Megerősítik az eddigi lakáspiaci trendeket a legfrissebb KSH-adatok, amelyek szerint a második negyedévben a használt lakásoknál 10,3 százalékos, az újaknál pedig 11,8 százalékos volt az áremelkedés - derül ki az ingatlan.com elemzéséből. Az összeállítás a KSH 2018 második negyedévére vonatkozó előzetes adatait, illetve az ingatlan.com oldalán található több mint 200 ezer ingatlanhirdetés adatait vizsgálta.
Ismét elkészítette az Otthon Centrum azt az elemzést, amelyben a megyeszékhelyek és a megyei jogú városok új építésű lakáskínálatát hasonlítja össze azokban a városokban, ahol legalább 50 darab új lakást kínálnak eladásra. A fél évvel ezelőttihez hasonlóan a legdrágább város továbbra is Sopron, ahol az új építésű lakások négyzetméterára meghaladja az 500 ezer forintot. Ez is elmarad azonban a budapesti új lakások áraitól.
Bár még több mint egy évig az 5%-os áfával lehet az új lakásokat megvásárolni, már most készülnek a vásárlók, fejlesztők és a bankok is az ezt követő időszakra. Úgy tűnik ugyanis, hogy hiába számítottak sokan a kedvezmény meghosszabbítására, és ezzel a piac további élénkítésére, a kormány végül nem tervezi tovább alkalmazni az adókedvezményt. Érdekessége a dolognak, hogy a környező országokban egytől egyig alacsonyabb a forgalmi adó terhe, és ahol bevezettek hasonló kedvezményt az új lakásokra, ott nem szabtak semmilyen időkorlátot. Felmerül tehát a kérdés, hogy miben más a régió többi országa, amiért náluk határidő nélkül alkalmazható a kedvezmény, és vajon máshol is - ahol szintén pár százalékos áfa mellett vásárolhatóak az új lakások - ekkora gondot okoz a szakmunkások és az építőipari anyagok hiánya, mint Magyarországon.
Van egy hely a világon, ahol az embereknek azért kell pár négyzetméteres "ketrecekben élniük" mert a kormány birtokolja a földterületek teljes egészét, így a fejlesztések egyrészt horribilis árakon készülhetnek el, másrészt hosszú évekig tartanak már a vételi tárgyalások is, harmadrészt pedig igyekeznek a beruházók minél több, lakásnak biztosan nem nevezhető fekhelyet nyomorítani egy területre, hogy ezzel is növelhessék a profitjukat.
A legtöbb elemzés önmagában a lakásárakat szokta vizsgálni, sokkal többet elmond azonban egy lakáspiacról az, ha a lakásásárak mellett az ott jellemző átlagjövedelmeket is megvizsgáljuk.
Egészen másként alakulnak az árak a nyaralópiacon is, nem meglepő módon a tóparti üdülők közül a Balatonnál találhatóak a legmagasabb négyzetméterárak, ezután következnek csak a Dunakanyar és a Velencei-tó melletti házak. Aki azonban nem ragaszkodik a legdrágább és legnépszerűbb településekhez, de mégis egy tó partján töltené a szabadidejét, annak a Tisza-tó jelenthet megoldást, ahol akár 100 ezer forintos négyzetméterár alatt is lehetett nyaralót vásárolni. Ha pedig üdülőövezetben ugyan, de nem nyaraló, hanem lakóingatlan után kutatnánk, a Dunakanyarban fogunk a legmagasabb árakba botlani.
Több mint egy évtized után bezár a bulinegyed egyik utolsó eredeti romkocsmája, a Kuplung, valamint a hozzá tartozó Patentet és Hableányt is lebontják, helyükön luxuslakások épülnek - írja az Index. A hely bezárásával tovább folytatódik a bulinegyed átalakulása.
Nemrég jött a bejelentés, miszerint a BMW német autógyártó vállalat Debrecenben építi fel legújabb gyárát, melynek maximális kapacitása 150 ezer autó lesz évente, legalább 1000 új munkahelyet teremtve ezzel. Egy ilyen beruházás - Kecskemét és Győr példájából kiindulva - a város ingatlanpiacát is alaposan felforgathatja, így megnéztük, hogy mennyire érdemes most befektetőként Debrecenben lakást vásárolni.
A tavalyi év közepe óta több európai főváros lakáspiaca is a kifulladás jeleit mutatja. A hosszú évek óta emelkedő norvég és svéd lakásárak a 2017-es évben csökkenni kezdtek, ami különösen a két fővárosban, Osloban és Stockholmban volt látványos. Emellett a brit fővárosban is hasonló jeleket látunk, így a kérdés az, hogy a csökkenő irány megjelenik-e a közeljövőben más európai városok lakáspiacán is - olvasható a Scope Investor Services elemzésében.
A fővárosban átlagosan 3 százalékot, azaz 1 millió forintot lehet alkudni a használt lakások árából, de a legdrágább kerületekben - mint például az V. - akár 5 százalék is lehet az árengedmény - olvasható az Ingatlan.com felmérésében. Az alku ellenére is voltak azonban kiugróan drága tranzakciók, amelyek pontos listáját az Otthon Centrum gyűjtötte össze a saját adatbázisa alapján.
Vajon mitől függ, hogy egy lakás ára felfelé vagy lefelé tart? Miért értékelődik fel az egyik környék, és válik egyre olcsóbbá egy másik? Ezek a kérdések sokkal összetettebbek annál, hogy egy-egy szóval válaszoljunk rájuk, de közelebb kerülünk a megoldáshoz ha elkezdjük összegyűjteni azokat a tényezőket, amelyek biztosan hatással vannak a lakáspiac alakulására.
2017-re lezárult a ciklikusan működő lakáspiac meredek fellendüléssel jellemzett, nagyjából négyéves időszaka. A normál, érett működéshez érve a fő mutatók további, ám csökkenő ütemű emelkedése várható. Ha sikerül a piaci túlfűtöttséget elkerülni, ez a fázis még hosszan elnyúlhat. A vásárlói kör átrendeződésével, a befektetési célú vásárlások kisebbségbe kerülésével párhuzamosan a forgalom egyre nagyobb része irányul az olcsóbb térségek felé. Az elmúlt négy év áremelkedésének vizsgálata alapján a legjobban azok jártak, akik a 2013-as ármélyponton a VII. kerületben vettek lakást - derül ki a NAV 2017-es forgalmi adatait feldolgozó legfrissebb OTP Lakóingatlan Értéktérképből.
A magyarok 80 százaléka legszívesebben egy amerikai stílusú kertes házba költözne, azonban közeledve a tényleges lakásvásárláshoz 41 százalékuk már egy panellakással is kiegyezne - derül ki az OTP Bank első alkalommal elkészített Hello Otthon kutatásából. A legtöbben saját célra terveznek lakást vásárolni, de sokan voltak a befektetési céllal érdeklődők is az OTP Hello Otthon Est rendezvényén. A program résztvevőinek többsége LTP megtakarításokat és lakáshitelt is igénybe venne a vásárláshoz. Hogy milyen feltételek mellett érdemes ma lakást vásárolni, arról a piac szakértői beszéltek.
Idén eddig 1300 darab, 15 millió forintnál olcsóbb lakást adtak el az Otthon Centrum hálózatán keresztül. Az alábbiakban arra voltunk kíváncsiak, hogy az ország melyik részén, milyen arányban fordulnak elő lakások ebben az árkategóriában, valamint, hogy hol tart ma Budapest a cseh és a szlovák főváros áraihoz képest.
Sopron, Székesfehérvár és Kecskemét került fel a képzeletbeli dobogóra az új építésű lakások átlagárait tekintve, vagyis a megyeszékhelyek közül ezekben a városokban a legdrágábbak az új lakások - derül ki az Otthon Centrum elemzéséből. Budapesthez képest azonban még itt is olcsón válogathatunk. A megyei jogú városokban közel háromszáz - pontosan 288 darab - projektet építenek vagy terveznek, melyek keretén belül közel 9000 lakás építése várható a következő egy-két évben. A legtöbb lakás Győrben fog felépülni, de a debreceniek is sok új lakás közül választhatnak.
Szakértők szerint a következő években nem fognak érdemben csökkenni az ingatlanárak Magyarországon. A számok azt mutatják, nem érdemes várni a vásárlással: kicsi az esélye annak, hogy 2-3 év múlva olcsóbban juthatunk majd ingatlanhoz, mint 2018-ban. Ha megfordítjuk a kérdést, akkor azt mondhatjuk, hogy most lehet érdemes lakást, házat venni, akár elköltözni, akár befektetésnek használni. Úgy tűnik, hogy a vevők is értik ezt a helyzetet: a LAKÁS 2018 szervezői például arról számoltak be, hogy minden korábbinál nagyobb az érdeklődés a májusi kiállítás iránt.
Már sokat hallottunk arról, hogy az elmúlt időszakban a használt és az új lakások ára folyamatosan növekedett - a legutóbbi hónapokban alacsonyabb mértékben - párhuzamosan a vásárlási kedvvel. Bár megannyi tényezőn múlik a lakóingatlanok átlagára, mégis érdemes lehet egy általános képet kapni arról, hogy mire számíthatunk, ha most gondolkodunk lakásvásárláson a fővárosban. Megnéztük, hogy a jelenlegi átlagos árak alapján a főváros budai kerületeiben mekkora az árkülönbség a lakóingatlanok között és vajon megérheti-e új lakást vásárolni, egy használt helyett.
Sokan kaphatnak a fejükhöz a jelenlegi lakásárak láttán, melyek még a válság előtti szinteket is messze meghaladják. Bármennyire is várjuk azonban az árak csökkenését, erre még a következő néhány évben vélhetően nem számíthatunk. A lakáspiaci ciklusok során azonban még soha nem volt olyan, hogy örökre fennmaradtak volna az árak, természetesen majd eljön a lakásárak mérséklődésének korszaka is. Erre a lakásvásárlás elhalasztásával nem biztos, hogy érdemes várni, hiszen addig még további drágulás áll előttünk, készülni azonban lehet rá. Egy megfelelő helyszínen történő, jó lakásválasztással biztosíthatjuk be magunkat.
Az új lakás vásárlással kapcsolatban már többször beszámoltunk szomorú történetekről. A sztorik száma pedig egyre szaporodik. A most megosztottak közül az egyik még nem igazi rémtörténet, de az olvasónk által megírtak alapján komoly kétségek merülhetnek fel a folytatást illetően. A másik eset pedig azt mutatja be, hogy hiába halad az építkezés és tűnik jónak a fejlesztővel kötött megállapodás, még így is több millió forintos plusz költségbe lehet belefutni egy nem alapáras burkolat, vagy néhány áthelyezett kapcsoló miatt. Az igazi rémálom pedig, hogy még egy nagy projekt esetében is előfordulhat a példa alapján, hogy 10 négyzetméterrel nagyobbra épül meg egy lakás, mint az eredeti terv, a fejlesztő pedig ezért több millió forintot követel a vevőkön.
Idén is elkészítette a Statista azt a kutatását, amelyben azt nézte meg, hogy 1 millió dollárért hány négyzetméternyi luxuslakást lehetne venni a világ különböző városaiban. A tavalyihoz hasonlón a lista élére Monaco került, ahol az említett összeg mindössze egy 16 négyzetméteres lakásra lenne elegendő.
Ez ritka kombináció, de ma megtörténhet.
Friss adatok érkeztek a magyarok fizetéséről.
Igaz, nem okozott meglepetést.
Járhatatlan utak, balesetek, vonatkimaradás, BKK-problémák.
Nagy összegben kell finanszírozniuk a befektetőknek a kormányokat.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
