A magyar kockázatitőke-piac az egyik legfejlettebb a közép-kelet-európai régióban, mégis sokkal kevesebb itt a magántőke és tranzakciós lehetőség, mint például Romániában vagy Csehországban. A Portfolio és a HVCA közös befektetési konferenciáján elhangzott, hogy még mindig nagyon kevés tőke áll rendelkezésre az induló vállalkozások számára, sokkal több angyalbefektetőre és inkubátorházra lenne szükség.
Komoly fejlődési ívet tudhat maga mögött a magyar kockázati- és magántőkepiac az utóbbi 10 évben, olyannyira, hogy mára egy dinamikusan bővülő ökoszisztémát láthatunk. Tízéves időtávon nem irreális cél, hogy meginduljon a magyar kockázatitőke/magántőke ökoszisztéma akár tőkegyűjtés, akár befektetések tekintetében a CEE, V4-es régiók és balkáni országok irányába is - mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Eszter Elemér, a Magyar Kockázati-és Magántőke Egyesület (HVCA) elnöke. A szakember szerint nem csak a múltban, a jövőben is fontos szerep hárul az államra a kockázatitőke-piacon, de az okostőke az, amiben még van hova fejlődnie a szektornak.
Nyugaton temérdek pénz áll rendelkezésre a korai fázisban lévő vállalkozások finanszírozására, de Keleten teljesen más a kép: a régióban és benne Magyarországon nagy szerep hárul az államra, ha startupok támogatásáról van szó. Szluha Dénes, a Hiventures befektetési igazgatója szerint jobb lenne, ha több piaci szereplő lenne a magyar piacon, de ha nem akarunk lemaradni az innovációs versenyben, akkor el kell fogadni az állami jelenlétet. Vannak ennek igen jó példái is, amelyekről a Portfolio-nak adott interjúban beszélt.
Új tőkefinanszírozási programot indít az MFB Csoport annak érdekében, hogy segítse a generációváltást olyan családi vállalkozások esetében, ahol a családon belüli utódlás nem megoldott - közölte a társaság.
A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) jelentése szerint a harmadik negyedévben 43 tranzakció során 42 vállalkozás jutott 3,49 milliárd forint összértékben tőkéhez Magyarországon; ez az összeg majdnem a háromszorosa a 2017-es év ugyanezen időszakában (1,342 milliárd forint) realizáltnak - közölte a szervezet az MTI-vel csütörtökön.
A Mergermarket adatai szerint a közép-kelet-európai régióban a magántőke-befektetések száma idén elmarad a tavalyi hasonló időszakra mért ügyletszámtól, ügyletértékben viszont meghaladja azt. Ez utóbbi eddig 3,6 milliárd eurót tett ki, szemben a tavalyi hasonló időszakban mért 2,9 milliárddal.
Egyre több pénzt szeretnének magántőkés cégekbe fektetni a világ legvagyonosabb családjai, miután tavaly ez az eszközosztály nagyban hozzájárult az átlagban 15,5%-os hozam eléréséhez - számol be a hírről a Reuters.
Elérte a 3,5 milliárd eurót a magán- és kockázatitőke-befektetések értéke tavaly Közép-és Kelet-Európában, ami új rekordnak számít - írja az Invest Europe a sajtóközleményében.
Annak ellenére, hogy rekord pénzek ömlenek a magántőkealapokba, a pénzkihelyezés üteme 10 éves mélypontjára lassult - írja a Financial Times.
A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) jelentése szerint az idei első negyedévben 39 vállalkozás jutott 1,347 milliárd forint összértékben tökéhez Magyarországon. A tranzakciók mindegyikét kockázatitőke-befektetők (venture capital) hajtották végre, magántőke (private equity) befektetés nem történt.
Tavaly decembertől 2021-ig 97 millió eurónyi tőkét helyez ki a közép-kelet-európai régióban működő kkv-k és más, növekedésoreintált cégek számára az Európai Beruházási Alap. A HVCA-Portfolio Investment Conference délutáni szekciójában ugyanakkor felvetődött a kérdés: az újabb Jeremie-körrel és a tőzsdefejlesztési alappal nincs-e már így is túl sok kihelyezésre váró tőke a magyar piacon. A panelrésztvevők szerint a forrásbőség ellenére is van keresnivalója a páneurópai alapnak a hazai M&A piacon.
A tavalyi év után idén is folytatódhat a magyar M&A piacon látott növekedés ügyletszámban és ügyletértékben is, de a piac bezárkózása árnyalja a képet - mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Zsembery Levente, a HVCA elnöke és az X-Ventures vezérigazgatója, miután 2017-ben a régióban Magyarországon volt a legmagasabb az úgynevezett hazai tranzakciók aránya. A szakember beszélt arról is, hogy bár az új Jeremie-körrel ismét jelentősebb összeget lehet kihelyezni a magyar innovatív cégeknek, egyre több a megélhetési vállalkozó is, akik bár tudják magukról, hogy nem vállalkozó alkatok, a sok pénz miatt mégis kockáztatnak.
A biztosítók 32%-a megtartaná vagy növelné eddigi befektetéseit a magántőkepiacon a magasabb hozamok bezsebeléséért - írja a Reuters 300 biztosítóvezér megkérdezésén alapuló felmérés alapján.
Idén nyáron David René de Rothschild lemond elnöki tisztségéről a Rothschild banknál, hogy helyét fiának, Alexandre de Rothschildnak adja át - számol be a hírről a Financial Times.
Közel 40%-os bónuszemelkedést várnak idén a hedge fund menedzserek a tavalyihoz képest, ami a felmérést készítő cég szerint kissé optimista várakozás - számol be a hírről a Bloomberg.
A Goldman Sachs megnöveli magántőke befektetéseinek értékét, amelyekkel kisebb, nagy növekedési potenciállal rendelkező célpontokat keres. Az új tervvel a bank a közelmúltban visszaesett kötvénykereskedelmét akarja ellensúlyozni - írja a Reuters.
Rekord szintre, 212 milliárd dollárhoz érkezett a globális magántőke-tranzakciók értéke, ilyen számokat legutóbb még 2007-ben produkált a szektor - számol be a hírről a Financial Times.
Az OXO Csoport megállapodást írt alá az Európai Befektetési Alappal (European Investment Fund, EIF) egy közép-kelet európai startupokra specializálódott technológiai alap felállításáról - derül ki az OXO Csoport legfrissebb közleményéből.
Tíz éve nem látott összegben hajtottak végre kivásárlásokat az év első felében a magántőke (PE) társaságok - mutatják a Thomson Reuters adatai.
A magyar kockázatitőke-piac a Jeremie alapok 2010-es indulásával indult be Magyarországon, és bár a befektetési időszak már lezárult, a Jeremie alapok érdemi értékelését 2024 körül lehet majd megtenni - mondta Bernáth Tamás, az MFB elnök-vezérigazagtója. A Venture Capital Summit mai rendezvényén beszélt arról is, hogy mi várható a Jeremie után, Madlena Tamás, a BÉT üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese pedig a tőzsde és a magyar cégek jövőjéről beszélt.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Az ácsi gyár éves árbevétele a 2026-os indulás után 4 milliárd euró lehet.
Manila és Peking megállapodott a kettejük közti bizalom újjáépítéséről.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
