Folytatódik a lakásépítés lendülete Szlovéniában ami idén el is éri csúcspontját. A jelzáloghitelek kamatainak növekedésével viszont 2023 második felében lényegesen alacsonyabb lesz a kereslet a lakásépítésre - mondta el Dr. Aleš Pustovrh, az EECFA szlovén kutatója.
Az év első három hónapjában nagyon kevés társasház kivitelezése indult meg. A társasházi Aktivitás-Kezdés értéke utoljára 2020 harmadik negyedévében volt a jelenleginél alacsonyabb, míg ezt megelőzően csak 2015 negyedéveit jellemezte hasonló összeg - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentéséből.
Közzétette a KSH az idei év első negyedévére vonatkozó lakásépítési számait, ami alapján egyelőre beigazolódni látszanak az általunk korábban megkérdezett szakértők előrejelzései. 2023 I. negyedévében ugyanis 3613 új lakás épült, 20%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4989 volt, 38%-kal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában.
Az energiamegtakarítást eredményező, használt lakások felújítására szánt lakossági forrást állami támogatás egészítse ki, 1+1 forint, azaz 50%-os támogatásért lehessen pályázni - javasolja az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, Koji László. A támogatás azért fontos, hogy a tulajdonos, ha akar, tudjon is költeni az energiatakarékosság érdekében.
Tavaly tavasszal a német újlakásépítési piac kilátásai nagymértékben romlottak. A kamatfordulat, az építési költségek újbóli megugrása és a szövetségi támogatások átrendeződése miatt a finanszírozás lehetetlenné vált és a piaci fordulat elkerülhetetlen volt. Közel egy évbe telt mire a hivatalos lakásépítési engedélyek számai alapján pontosabban meg lehet becsülni a középtávú piaci korrekciót és nemcsak találgatásokra kell hagyatkozni - írja Ludwig Dorffmeister, az Euroconstruct német tagintézetének kutatója.
Újabb rozsdaövezeti akcióterületek kijelöléséről döntött a kormány, melynek során elindította a társadalmi egyeztetést. A döntés értelmében lehatárolták azokat a területeket, ahol a rozsdaövezeti fejlesztésekre vonatkozó szabályozás érvényesíthető lesz, ami egy XI. egy XIV., és egy XV. kerületi projektre vonatkozna. Ennek kapcsán utánanéztünk, hogy azokon kik, milyen fejlesztést fognak megvalósítani.
A cseh kormány 800 millió cseh korona (mintegy 13 milliárd forint) jóváhagyásáról döntött egy bérlakás-építést támogató program számára. A pénz nagy részét az önkormányzatok kapják, de az önkormányzattal együttműködve lakásokat építő magánbefektetők is részesedhetnek belőle - írja a Property Forum.
Közel 30 százalékkal emelkedtek egyetlen év alatt a szingapúri lakásbérleti-díjak, ami 2007 óta a legmagasabb érték - írja a szingapúri Urban Redevelopment Authority indexének adatai alapján a CNBC. A lap több ott élő külföldivel is beszélt, hogy megtudja, mi áll a szokatlan emelkedés mögött és hogyan kezelik a rendkívül magas bérleti díjakat.
Újabb helyről erősítették meg azt, amit a Portfolio Építőipar 2023 konferenciáján is kiemeltek a szakértők, azaz, hogy nagyon komoly mértékben lassul a hazai építőanyag piac, ahol 2023 első hónapjaiban is rendkívül nagy visszaesést regisztráltak. A helyzetet Juhász Attila, az Új Ház Építőanyag Nagykereskedelmi Zrt. igazgatóságának elnöke értékelte, aki az aktuális adatok mellett a 2023-ban várható iparági kilátásokat és az építőipar várható jövőjét is elemezte.
A legtöbb szakértő szerint hüvelykujjszabálynak tekinthető, hogy akkor egészséges egy ország ingatlanállománya, ha az 100 évente teljesen megújul, vagyis évente átlagosan a lakások 1 százaléka lecserélődik egy új építésű ingatlanra. A hazai lakásállomány a legfrissebb, tavalyi népszámlálás előzetes eredményei szerint 4,6 millió, igaz már 2016-ban is ennek több mint 12 százaléka üresen állt, a valós lakott ingatlanállomány ezért valamivel több mint 4 millió lehet. Ezt figyelembe véve, az egészséges épületállomány megújuláshoz évente 40 ezer új lakásnak kellene épülnie, azonban 2008 volt az utolsó olyan év, amikor a kiadott lakásépítési engedélyek száma meghaladta ezt a lélektani határt. Az új építésű lakásokra pedig töretlen az igény, a piaci szereplők az ingatlanpiac motorját továbbra is a korszerű, viszonylag kis alapterületű lakásokban látják. A bezuhanó beruházói kedv azonban nem kedvez az új lakásra vágyóknak, a kínálat szűkülésével pedig az árak konszolidálódására sem lehet számítani. Ha nagy a kereslet, hol van a kínálat? A Portfolio Lakáskiállításon április 21. és 23. között kiderül.
A magas infláció olyasvalamit hozott, amire Csehországban régóta nem volt példa: a lakásáremelkedés megtorpanását. A lakáspiac jelentősen lelassult, a szereplők gazdasági fellendülésre várnak és a befagyott kereslet hamarosan eléri az építőipari cégeket is - derül ki az Euroconstruct cseh tagintézetének felméréséből. Hoz-e ez a helyzet hosszú távú változást, vagy a piac csak elment szünetre, mielőtt visszatér a régi kerékvágásba?
Újfajta technológiák, megváltozott alaprajzok, átalakuló vásárlói igények. Új irányok indultak el az utóbbi években a hazai lakásépítéseknél, amit részben a pandémia, részben a magas energiaárak hívtak életre. A lakás belső tereinek és külső környezetének felértékelődése mellett előtérbe kerültek az energiahatékony megoldások, amelyek az új építésű lakásoknál jelennek meg leglátványosabban. Nézzük, mi is történt pontosan az elmúlt három évben és miért járhat jól az, aki új építésű lakás mellett döntött, vagy most tervezi a vásárlást.
Egyedül Debrecen szárnyal, a többi megyei jogú városban lanyhul a lakásépítési kedv az Otthon Centrum kimutatása szerint. Egy négyzetméter országos átlagban 947 ezer forintba kerül, az új építésű lakások árszintje pedig három városban is meghaladta az egymilliós határt.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében a svájci UBS és a Credit Suisse összeolvadásáról volt szó, amelynek számtalan aspektusa van, a pénzügyi rendszerbe vetett bizalomtól kezdve a leírt frank milliárdokon át egészen addig, hogy nem veszélyes-e egy ekkora bankot létrehozni a jelenlegi helyzetben. Vendégünk volt Palkó István, a Portfolio pénzügyi divíziójának vezető elemzője. A második blokkban a magyarországi megyék kiürüléséről, a belső népvándorlásról és ezzel összefüggésben a lakásépítésekről beszéltünk Futó Péterrel, a Portfolio ingatlanpiaci elemzőjével.
Országosan 334 ezer fővel csökkent a népesség az előző népszámlálás óta, ami 11 év alatt 3 százalékos népességfogyást jelent. Mindössze két olyan megyénk van, ahol nőni tudott a népesség, de olyanra is van példa, ahol a csökkenés 10 százaléknál is nagyobb volt. Mindez a lakásállomány alakulására is rányomta a bélyegét, miután az elnéptelenedő térségekben szinte egyáltalán nem épültek új lakások. Mi történt a népességgel és a lakásállománnyal az elmúlt bő egy évtizedben?
Februárban öthavi csúcsra nőtt a kiadott lakásépítési engedélyek és a megkezdett lakóingatlan-építések száma az Egyesült Államokban a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai intézete, a Census Bureau csütörtöki jelentése alapján. Az évesített szám meghaladta az 1,5 milliót, vagyis úgy tűnik, az árak előrevetített csökkenése sem vette el a kedvét az ottani lakásfejlesztőknek.
Becslések szerint a felhasznált energia felét meg lehetne takarítani azzal, hogy csak akkor van hideg/meleg egy adott épületben amikor ott vagyunk. Ehhez ráadásul nem is kell új lakásba költözni, minimális felújítási költséggel bármelyik lakásban megoldható, de az új lakásoknak már ezek a rendszerek is a részeik. A fenntarthatóság azonban nemcsak az épületenergetikát jelenti, hanem már az ingatlanfejlesztések koncepciójának kialakításakor megjelenik, ahol viszont Magyarországon több mint 30 éve van egy súlyos hiányosság.
Kiadta a részletes, budapesti újlakáspiacra vonatkozó adatait az ELTINGA, így a Budapesti Lakáspiaci Riport legfrissebb számai alapján megnéztük, hogy a fővárosi kerületekben mennyibe kerül ma egy új lakás. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a jelenlegi átlagos négyzetméterár Budapesten 1,43 millió forint, ami mögött most is hatalmas kerületi különbségek vannak. Nézzük, hol, mennyibe kerül ma egy átlagos új építésű lakás!
Napjainkra Magyarországon is jelentkezik az Európában tapasztalható lakhatási krízis. Ennek magyaros változata a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra, a lakhatás minőségére. A drasztikus áremelkedések következtében ráadásul ez tovább fokozódhat, a lakosság lakáscélú megtakarítása nem elegendő a feladatok finanszírozásához, mindenképp hitelekre van szükség. Kétszámjegyű kamatok mellett azonban az emberek nem vesznek fel lakáscélú hitelt, kivárás tapasztalható. Ma Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsődlegesen nem szabályozási kérdések és kapacitásszűkösség szabnak korlátot, hanem a forráshiány, ezért az ÉVOSZ a források bővítésére tett javaslatokat.
Ahogy délelőtti cikkünkben írtuk, kijött a KSH tavalyi évre vonatkozó lakásépítési statisztikája, amiből kiderül, hogy 2022-ben 20 540 darab új lakás épült, 3,2%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 35 002 darab volt, 17%-kal több, mint 2021-ben. A számokat a lakáspiac és az építőipar szereplői is kommentálták, az alábbiakban ezeket gyűjtöttük össze.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
