A magán-nyugdíjpénztárak (OFE) egyetlen állami alapba szervezését szorgalmazza Jerzy Zyzinski, a lengyel jegybank monetáris tanácsának tagja, mivel szerinte ezzel a megoldással a megtakarítások "valós gazdasági értéket" képviselnének.
Az MNB első negyedévre vonatkozó statisztikái szerint az önkéntes és magánkasszák is jó teljesítménnyel indították az évet: az önkéntes pénztárak 2,3%-os, míg a magánpénztárak 3,3%-os vagyonarányos három havi hozamot értek el a befektetéseken. Az újonnan belépő önkéntes pénztári tagok száma régen volt olyan magas, mint az első negyedévben, miközben a tagok fizetési hajlandósága valamelyest csökkent. A magánkasszáknál viszont folytatódik a létszámcsökkenés, március végén már 59 ezer fő alá esett a tagok száma.
Az Országgyűlés elfogadta a nemzetgazdasági miniszter április közepén benyújtott, pénzügyi tárgyú törvénymódosító csomagját, amely a hitelintézeti, a tőkepiaci, a biztosítási és a nyugdíjpénztári területeket érintő szabályok mellett a jegybanktörvényen is változtat.
Tavaly 111, idén eddig 50, a következő években pedig 1200-nál is több magán-nyugdíjpénztári tagot érint, hogy a magánkasszáknak nem sikerül járadékszolgáltatást nyújtaniuk, holott ez törvényi kötelezettségük. A biztosítóktól is vásárolhatnának járadékszolgáltatást, ilyet azonban nem találni a piacon, és ha a biztosítókon múlik, ez a helyzet egyhamar nem is fog változni. A biztosítói termékek hiánya legalább annyira érinti az önkéntes pénztárak tagjait is, igaz, ez esetben a saját járadékszolgáltatással nincs gond. De miért vannak ilyen nagy hátrányban a magánkaszák nyugdíjasai az önkéntes kasszák tagjaival szemben és miért van az, hogy egy-két kivételtől eltekintve a biztosítók még csak nem is gondolkodnak a pénztári járadékszolgáltatáson? Megkérdeztük az érintetteket, nyugtalanító válaszokat kaptunk.
Jól teljesített idén eddig a négy megmaradt hazai magánnyugdíjpénztár: a legnépszerűbb portfóliók már 3-3,5%-os hozamot termeltek a tagoknak, könnyen lehet, hogy a tavalyi 7-8%-os éves hozamot is felülmúlhatják az idei számok. Taglétszámban is nagyjából tartják magukat a pénztárak, miközben eddig mindegyik szereplő teljesíteni tudta a havi 70%-os tagdíjfizetői arányt. A tagdíjfizetések mellett szorgosak a pénztártagok az adományokkal is, van olyan pénztár, ahol idén már 200 millió forint feletti támogatás folyt be a tagoktól.
Közzétette az MNB a hazai önkéntes és magánnyugdíjpénztárak tavalyi évre vonatkozó teljesítményét. Ahogyan arról korábban is írtunk, a magánpénztári tagok örülhettek a legjobban, volt ugyanis olyan pénztár, amely közel 9%-os nettó hozamot ért el 2015-ben.
Jól döntöttek azok a leendő nyugdíjasok, akik a magánnyugdíjpénztárakban maradtak, a négy megmaradt pénztár ugyanis az önkéntes pénztárak teljesítményét is felülmúlta 2015-ben. Volt olyan magánpénztári portfólió, amellyel akár 9%-os éves hozamot is zsebre tehettünk, miközben az önkéntes pénztáraknál a legjobb teljesítmény 6,5% volt. A magánkasszák idén is küzdenek a túlélésért, de a tavalyi hozamokat látva a tagok többsége biztos nem hezitál sokat, amikor a tagdíj befizetéséről dönt.
Az MNB harmadik negyedéves pénztári statisztikái szerint az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak teljesítménye is visszaesett az elmúlt hónapokban, az önkéntes pénztárak 1%, a magánnyugdíjpénztárak 1,6%-os vagyonarányos veszteséget szenvedtek el. A nyári és kora őszi kedvezőtlen piaci mozgások ellenére az önkéntes nyugdíjpénztári taglétszám csökkenése lassulni látszik, emellett az egyéni tagdíjfizetők aránya is megemelkedett az előző negyedévhez képest. A magánnyugdíjpénztáraknál 2014-hez képest ebben az évben megnőtt a TB-rendszerbe való visszalépések miatti átutalások összege, a tagok száma év eleje óta 60 ezer fő alá csökkent.
Fontos törvényi feltételt teljesítettek októberben a magánnyugdíjpénztárak: sikerült kiharcolni a fennmaradást, miután az áprilistól szeptemberig, illetve a májustól októberig tartó hat hónapos időszakok átlagában a tagdíjfizetők aránya minden pénztár esetében elérte a 70%-ot. Nem lehet azonban hátradőlni, ezután minden hónapban vizsgálni fogják, hogy teljesülnek-e a törvényi előírások. Jól járnak ugyanakkor azok, akik a pénztárban maradás mellett döntenek, idén eddig több pénztár is 8% körüli hozamot tudott felmutatni, és még nincs vége az évnek.
Mind a négy magánnyugdíjpénztárnál elérte a tagdíjfizetők aránya a 70 százalékos minimumot szeptemberben a kasszák honlapjain közzétett információk szerint. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) törvényi kötelezettségének megfelelően a szeptember 30-i - és az azt megelőző hónapok - adatainak ismeretében áttekinti, hogy a hazai piacon tevékenykedő magánnyugdíjpénztárak megfelelnek-e a 70 százalékos tagdíjfizetési szabálynak - mondta az MTI-nek Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője.
Fontos időpont közeleg a magánnyugdíjpénztárak számára, a kérdés pedig továbbra is nyitott: sikerül teljesíteniük a törvényi előírásban szereplő 70%-os tagdíjfizetői arányt vagy a végelszámolás sorsára jutnak? A Portfolio-nak küldött adatok szerint egyelőre mindegyik pénztár fellélegezhet, de aggodalomra adhat okot, hogy egyre nő az állami nyugdíjrendszert választó tagok száma, miközben a járadékszolgáltatás körül feltámadó jogszabályi vita miatt sok nyugdíjas korú tag nem jut hozzá a nyugdíjához.
Az idei második negyedév is az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak taglétszámának csökkenéséről szólt. Az MNB második negyedévre vonatkozó pénztári statisztikái szerint az önkéntes pénztáraknál az egyéni befizetések aránya is jelentősen visszaesett, de a vagyonarányos teljesítményben sem remekeltek a pénztárak. A magánpénztáraknál áprilistól júniusig az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők száma is megugrott, amit a TB-be visszalépők miatti kifizetések növekedése is alátámaszt.
A Költségvetési Bizottság napokban benyújtott módosító javaslata szerint ki kell egészíteni az SZJA-ról szóló törvényt a magán-nyugdíjpénztári változások miatt. Eszerint szerepeltetni kell a törvényben, hogy a magánnyugdíjpénztárból átlépő tagok számára a tagi kifizetések adómentessé válnak, és ha az így visszajáró összeget önkéntes pénztárba viszik át, még annak 20%-áig adó-visszatérítést is igényelhetnek.
Várhatóan jövő héten nyújtják be az országgyűlésnek a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (NYRAA) 2014. évi beszámolóját. Az alap működése 2015. január 31-ével megszűnt, de azt már most is tudni, hogy a 2010-ben 3 ezer milliárd forinttal induló alap vagyonából 2014 végére csupán 0,1 milliárd forint maradt meg számlapénz formájában.
Eseménytelennek korántsem mondható negyedévet tudhatnak maguk mögött az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak. Az MNB legfrissebb statisztikái szerint jelentősen megugrott az önkéntes pénztárak új belépőinek száma, míg a magánnyugdíjpénztáraknál egyre többen választják a TB rendszerbe való visszalépés lehetőségét. Megugrott a pénztáraknál kezelt vagyon mértéke is, az önkéntes és magán ág 3-5% körüli vagyonarányos hozamot (nem évesített !) tudott felmutatni 2015 első negyedévében.
A pénztári tagok szorgos befizetésének eredményeként a legtöbb magánnyugdíjpénztár áprilisban már elérte a fennmaradáshoz szükséges tagdíjfizetési arányt. Ez persze nem jelenti azt, hogy fellégezhetnek a pénztárak, hiszen hat hónapos átlagban a 70%-os arányt folyamatosan tartaniuk kell, ráadásul voltak és vannak olyan pénztári tagok, akik inkább az állami rendszer mellett döntenek. Ráadásul nem a tagdíjfizetők arányának fenntartása az egyetlen probléma, ami fejtörést okoz a kasszáknál, ugyanis jelen állás szerint nem tudni, hogy a már nyugdíjjogosultságot elérő tagokat hogyan fizetik ki. Járadékszolgáltatást a biztosítókon keresztül is nyújthatnának, de az egyeztetések nagyon lassan haladnak. Megkérdeztük erről a magánnyugdíjpénztárakat is, elgondolkodtató válaszokat kaptunk.
Közzétette az MNB az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak 2014-es hozamadatait. Már az előzetes becslések szerint is jó tavalyi teljesítménynek néztünk elébe és nem is csalódtunk a friss pénztári teljesítményadatokat látva. A legmagasabb tavalyi hozamot, 18,51%-ot az Aegon egyik portfóliója érte el, de a magán-nyugdíjpénztári tagok sem panaszkodhatnak, hiszen mindegyik pénztárban találhatunk olyan portfóliót, amely 10% feletti hozammal büszkélkedhet.
Jól zárult a tavalyi év az önkéntes nyugdíjpénztáraknál. Bár a tagok számának csökkenése folytatódik, a befektetési tevékenységen elért eredmény akár 18%-ot meghaladó éves hozamot is biztosított az egyes tagoknak. Az MNB legfrissebb statisztikái szerint a negyedik negyedévben az egyéni befizetések aránya elérte a 81%-ot a tagdíjbefizetéseken belül, ami 2009 óta a legnagyobb egyéni hozzájárulási arány. A magán-nyugdíjpénztári tagok sem panaszkodhatnak, hiszen ebben az esetben is jól gyarapították befektetéseiket a pénztárak.
A négy magánnyugdíjpénztár közül a Budapest Magánnyugdíjpénztárnál 74 százalék, a Horizont Magánnyugdíjpénztárnál 70 százalék, a Szövetség Nyugdíjpénztárnál pedig 50 százalék felett van a tagdíjfizető pénztártagok aránya.
A Horizont Magánnnyugdíjpénztár elsőként teljesítette a magánnyugdíjpénztárak esetén kötelezővé tett 70%-os tagdíjbefizetői arányt. A pénztár közlése szerint a tagok túlnyomó többsége egy évre előre rendezte a havi 500 Ft-os tagdíjfizetési kötelezettségét.