Egy tavalyi kutatás szerint a magyarok 91%-a gondolja úgy, hogy fontos az egészséges életmódra való megtakarítás, viszont csupán az állampolgárok egynegyede tesz félre erre a célra. A trend azonban folyamatosan javulni látszik, ugyanis egyre többen gondolják úgy, hogy tenniük kell az egészségmegőrzés anyagi feltételeinek biztosításáért. Erre az egyik legjobb módszer az egészségpénztár, használatával ugyanis egészségügyi célokra tudunk megtakarítani, ráadásul adóvisszatérítést is kaphatunk a befizetett összegre.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház főigazgatója, Révész János levelet küldött a részlegvezetőknek, mely levélhez hozzájutott a Magyar Orvosi Kamara. A MOK elnöksége szerint az intézmény főigazgatója törvényellenes utasításokat ad a beosztottaknak.
A hazai magánegészségügyi szolgáltatók közül elsőként kapta meg a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által kiadott működési engedélyt és nyitotta meg a koraszülött intenzív ellátási centrumát a TritonLife Róbert Magánkórház - hangzott el a keddi bemutató sajtótájékoztatón. Fábián Lajos, a magánegészségügyi csoport egyik alapítója és elnöke a kórház szempontjából mérföldkőnek nevezte a beruházást, a magánegészségügy oldaláról pedig történelmi pillanatnak tartja. Az eseményen bemutatkozott a PIC II osztály szakmai vezetése, Kocsis István egyetemi docens, a TritonLife Róbert Magánkórház Neonatológiai Osztályának osztályvezető főorvosa, valamint Ádám Zsolt, a TritonLife Róbert Magánkórház nagyforgalmú szülészeti osztályának szülész-nőgyógyász osztályvezető főorvosa.
Fel kell tenni azt a kérdést, hogy jó-e az, ha minden második sarkon van egy kórház Magyarországon, de nem mindegyik tölti be a funkcióját. Nem a műtő vagy az ágy a szűk keresztmetszet az egészségügyben, hanem az orvosok és ápolók száma - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Újlaki Ákos, a Boston Consulting Group partnere. A globális tanácsadó - mely korábban a Belügyminisztériumnak készített átfogó javaslatot az egészségügyi rendszer átalakításáról - szakembere arról is beszélt, hogy az egészségügyi kormányzat által az elmúlt hónapokban elindított átalakítási kísérlet jó irány, szerinte inkább arról lehetne vitatkozni, hogy miért nem csinálják mindezt gyorsabban. Azt ugyanakkor elismerte, hogy minden átalakítás sikeressége a társadalmi elfogadottságán múlik és ha a lakosság nem fogja a változásokat támogatni, akkor ez is elbukhat, mint minden korábbi hasonló próbálkozás. A szakember azt is leszögezte: a kórházak esetében nagyon fontos a minimumfeltételek meghatározása, de legalább ennyire meghatározó szempontnak kellene lennie a minimum esetszámnak. Várakozása szerint a magánegészségügyi ellátás a jelenlegi kilátások mellett platózni fog, a zene nem szűnik meg, csak lelassul.
Három év múlva, a mostani kormányzati ciklus végére teljesen át fogja hangolni a kormány a fekvőbetegellátás és a szakellátás finanszírozását - jelezte a Magyar Kórházszövetség szerdai konferenciáján Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár. A Belügyminisztérium államtitkára részletesen vázolta azt, hogy a kormány mire készül 2026-ig például a kórházak finanszírozásának terén, érvelése szerint ezzel fenntarthatóvá válik az egészségügy finanszírozása. Jenei Zoltán országos kórházi főigazgató eközben arról is beszélt, hogy hogyan működhet egymás mellett a közfinanszírozott- és a magánegészségügy.
A Fitch Solutions nemzetközi elemzői azzal számolnak, hogy a magyar kormány visszatér a Covid-járvány előtt látott hozzáállásához, ami az egészségügyre fordított állami források arányát illeti. Ez pedig azt vetíti előre a szakemberek szerint, hogy a közfinanszírozott rendszer teret veszíthet, a magánszektor szereplői pedig tovább erősödhetnek. A szakemberhiány viszont kritikus tényező maradhat.
2021-ben már 17 milliárd forintos, konszolidált szinten pedig 19 milliárd forintot megközelítő árbevételt ért el az ország legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatócsoportja, a Medicover. Adózott eredménye csoportszinten eközben 3 milliárd forint fölé emelkedett, amivel szintén messze kimagaslik a vezető hazai privátcégek mezőnyéből. Megnéztük, milyen változások mentek végbe a társaságnál az elmúlt években, és bemutatjuk azt is, hogy a működés szempontjából legkritikusabb mutatószám tekintetében hogyan teljesített a magánvállalkozás.
Egy újfajta, a járóbetegellátás minőségét bemutató felmérést készített az elmúlt fél évben a Prémium Egészségpénztár reprezentatív mintán. Az ebből készült mutatók alapján elsőre meglepőnek tűnő eredmény született: az állami ellátás ebben a tekintetben nem teljesít sokkal rosszabbul, mint a magánegészségügy, sőt. Az egészségpénztár vezetői egyúttal azt ígérték: a felmérést mostantól minden évben elkészítik, hogy idősorosan is összevethetőek legyenek az eredmények.
Újra elkészítette a magánklinikákon elérhető szülések csomagajánlatainak összevetését a Pénzcentrum. Az egy évvel ezelőtti helyzethez képest elmondható: a legtöbb komplex szülészeti szolgáltatás ára meghaladta az egymillió forintot, és akár több százezer forinttal is nőhetett a díjszabás 2022 óta.
A Graphical Research tanulmánya alapján az Európai Unió digitális egészségügyi piacának bevétele idén meghaladhatja a 64 milliárd eurót. A mesterséges intelligencia, a big data és a digitális technológiák fejlődése az egészségügyet is forradalmasította, az applikációk, a távkonzultáció és az automata adatgyűjtés iránti bizalom pedig Magyarországon is egyre nő. Hazánkban a páciensek csaknem 75 százaléka gondolja úgy, hogy a digitális eszközök növelik a gyógykezelések hatékonyságát.
2000 és 2021 között 3,1 milliárd forintról 25,3 milliárd forintra növekedett a hazai biztosítók egészség- és betegségbiztosítási díjbevétele. A kárráfordítás díjra vetített hányada 2015-ig 30% körül mozgott, azóta azonban 60% fölé ugrott. A teljes költség valójában még 20-25%-kal több az értékesítési, adminisztrációs, az esetleges késői kifizetések és egyéb felmerülő költségek függvényében - írja elemzésében Szlankó Anna, a KPMG menedzsere.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy a kormány máris módosítja az elmúlt napokban nagy port kavart, a magánellátásban dolgozó orvosokat közintézményi munkára kényszerítő rendelettervezetét. A fejleményekkel kapcsolatban Csiki Gergely, a Portfolio elemzője, lapigazgatója volt a Checklist vendége. Adásunk második részében azzal foglalkoztunk, hogy geopolitikai és gazdasági kihívások ide vagy oda, rekorderedménnyel zárják az évet a legnagyobb magyar tőzsdei cégek. Erről Nagy Viktort, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzőjét kérdeztük.
A napokban megjelent egészségügyi rendelettervezet, ami az orvosok diszkriminatív berendelésének és úgymond továbbképzésének statáriális intézkedése, előre nem látható, romboló hatással fenyeget - figyelmeztet a kormány javaslata kapcsán a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Egészségügyi Tagozata egy frissen nyilvánosságra hozott levélben, amelyet a kormányzati döntéshozóknak is elküldtek. A szervezet - amely a legtöbb magánegészségügyi gazdálkodó szervezetet képviseli - arra is rámutat, hogy a jogalkotó céljaival ellentétes következményekkel kell számolni a rendelet januári alkalmazása után: súlyos költségvetési károkat és súlyos, hosszú távú ellátási gondokat, valamint az egészségügyi rendszer megroppanását vetíti előre a VOSZ tagozata. Többször is azt hangoztatja a szervezet, hogy a kormányzati lépés a magánegészségügy erőszakos meggyengítését, végső soron megszüntetését jelentené.
Egy új kormányzati terv szerint az orvosok engedélyének megújításához már nem lesz elegendő a magánellátásban történő praktizálás, havi 20 órát kellene dolgozni az állami rendszerben. A tervezet hivatalos indoklásában egy szó sincs arról, hogy valójában miért is van szükség erre az első ránézésre éles beavatkozásra. Szakértőket kérdeztünk arról, hogy mi állhat a háttérben, és hogy milyen hatásokat válthat ki a tervek szerint január elsején már életbe is lépő módosítás.
Mesterséges intelligencia, gépi tanulás, robot asszisztált műtétek: ez nem a távoli jövő és nem is valami távoli ország, hanem a jelen és Magyarország. Domán István ortopédus, a TritonLife egyik kiválósági központjának vezetője avatta be a Portfolio-t egy interjú és fotósorozat keretében a legújabb csúcstechnológiás műtéti technikák részleteibe és világította meg számunkra, hogy milyen előnyökkel járnak ezek a modern eljárások, amelyek szinte egész Európában egyedülállóak. Elmondása szerint a technológia fejlődésével látványos elmozdulás történt a tapasztalat alapú döntéshozataltól az adat alapú döntéshozatal irányába.
Olyan ugrásszerű növekedéseket látunk egy-egy induló magánegészségügyi szolgáltatónál, amiket egy normál piacon nem lehetne tapasztalni - állapította meg a Portfolio-nak adott interjújában Papik Kornél. A Dr. Rose Magánkórház ügyvezető igazgatója arról is beszélt, hogy a magánszektorban a bevétel exponenciálisan száguld, viszont a nyereségesség ezzel nem tudja tartani a lépést. Előrevetítette, hogy minden szereplő árat fog emelni, annak mértéke csak a kérdés, ám a megemelkedő költségeket nem lehet teljes mértékben az ügyfelekre hárítani, így 2023 a magánegészségügyben is a profitabilitás lényeges csökkenésével fog járni.
Heti Podcastünkben Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, elemzőjét kérdeztük az egészségügy helyzetéről, a kiszivárgott reformtervekről, a magánkórházak fejlesztéseiről és a betegek lehetőségeiről.
Senki sem gondolta, hogy a magán egészségügyi árakat érintetlenül hagyja a jelenlegi gazdasági környezet, de azt kevesen tudják, hogy az egyre tudatosabb egészségbiztosított ügyfelek a folyamatosan növekvő felhasználási számaikkal a kereslet/ár inflexiós pontja felé tartanak. A Private Health Forum 2022 konferencián többek közt ezt is megtudhattuk.
Rendkívül fontos, hogy a beteg érdekét és kényelmét szolgálják az egészséginformatikai rendszerek, továbbá ne terheljék az ellátórendszert olyan felesleges adminisztrációval, amelyek megoldhatók elektronikusan. Mintegy 12 ezer magánszolgáltató csatlakozott már az idén 5 éves EESZT-hez, amelyben a kezelt egészségügyi adatok száma meghaladja az 1 milliárdot - ismertette Szabó Bálint, az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK) ügyvezetője, Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) informatikai főigazgató-helyettese Portfolio Private Health Forum 2022 szakmai rendezvényen.
