létszám

Egyre többen dolgoznak a magyar bankoknál, de a fiókoknak befellegzett

A banki alkalmazottak létszáma a tizedével, a bankfiókok száma a harmadával csökkent Magyarországon 2008 óta. Az elmúlt két évben azonban különváltak e folyamatok: 2016 óta ismét egyre több embert alkalmaznak a bankok, miközben a régi nagy fiókhálózatok visszatérésére semmi esély nincsen.

Kiderült, melyik cégek igazán sikeresek 100 millió alatti K+F támogatással

Kiderült, melyik cégek igazán sikeresek 100 millió alatti K+F támogatással

A 10 és 100 millió forint közötti kutatás-fejlesztési támogatást elnyerő cégek csupán 38 százaléka tudta a nyerés utáni öt évben a támogatás minimum kétszeresével növelni az összesített EBITDA értékét - derült ki a Via Credit felméréséből. Ez azt is kihozta, hogy a közép-és nagyvállalati szektor cégei átlagon felül teljesítettek, míg a mikro- és kisvállalkozások harmadánál volt erre példa. Emiatt a felmérést készítő cég ügyvezetője úgy látja: az eredmények javulnának, ha a támogatás mértéke összhangban lenne az adott vállalkozás saját tőkéjével és dolgozói létszámával.

A kirúgott banki dolgozók és a bezárt bankfiókok országa lettünk

Egy-két bank kivételével véget ért a tömeges fiókbezárások és létszámleépítések időszaka a magyar bankszektorban. Így is látványos a változás, ami végbement: a Portfolio friss gyűjtése alapján a 10 legnagyobb lakossági bank fiókszáma 28%-kal (több mint 420 egységgel), alkalmazotti létszáma pedig 10%-kal (több mint 3100 fővel) csökkent egy évtized leforgása alatt. Mára szétvált a két trend: a banki dolgozók létszáma tavaly óta ismét nő az üzleti aktivitás növekedésének köszönhetően, a fiókszám viszont tovább csökken Magyarországon, többek között a digitalizáció és a takarékszövetkezetek konszolidációja miatt.

Lendületben maradhat az építőipar

Az építőipar várhatóan novemberben és decemberben tovább növeli teljesítményét, így éves szinten 30 százalékos bővülésre lehet számítani az előző évhez viszonyítva - mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) igazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerdán.

Kiszámolták, hogyan hatott a magyar cégekre az uniós pénz

A 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban közel 2500 milliárd forint közvetlen gazdaságfejlesztési forrás érkezett Magyarországra, melyek egyik fő kedvezményezettje a kkv-szektor volt. A jövedelmezőbb vállalatok pályáznak szívesebben EU-s forrásra, és a jobban teljesítő vállalatok nagyobb eséllyel nyernek. A forrásokat a vállalkozások elsősorban kapacitásbővítésre használták fel, ami megmutatkozott többek között a létszám, a tárgyieszköz-állomány, illetve az árbevétel növekedésében. A források azonban nem javították a vállalatok termelékenységét.

Visszalopakodhat a vasárnapi boltzár

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke szerint a kiskereskedelmi dolgozók egy része már nem csak a létszámhiány miatt fordulna segítségért a kormányhoz, hanem azt is kérnék, hogy vegye fontolóra a vasárnapi munkavégzés tilalmának ismételt bevezetését.

Nincs megállás, tovább nőnek a bérek

Februárban 10 százalékkal járt magasabban a rendszeres bruttó átlagkereset a legalább ötfős vállalkozások körében, mint egy évvel korábban. Ilyen mértékű éves béremelkedési ütemet utoljára 5 éve láthattunk, akkor került sor legutóbb jelentős minimálbér-emelésre. Országosan 11,2 százalékkal bővültek átlagosan a jutalom nélküli bruttó bérek.

Valami nagyon jó dolog történt a kisvállalkozásokkal

Gigantikus ugrást láthattunk januárban a versenyszektor foglalkoztatottságában: 64 ezer fővel nőtt a bejelentett alkalmazottak létszáma a legalább 5 fős cégek körében, ami több mint 3 százalékos foglalkoztatottság-bővülést jelent egyetlen hónap alatt. Bár a meglepő jelenség mögött egy statisztikai hatást is sejthetünk, a számok mindenképpen az erős munkapiaci konjunktúra folytatódását jelzik.

Kis cégnél vagy, ahol csak álom a jó fizetés? Nem vagy egyedül!

Kis cégnél vagy, ahol csak álom a jó fizetés? Nem vagy egyedül!

Magyarországon egy a versenyszektorban dolgozó munkavállaló átlagosan havi bruttó 250 ezer forintot keresett tavaly. Nem mindegy azonban, hogy mekkora cégnél vállal munkát: a nagyvállalati alkalmazottak rendszeres átlagkeresete bruttó 300 ezer forint körül alakul, miközben a mikrovállalkozásoknál kevesebb mint bruttó 180 ezer forintot lehetett keresni, legalábbis papíron.

Eltűnt a magyar bankfiókok negyede és a dolgozók tizede

A válság elejéhez, vagyis 2008 végéhez képest 25%-kal kevesebb fiókkal és 11%-kal kevesebb alkalmazottal működik a 10 legnagyobb magyar bank - mutatják a Portfolio saját számításai. A CIB-nél, az UniCreditnél, a Raiffeisennél és a Sberbanknál a fiókszám (és előbbinél a létszám is) közel felére esett. Tavaly mindkét szám kis mértékben csökkent csak a bankszektorban, ami már a beinduló üzleti aktivitással magyarázható. A digitalizáció azonban - különösen a fiókok esetében - a negatív tendencia folytatódását és a fiókok szerepének átértékelődését ígéri.

Eltűnt a kisebb magyar cégek árbevételének negyede

Mintegy 5 ezerrel kevesebb a kis- és középvállalkozások száma Magyarországon és 25%-kal kisebb az együttes árbevételük, illetve 20%-kal a bruttó hozzáadott értékük akkor, ha a Központi Statisztikai Hivatal által kifejlesztett új módszertan szerint vizsgáljuk az itthoni cégvilágot. Ezek a jelentős eltérések úgy álltak elő, hogy a KSH túllépett a cégek klasszikus létszám alapú besorolási kategóriáján és bizonyos pénzügyi és önállósági mérési mutatókat is beépített a módszertanába. Jó hír: ez az új módszertan sem cáfolta meg azt az örvendetes folyamatot, hogy 2013 és 2015 között jelentősen nőtt a kkv-k és a náluk foglalkoztatott emberek száma, illetve az általuk elért árbevétel.

Tízezreket terveznek utcára tenni a bankok

Hollandiában 2300, Belgiumban pedig 3500 fő elbocsátását tervezi az ING Bank, ezzel együtt 20 ezer álláshely megszüntetését tervezik az európai bankok - szedte össze a Bloomberg.

4,4 százalékkal emelkedtek a magyar fizetések tavaly

Decemberben 4,8 százalékkal jártak magasabban a nettó reálbérek Magyarországon, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH friss közléséből. Ami pedig az egész évet illeti, 2015-ben átlagosan 4,4 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek, amit leginkább az állami szektorban történt béremelések hajtottak.

Nagyot nőttek a bérek novemberben

Novemberben 4,7 százalékkal jártak magasabban a nettó reálbérek a nemzetgazdaságban, mint egy évvel korábban - ez a növekedési ütem megegyezik az októberi adattal. A létszámstatisztika összességében a foglalkoztatás mérsékelt csökkenéséről számol be, ugyanakkor a versenyszektorban kismértékben folytatódott a bővülés.

Ismét az állami szférában nőttek a legjobban a bérek

Szeptemberben átlagosan 5,5 százalékkal jártak magasabban a nettó reálkeresetek nemzetgazdasági szinten, mint egy évvel korábban. A bérek értékét növelte most a negatív, -0,4 százalékos szeptemberi infláció is. Eközben a versenyszférában a foglalkoztatottság bővülése a harmadik negyedévben megtorpanni látszott.

Másfél éve a leglassabb a magyar reálbérek növekedése (2.)

Az infláció hirtelen "meglódulása", illetve a nettó keresetbővülés ütemének lassulása együttesen oda vezetett, hogy májusban éves alapon mindössze 1%-os volt a nemzetgazdaságban a reálkeresetek növekedése az áprilisi 3,9%-os bővülés után. A friss adat másfél éves mélypontot jelent, igaz ha a közmunkások bérfolyamatait kiszűrjük, akkor 4,0%-os nemzetgazdasági reálbér-dinamikát kapunk, ami december óta a legmagasabb. Közben a jegybank számára továbbra is nyugtató lehet, hogy a versenyszféra rendszeres keresetei nem utalnak említésre méltó bérnyomásra. A közmunkások létszáma májusra már csaknem elérte a kerek 200 ezres számot, így a költségvetési szektorban dolgozók létszáma tavaly szeptember óta nem látott szintre kapaszkodott.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Érdekes időpontban kaphatnak
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.