántőke-befektetésben. Tavaly májusban véget ért a Jeremie alapok befektetési időszaka, 2016-ban mégis ők voltak a legaktívabb befektetők; a tőkebefektetések értékének 84 százalékát adták. A befektetések 76 százaléka az év során három szektorba, az üzleti és ipari szolgáltatásokkal, az IT & elektronika, illetve a fogyasztói szolgáltatásokkal foglalkozó cégekbe áramlott - derül ki a társaság friss közleményéből.
2015-ben 1,6 milliárd euró - 2009 óta a legmagasabb értékű - magán- és kockázati tőkebefektetés valósult meg a közép-kelet-európai régióban, és 2014-hez képest 30%-kal több, rekordszámú exitre is sor került. A cégeladások és cégfelvásárlások piaca a válságot követően 2015-ben ismét talpra állt, igaz, az idei első három negyedévben valamekkora visszaesést lehetett tapasztalni - derült ki a HVCA (Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület), a Baker & McKenzie és az M27 Absolvo szakmai konferenciáján.
Magyarország volt a harmadik legvonzóbb befektetési terep Kelet-Közép-Európában tavaly, az összes kockázati- és magántőke befektetés értékének 10 százaléka, mintegy 158 millió euró áramlott az országba - közölte a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) az Invest Europe (korábban EVCA) adataira hivatkozva.
A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) közleménye szerint a második negyedévben 59 vállalkozás részesült 7,9 milliárd forint összértékben magán- és kockázatitőke-befektetésben Magyarországon. Ezt az időszakot egyértelműen a Jeremie-k dominálták: a 18 aktív befektető alapból 14 Jeremie helyezett ki forrást a vizsgált időszakban. Az átlagbefektetés összege 151 millió forint volt.
A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) 2016. első negyedéves jelentése szerint január-március időszakban 26 vállalkozás részesült 3, 8 milliárd forint összértékben kockázatitőke-befektetésben Magyarországon. A befektetett tőke 83 %- startup fázisban lévő vállalkozásokhoz került. Az átlagbefektetés összege 154 millió forint volt ebben az időszakban - derül ki a HVCA legfrissebb közleményéből.
Elkeserítő adat, hogy a világ magántőke-befektetéseinek csupán 1%-a érkezik az EBRD-régióba, a trend ráadásul már 2011 óta folyamatosan csökken - hangsúlyozta Simor András, az EBRD alelnöke és pénzügyi igazgatója a HVCA és a Portfolio közös konferenciáján. Előadásában kiemelte: az EBRD partnerként tekint a magántőkére, de ennek felfuttatásához kormányzati segítségre is szükség van.
A HVCA és a Portfolio közös konferenciájának második szekciójában a magántőke-befektetések helyzetéről és szerepéről volt szó a magyar és régiós piacon. A panelrésztvevők meglátása szerint a magántőkések kerülik azokat a cégeket, amelyek nagyban függnek az államtól, emellett az állami szerepvállalást sem tartják túl egészségesnek a magántőke piacán. A nem teljesítő hitelekben azonban egyre nagyobb lehetőségek rejlenek, a MARK Zrt. szerepvállalása mellett már több olyan magánbefektető is van, aki aktívan érdeklődik az NPL-ek iránt a magas megtérülésük miatt.
Június 8-án, Budapesten kerül megrendezésre a "Magántőke, kockázati tőke és vállalati pénzügyek Közép-Kelet-Európában" elnevezésű konferencia a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) és a Portfolio közös szervezésében. Az eseményen a Dentons ügyvédi iroda globális elnöke, egyben az amerikai Demokrata Párt Országos Bizottságának korábbi elnöke, Joe Andrew tart nyitóelőadást a globalizáció közelmúltbeli és aktuális választásokra gyakorolt hatásáról - írja a Dentons közleményében.
A tavalyi gyengébb eredmények a hazai kockázati- és magántőke piacon főként a visszaeső magántőkeügyletekkel magyarázhatóak, az idei év első fele viszont rendkívül aktívnak ígérkezik - mondta el Zsembery Levente, a HVCA elnöke és az X-Ventures vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban. A szakember kifejtette, miért nem kkv-barát ország ma Magyarország, mennyit ér másfél stadionnyi pénz a kockázatitőke piacán és mi lesz a Jeremie-alapokkal az új forráskihelyezési ciklusban. Utóbbival kapcsolatban a kormány döntésére várnak a magyar cégek.
2008 óta nem fektettek annyi pénzt a magántőke alapok gyorsan növekvő európai cégekbe, mint tavaly. A tavalyi 6,5 milliárd eurós növekedési tőkebefektetés 11%-os növekedést jelent 2014-hez képest - írja a Financial Times.
Az amerikai kockázati tőketársaságok idén eddig 13 milliárd dollárnyi tőkét gyűjtöttek, ami 2000 óta a leggyorsabb pénzbevonási ütem. A befektetők, főként alapítványok, nyugdíjpénztárak és egyéb intézményi befektetők is keresik ezeket a cégeket, mivel általában magasabb hozamot ígérnek a piacon jelenleg elérhető befektetési termékeknél - írja a The Wall Street Journal.
A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) 2015. évi jelentése szerint tavaly Magyarországon 132 befektetésen keresztül 109 vállalat részesült összesen 31,8 milliárd forint összértékű kockázati- és magántőke-befektetésben. A legaktívabb befektetők a Jeremie alapok voltak; ők adták a tőkebefektetések 75 százalékát. A befektetések 72 százaléka az év során három szektorba, az üzleti és ipari szolgáltatásokkal, az energetikai és környezetvédelmi tevékenységekkel, illetve a fogyasztói szolgáltatásokkal foglalkozó cégekbe áramlott.
Az Európai Kockázati- és Magántőke Egyesület (EVCA) legfrissebb statisztikája szerint tavaly összesen 1,47 milliárd euró tőke áramlott a közép-kelet-európai régió magántőke alapjaiba, mely több mint háromszorosa a 2013-ban mért értéknek. A tőke legnagyobb része, 80%-a buyout alapokhoz került, emellett a tőkeáramlás is azt mutatja, hogy a magántőke alapok is cégfelvásárlásokat terveznek az elkövetkező időkben - többek között ezekkel a megállapításokkal nyitotta a HVCA és az M27 Absolvo közös szakmai rendezvényét, továbbá rámutatott arra, hogy milyen szempontokkal kell tisztában lennie azoknak a cégeknek, amelyek stratégiai befektetőt keresnek. Tóth Attila, a BÉT vezérigazgató-helyettese a rendezvényen a tőzsdén való megjelenés előnyeiről beszélt előadásában.