Már aktívan dolgozik az amerikai Smith & Nephew által fejlesztett CORI robot a Budapesti Mozgásszervi Magánklinikán - tudtuk meg a privát szolgáltatótól. A Budapesti Mozgásszervi Magánklinika és a Liv Duna Medical Center együttműködése utat nyitott a legújabb generációs ortopéd sebészeti robot előtt.
A teleradiológia, amely a radiológiai képek internet alapú kommunikációját és távoli értékelését jelenti, világszerte egyre inkább az egészségügyi rendszerek részévé válik. Nemcsak a munkaidőn túli és sürgősségi ellátásban használják, hanem szakterületi leletezésre és konzultációkra vagy a szakorvoshiánnyal küzdő intézményekben távdiagnosztikára is. A képalkotó vizsgálatok iránti igény hazánkban is évtizedek óta folyamatosan nő, és ez a trend várhatóan a jövőben sem fog megállni. Az elmúlt egy évtizedben a keletkező képmennyiség, amit a radiológus szakorvosoknak leletezni, értékelni kell, a nagyobb hazai centrumokban mintegy az ötszörösére emelkedett. “Nem csak hazánkban, de globálisan is akkora mennyiségű vizsgálat és képszám generálódik, amit pusztán a szakorvos-utánpótlás növelésével nem lehet lekövetni” – mondta el a Portfolio-nak Prof. Dr. Bogner Péter, az Iconomix Kft. ügyvezető igazgatója.
Mi van a magyar magánegészségügyben a hazai multiklinikákon túl? A robotsebészet már a jelen Magyarországon is, nem csak az állami ellátásban, hanem a privát oldalon is? A vállalatok menthetik meg a magyar egészségügyet a finanszírozás csatornáján keresztül? Ezek az új témák mind terítékre kerülnek a szeptember 26-i Private Health Forum konferenciánkon, amire most érdemes még regisztrálni.
A mozgásszervi problémák tömegesen vannak jelen a magyarok körében, az életmódunk egész egyszerűen ezzel jár. A preventív jellegű tudatosság és gondolkodás pedig még nem jellemzi a magyarokat. Megoldás viszont van a helyzetre - vallja Czeglédi Tamás, a MozgásKlinika egészségügyi és technológiai üzletfejlesztője. A szakember a Portfolio-nak adott interjújában beszélt arról is, hogy milyen tervei vannak a franchise-rendszerben terjeszkedő és mára a legnagyobb hazai gyógytorna rendelő hálózattá bővülő társaságnak
Takács Péter egészségügyi államtitkár egy interjúban ígéretet tett arra, hogy „tűzzel-vassal fogja irtani” az orvosbárókat, akik miatt hosszabbak a műtéti várólisták, szerinte így elérve, hogy a betegek magánrendelőkbe menjenek. A politikus a rendőrség beavatkozását ígérte az ügyben.
Az egészségügy finanszírozásában látható, hogy az állam nem tud többet költeni, de a családoktól sem lehet többet várni - fejtette ki a hvg-nek adott interjújában Kóka János, a Doktor24 alapítója.
A piaci biztosítók, a vállalatok, az egészségpénztárak és bármilyen más forrás formális, jogszabályok által is szabályozott bevonása elkerülhetetlen - vetítette előre a Portfolio-nak adott interjújában Fábián Lajos Károly, a VOSZ Egészségügyi Tagozatának elnöke, akivel a szervezethez tartozó tagvállalatok helyzetéről is részletesen beszéltünk. Elmondása szerint a helyzet általánosságban romlott, tagszervezeteik nagyobb része komoly pénzügyi problémákkal küzd. A fekvő- és járóbetegszolgáltatók helyzete kapcsán rámutatott arra, hogy sok szolgáltató egyre kiszolgáltatottabb helyzetben van az elszálló orvosi jövedelmek finanszírozása miatt. A szakember szerint bizonyos esetekben egyszerűen határt kellene szabni a bérekre, amelyek egyes esetekben már nem csak a nyugat-európai, de amerikai szinteket is meghaladják. A TritonLife alapító-társtulajdonosa arról is részletesen szólt, hogy milyen intézkedések megtételére lenne szükség, hogy jobb legyen a magyar egészségügy és egyúttal felvetette az egyén felelősségét a saját egészségéért. Ennek kapcsán részletesen beszélt saját példájáról is.
A 2023-as szenvedős év után kezd helyreállni a kereslet a magyarországi magánegészségügyi szolgáltatások iránt, a legnagyobb multiklinikák új tervekkel jelennek meg a piacon. Közben az állami egészségügy háza tájáról nem érkeznek kellemes hírek, az elmúlt időszakban a betegek hozzáférése nem javult. De mégis mitől lesz tartós növekedés a magánegészségügyben, mennyire volt válságálló a szektor és mit hoz az egyre erősebb verseny a piacon? Várható-e érdemi új állami szabályozás ezen a téren? Mit tudnak a single speciality szolgáltatók, és mire készülnek? Izgalmas kérdésekre adunk választ a szeptember 26-i Private Health Forumon, ahol hatalmas újításra is készülünk a programban.
A klímakockázatok fokozódását tekintve Magyarország komoly hátrányban van: a hőhullámok, a légszennyezettség és az elhízás terén is az élmezőnybe tartozunk uniós szinten. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételén jól látható, hogy az állami mellett nagy mértékben emelkedik a magánellátás felé fordulók aránya: hazánkban az egészségügyi kiadások 28%-át az emberek magánforrásból finanszírozzák, és ez a szám növekvő tendenciát mutat. Bencsik Tamást, az Allianz Hungária Zrt. Személybiztosítási Igazgatóságának vezetőjét arról kérdeztük, hogy miért éri meg a magán egészségbiztosítás, milyen előnyökkel és költségekkel tervezhetünk.
Az erős évkezdet után a második negyedév is lendületes folytatást hozott a hazai önkéntes kasszák teljesítményében. Az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak összesített taglétszáma immár meghaladja a 2,1 millió főt, a nyugdíjcéllal takarékoskodók vagyona új csúcsot ért el, az egészségkasszák pedig továbbra is szinte mágnesként vonzzák az öngondoskodókat - közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ).
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében a reggel publikált inflációs adatról kérdeztük Nyeste Orsolyát, az Erste Bank vezető közgazdászát. A szakember egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogyha a nem túl rózsás GDP-adatokkal együtt nézzük a makroképet, akkor furcsának hat, hogy a szolgáltatások inflációja nő, a fogyasztás viszont valószínűleg nem túl erős. Az adás második részében Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója, makrogazdasági elemzője volt a vendégünk, aki a hazai magánegészségügy tavalyi évéről és a piac kilátásairól beszélt podcastünkben.
Az egészségügy hosszú távon megtérülő és kockázatos üzlet. Könnyű ide befektetni, de nagyon nehéz azon keresni. Ezért sem jönnek tömegesen a külföldi befektetők a magyar szolgáltatói piacra - értékelte az aktuális piaci helyzetet a Portfolio-nak adott interjújában Haraszti Péter, a TritonLife vezérigazgatója, aki azt vetíti előre: a magánegészségügy kínálati oldala fog változni, azonban a konszolidáció nem úgy zajlik majd, ahogy eddig. A 2023-as árbevételi számok alapján a legnagyobb hazai magánklinika alapítója beszélt a társaság növekedési terveiről, az árbevétel-kilátásokról és arról is, hogy milyen ellátásokkal kívánják bővíteni a szolgáltatások palettáját. Azt is jelezte: új piacra lépnek be, a vállalati ügyfelekért szállnak versenybe különleges értékajánlattal.
Több oldalról is prés alatt vannak a Magyarországon működő legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatók. Miközben tevékenységükből fakadóan egyedi kockázatot futnak (egészségről, gyógyításról és végső soron emberéletekről beszélünk), a szektor nyereségessége a legutolsó adatok alapján inkább romlik. Ez pedig alapvetően abból fakad, hogy nemcsak a betegekért folyik egyre élesebb verseny, de a - magánklinikák kapacitását valójában meghatározó - szakemberekért is ádáz harcot vívnak a szereplők. A kilátások is nagyon érdekesek: a betegek beáramlása tovább növekedhet, ami kedvező trend az árbevétel szempontjából, viszont a rendelkezésre álló humánerőforrás tekintetében nem várható javulás, ami azt is jelenti, hogy a szűkös HR-kínálat miatt, valamint az orvosok kimagasló alkupozíciója végett (és mivel számtalan lehetőség közül választhatnak, állami és magán szektor) a következő években is nyomás alatt maradhatnak a marzsok. Pozitív fordulat akkor jöhetne, ha a szolgáltatók a megemelkedő költségek egyre nagyobb részét tudnák továbbhárítani a betegekre, akik már most is jellemzően a 40 ezer forintos vizitdíjakkal találkoznak. És akkor még az állam szabályozó erejét meg sem említettük.
Idén augusztusban mintegy félmilliárd forintos beruházással elindítja az ország első Ortopéd Robotsebészeti Centrumát az Emineo Magánkórház. A központ ortopéd sebészeit amerikai fejlesztésű ROSA robot támogatja. A robot a folyamatosan frissülő mesterséges intelligencia alkalmazásával – több százezer műtét tapasztalatai alapján –, valós időben segíti a sebészt az operáció során. A friss bejelentés apropóján bemutatják, hogy idehaza hol, milyen csúcstechnológiás robotasszisztált beavatkozások indultak, vagy indulnak el.
Már második alkalommal készítjük el becslésünket a magánegészségügyi piac méretéről. Idén is felhasználtuk a legnagyobb szereplőkről gyűjtött adatainkat és előző évi struktúránkat továbbfejlesztve egy még részletesebb képpel igyekszünk szolgálni.
Fontos mérföldkőhöz jutott a Budai Egészségközpont magánkórház, egy új kórház felépítését határozták el, ami szerves részét képezi az elkötelezett tulajdonos - Csányi Sándor érdekeltségi körébe tartozó Bonitas 2002 Befektető és Tanácsadó Zrt. - hosszú távú stratégiájának. Az új beruházás részleteit egy csütörtöki sajtóbeszélgetés keretében ismertették, ezek szerint 62 milliárd forintból valósul meg a fejlesztés, amiben az állami támogatás része - az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásával - 26 milliárd forint és 2027 első negyedévére tervezik meg a szakmai működést benne. A beruházás nem csak a magánbetegeket célozza, sőt. A fejlesztés hiányt pótló népegészségügyi, államilag finanszírozott ellátásoknak biztosít nagyobb teret, amit TB-kártyával is igénybe lehet majd venni.
A Prémium Egészségpénztár idén is megkérdezte tagjait arról, hogy a mögöttük levő egy év gazdasági változásai hogyan befolyásolták, illetve mennyiben változtatták meg egészségügyi költéseiket. Szembetűnő a felmérés azon eredménye, miszerint sokan már nem tudják elkerülni a magánorvosi kiadásokat, nem férnek ugyanis hozzá az állami egészségügyhöz.
A hazai biztosításban viszonylag új terméknek számít a szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítás, amelynek elmúlt három évi piacáról – a MABISZ adatgyűjtésének köszönhetően – most először kaphatunk átfogó képet. Közel egymillió ügyfél rendelkezik ilyen fedezettel, döntően csoportos biztosítás keretében - közölte a társaság.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy miért nem vezettük még be az eurót 20 évvel az uniós csatlakozás után, ki profitál ebből és jó-e az, ha nincs deklarált árfolyamcélja a jegybanknak. Vendégünk volt Bod Péter Ákos, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. A második részben arra kerestük a választ Oláh Attilával, a Groupama Biztosító vállalati személybiztosítási és egészségbiztosítási vezetőjével, hogy miért nő gyorsabban az egészségbiztosítások piaca, mint a magánegészségügyé és mit nyernek a dolgozók egy jó munkáltatói egészségbiztosítással.