100%-ban az alapító Kóka János és Lancz Róbert, valamint kisebb részben a menedzsment tagjai, köztük Berkes István ortopéd sebész tulajdonába került a Doktor24 Medicina Zrt. - tudta meg a Portfolio a társaságtól. Ez azt is jelenti, hogy a külföldi tőkealapok kiszállása után megjelenő nagytulajdonos, a Futó család érdekeltségébe tartozó Egészségügyi Befektetési Holding pár hónap után szintén kiszállt az egyik legnagyobb magánklinikából. A magánszolgáltató csoport érdeklődésünkre új terveit is megosztotta velünk.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében a hazai magánegészségügy, a járó- és fekvőbeteg szolgáltatók tavalyi évéről volt szó, amelyről Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdeztük. A második részben azt jártuk körbe Bukta Gáborral, a Concorde elemzési üzletágvezetőjével, hogy mennyire lehetnek most kapósak a Wizz Air fapados légitársaság részvényei egy várakozáson felüli pénzügyi év és optimista kilátások után, miközben bőven vannak recessziós félelmek Európában.
A recesszió, valamint a reálbérek csökkenése ellenére stabil árbevételnövekedést könyvelhettek el a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatók 2023-ban - derül ki a Portfolio szokásos éves körképéből. A tavalyi év azonban nem volt könnyű a cégeknek, a költségek emelkedését ugyanis csak részben tudták kompenzálni áremelésekkel, a nyereségesség összességében romlott az ágazatban. Összességében elmondható: az elmúlt 1-2 évben új szakaszához ért a piac érettsége és a következő 2 évben sok minden eldőlhet ezen a piacon.
Duplázta árbevételét 2023-ban a TritonLife Csoport, amely ennek nyomán feltehetően a legnagyobb magánklinika lett Magyarországon. 2023-ban közel 35 milliárd forint nettó árbevételt ért el a csoport az egy évvel korábbi 17,5 milliárd forint után, mindehhez fél milliárd forintos EBITDA társult.
Ha a betegnek fáj a hasa, időpontot foglal egy orvoshoz. Beüti a TB kártya számát és a rendszer kilistázza azokat a helyeket, ahol a lakóhelye környékén elég hamar ellátást kaphat. Most egy állami intézményt választ, jóhírű ott az orvos. A múltkor a fülfájásával egy magánszolgáltatónál volt. Akkor is a TB kártyáját használta, azon van rajta a kiegészítő biztositás száma is. A TB kártyája pont olyan, mint a megye bérlete. Ahol érvényes, ott azzal jár. Ez a modell ma Magyarországon utópia, de ennek egyáltalán nem kellene igy lennie. Ehhez csak két lépésre van szükség: a kiegészítő magán egészségügyi biztositások bevezetésére és a magánszolgáltatók TB finanszírozására. A jogszabályok ezekre lehetőséget is kínálnak. A költségvetési források krónikus hiánya miatt már nincs is más esély a normális egészségügyi ellátásra.
Már minden második magyar vett igénybe magánegészségügyi szolgáltatást az elmúlt két évben. Legfőképpen az ellátás minősége, a kényelem és a rövidebb várakozási idő miatt választják a magánellátást a legtöbben, még akkor is, ha mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk ezért cserébe – derült ki az NN Biztosító kutatásából.
Megnőtt az igény az egyéni, valamint a céges egészségbiztosítások iránt is, és ez a kereslet magával húzza a kínálatot is - jelezte a Portfolio-nak adott interjújában Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosítás, ügyfél- és állomány területekért felelős igazgatósági tagja, aki azt is megosztotta velünk, hogy milyen trendek azonosíthatóak a két szegmensben, hogyan alakul a szolgáltatások igénybevétele és azok ára. Arról is beszélt a biztosítási szakember, hogy a biztosítók feladata, hogy kockázatközösséget alakítsanak ki, a nagyobb finanszírozási kilengéseket ezzel tudják kezelni. Várakozása szerint ez a kockázatközösség kialakulása előbb-utóbb el fog érkezni a magánfinanszírozott fekvőbeteg-ellátásban is, ennek a trendnek az első jelei már érzékelhetőek.
Magyarországon évek óta folyik a vita a közfinanszírozott és magánfinanszírozott egészségügyi szolgáltatások átjárhatóságáról, szétválaszthatóságáról. Vitázunk erről egy olyan országban, melynek egészségügyi rendszere az egészségügyi kiadások közel harmadát közvetlenül az érintett, anyagilag szorult helyzetbe került betegektől gyűjti be, családok sorát taszítva katasztrofális kiadásokba. Félünk a magánforrások torzító hatásától, ugyanakkor évtizedek óta szó nélkül toleráljuk a közfinanszírozott rendszer torzulásait. Egy dicsőséges pályaszakaszt megélt magyar egészségfinanszírozási rendszer lassan negyed évszázada vár egy gazdálkodó működést ösztönző szisztéma létrehozására, hisz ebben a rendszerben nem maga az orvos-beteg találkozás a kritikus költségtényező, hanem ezen találkozásra ráépülő vizsgálatok, műtétek, élethosszig alkalmazott gyógyszerelések sora. Ha eredményes kontrollt tudunk gyakorolni ezen találkozók felett, irreleváns a találkozó helyszíne, annak magán- vagy közfinanszírozott volta. Ha nem tudunk olyan rendszert létrehozni, mely egy-egy orvos-beteg találkozásra ráépülő költségek értékelésére képes, akkor menetelünk rendíthetetlenül tovább az egyre nehezebben átlátható szabályozás rengetegébe.
Majdnem 27 ezer ember vár legalább 60 napja valamilyen műtétre jelenleg az országban a kötelezően vezetendő nagy várólisták összesítése szerint. Ha ehhez hozzávesszük a kapacitáshiány miatt vezetett listákon várakozó több mint 13 ezer beteget, akkor már 40 ezerre rúg azoknak a száma, akiknél a kezelőorvosuk minimum 60 napja indokoltnak tartott valamilyen operációt. A várólistákat a Covid óta nem sikerül érdemben visszanyesni, aminek fő okát Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség főtitkára, valamint Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára is döntően az alulfinanszírozottságban és a szakemberhiányban látja.
Fontos kulcsszóval lettek gazdagabbak az egészségügyben érdekelt szereplők: szektorsemleges finanszírozás. A magánszektor játékosai, az orvosok, illetve a betegek azonban a részleteket, a szándékot nem ismerik. Mind azt találgatják, mit fog jelenteni számukra a gyakorlatban a szektorsemleges finanszírozás alkalmazása. Erre készül ugyanis a kormány az egészségügyi államtitkár javaslata alapján. Egészségügyi szakértőkkel azt jártuk körül, hogy ha valóban ebbe az irányba is tesz lépéseket a kormány, akkor az mivel járhat a rendszerben résztvevők számára.
A magánegészségügy erőteljes növekedése a humánerőforrás elszívás miatt hozzájárul a közösségi egészségügy működési zavaraihoz. Ez is igazolja azt, hogy hibás és nem működő az a kormányzati szándék, amelyik két párhuzamos egészségügyet felépítve mereven el akarja választani a köz- és magánszférát. Nincs két egészségügyre való orvosunk, szakdolgozónk. A magánegészségügyben nagyfontosságú szakterületek (onkológia, traumatológia, intenzív terápia stb.) gyakorlatilag teljesen hiányoznak, és egy minden problémát országos lefedettséggel megoldó második egészségügy fenntartásához nem elég tömeges és gazdag az elit. Ezért csak a köz és magán szabályozott együttműködése hozhat előrelépést, de a valós megoldáshoz nemcsak a szolgáltatók, de a köz- és magánforrások együttműködésére is szükség van.
16 helyett három nap várakozás, kevesebb idő a váróban, több figyelem a rendelőben – egy friss kutatás szerint egyebek mellett ilyen előnyei vannak, ha járóbeteg-ellátást magánszolgáltatónál és nem az állami rendszerben veszünk igénybe. A tanulmányról dr. Váradi Péter, a kutatást megrendelő Prémium Egészségpénztár vezető stratégiai tanácsadója nyilatkozott a Portfolio Checklist keddi adásában.
Már a magánegészségügyben is elérhetőek olyan komplex beavatkozások, amelyek a betegek gyorsabb gyógyulását teszik lehetővé, ezek közül az egyik ilyen a még viszonylag új beavatkozási formának tekinthető endoszkópos gerincsebészeti technika. Az új módszer meghonosítójával, Czigléczki Gáborral beszélgettünk ennek apropóján, a gerinc- és idegsebészeti eljárások specialistája a Portfolio-nak adott interjújában kitért arra, hogy miért vált ki az állami rendszerből, miért nem próbálta ki magát külföldön, és színre lépésével mi is a célja. Állítja: a gerincbetegség népbetegség, közben viszont a betegek nem tudják, merre induljanak el ilyen típusú fájdalom esetén,
A magyar betegek érzülete szerint az állami egészségügyi járóbeteg-ellátás kicsit jobban teljesített 2023-ban, mint 2022-ben, míg a magánellátás megítélése stagnált - derül ki a Prémium Egészségpénztár másodszor elvégzett átfogó felméréséből. Érdemi elmozdulást történt viszont a magán diagnosztikai ellátások megítélésében. Ennek részletes eredményeit egy szerdai sajtóeseményen mutatta be Erdős Attila, a pénztár igazgatótanácsának elnöke, ezt követően pedig egy kerekasztalbeszélgetés keretében osztották meg szakértők a véleményüket a hazai egészségügy aktuális helyzetéről és legfontosabb kérdéseiről.
Biztosítás konferenciánk 4. szekciójában „A jövő biztosításkötése: ki a digitalizáció nyertese?” címmel tartott előadást Besnyő Márton, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója. A szakember szerint a biztosítási piacon is egyre nagyobb szerepe van az összehasonlító elemzéseknek: az ügyfél gyors, tiszta döntést szeretne hozni, és az online térben a szakértői összehasonlítás elvégzését várják el.
Évről évre egyre kevésbé elégedett a lakosság az állami egészségügyi ellátással, az életszínvonal-csökkenés következtében azonban sokan spórolnak a magánegészségügyi kiadásokon: elhalasztják a fogászati kezelést, vagy végigvárják az egyre hosszabb várólistákat az állami ellátásban, akkor is, ha sürgős beavatkozásra lenne szükség. A romló állami színvonal és az emelkedő magánegészségügyi árak miatt a tavalyi évben megugrott az egészségpénztári tagok száma: többen nyitottak számlát, mint a korábbi években. Dr. Váradi Péter, a Prémium Pénztárcsoport vezető stratégiai tanácsadója szerint jelentősen növekedhetne a betegek ellátottsága, amennyiben a munkáltatók visszatérnének a 2010-es évek gyakorlatához, és biztosítanának valamilyen típusú egészségpénztári tagságot a munkavállalóiknak. A szakértő a legújabb onkológiai ellátási formákról is beszélt, amelyeket hamarosan bevezetnek a Prémium Egészségpénztár mindenki számára elérhető biztosítási csomagjában.
Orvoshiány miatt szeptemberig leáll Dunaújvárosban a tüdőgyógyászati járóbeteg-szakellátás - számolt be az RTL.hu. Az eset nem egyedülálló, február 21-én közel 30 határozat jelent meg leálló vagy szünetelő kórházi ellátásokról.
A VOSZ Egészségügyi Tagozata örömmel fogadta Takács Péter államtitkár mai bejelentését a valódi biztosítói szemléletű finanszírozóvá váló NEAK kapcsán, illetve a szektorsemlegesség ügyében - áll a szervezet Portfolio-hoz eljuttatott közleményében. Álláspontjuk szerint "mindkét lépés óriási horderejű és nagyon pozitív, feltéve, hogy a részletes szabályozás élhetővé és működtethetővé teszi az új rendszert".
Jelenleg az állami és a magánegészségügy szétválasztásának vége felé járunk, és el fogjuk kezdeni a két szektor együttélését szabályozni - jelentette be Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség keddi konferenciáján. Jelezte azt is az ágazatvezető: kormányzati döntés szükséges ahhoz, hogy mely magántulajdonú szolgáltatókat vonja be hosszú távon a közfinanszírozott ellátásba.
Az állam az egészségügyi magánszolgáltatókkal kívánja megtéríttetni az általuk elkövetett hibák orvoslásának költségeit - írja egy jogszabálytervezet alapján a Népszava.
