A 2018 első negyedéves Budapesti Lakáspiaci Riport adatai alapján arra voltunk kíváncsiak, hogy a 20 millió forint alatti árkategóriában milyen új lakások vannak Budán. A vizsgálat meglehetősen gyors eredményt hozott, ebben az árszegmensben ugyanis jelenleg nem lehet Budán új lakáshoz jutni, éppen ezért a keresést módosítva azt néztük meg, hogy mekkora összegre van szükségünk minimum, hogy egy új lakás tulajdonosai lehessünk a főváros ezen részén.
A hazai lakosság 80 százaléka szerint a saját tulajdonú lakás továbbra is az önálló élet alapjának számít, felnőtt korban ez adja meg az otthon biztonságát - derül ki az OTP Bank legújabb kutatásából. A megkérdezettek 79 százaléka úgy gondolja, hogy a fiataloknak egyre nehezebb saját lakáshoz jutni, leginkább a magas ingatlanárak miatt.
A használt lakások átlagára 2017 utolsó negyedében 7,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ami érezhető lassulást jelent a korábbi három negyedév 8,4-9,3 százalékos éves drágulási üteméhez képest. Ezzel szemben az új lakásoknál a tavalyi utolsó negyedév 12,3 százalékos áremelkedést hozott, ami az elmúlt 5 év legmagasabb értéke - szerepel az ingatlan.com közleményében.
Van megoldás arra, ha valaki nem akarja elhagyni a fővárost és mégis saját kertre vágyik. A kertkapcsolat, vagy a tetőkert kialakítása már nem ritka tulajdonság egy újlakás-projekt esetében, így akár Budapest belső részein is elképzelhető, hogy a lakáshoz tartozzon egy több tíz, vagy akár száz négyzetméteres füvesített terület. Három kerület esetében kifejezetten magas az ilyenfajta ingatlanok száma, ezeknél megnéztük, hogy miként alakulnak az árak és hogy valójában mekkorák ezek a tetőkertek.
Az FHB Lakásárindex szerint 2017 harmadik negyedévében is folytatódott a lakások drágulása, a második negyedévhez képest 2,22 százalékkal mentek feljebb az árak, reálértelemben - inflációval korrigálva - pedig 1,39 százalékos volt az áremelkedés. Mindez azt jelenti, hogy 2013 utolsó negyedévéhez képest 4 év alatt 64, reálértelemben pedig 60 százalékos volt az áremelkedés.
Érdekes ábrát közölt a Duna House, amin az látható, hogy mekkora lakást lehet kapni 20 millió forintból az egyes megyeszékhelyeken. A cég adatai alapján Budapestet leszámítva Székesfehérvár lett a legdrágább, a legolcsóbb pedig Miskolc. A megyeszékhelyek közül azonban csak 15-ben volt értékelhető adat, Salgótarján feltehetően még olcsóbb lenne.
Sokan csak az új lakások árlistáját böngészve szembesülnek azzal, hogy egy ilyen lakás megvásárlása elérhetetlen álom számukra. Minden projektben vannak azonban az átlagnál olcsóbb lakások, de csodára még így sem kell számítani, az ilyen típusú lakásoknál gyakran kompromisszumot kell kötni például a tájolást vagy a kilátást illetően. Az alábbiakban a Budapesti Lakáspiaci Riport adatai alapján néztük meg, hogy ha az új fejlesztések lakásainak legolcsóbb 10 százalékában nézelődünk, akkor milyen árakra számíthatunk.
15 millió forintból jó állapotú többszobás lakást vásárolni a főváros belső részein már-már lehetetlen, a peremkerületekben és az agglomerációban viszont még van esélye az eladó ingatlanok iránt érdeklődőknek. Ugyanekkora összegből az ország más területein kisebb új lakást, több száz négyzetméteres házat, vagy akár balatoni nyaralót is találhatunk. A legnépszerűbb keresőoldalak kínálatát böngészve kiválasztottuk a legnagyobb alapterületű, vagy legalacsonyabb négyzetméterárú olyan használt és új ingatlanokat a fővárosban, az agglomerációban és az egész országban, amelyek kevesebb, mint 15 millió forintba kerülnek.
A női keresztnevekről elnevezett közterületek fontos részei Budapestnek, körutakat, utcákat, tereket és hidakat is találunk közöttük. De vajon mit mutatnak az ingatlanárak ezekkel az elnevezésekkel kapcsolatban? Tényleg igaz, hogy a királynői nevekről elnevezett utcák a legdrágábbak? Ezt vizsgálták a Duna House nőnapi elemzésében.
2017 negyedik negyedévében nem változott az eladó új lakások száma Budapesten, a szeptemberi kínálathoz hasonlóan az év végén 7450 lakásból választhattak a vevők, ami viszont egy évvel korábbi kínálat közel másfélszeresét jelenti. Az összes eladó új lakás közel háromnegyede öt kerületben (XIII., XI., VIII., IX. és XIV.) koncentrálódik - derül ki a Cordia Zrt. legújabb elemzéséből.
Budapest egyik legfelkapottabb része kétség kívül az V. kerület, a belváros népszerűsége az ingatlanok árában is jól látszódik. Egyes utcákban jóval egymillió forintos négyzetméterár felett kerülnek eladásra a lakások, emellett a szűkös kínálat is hozzájárul ahhoz, hogy nehéz helyzetben legyenek a vásárlók. Van azonban még néhány kisebb lakás, aminek a hirdetések alapján 25 millió forint alatt van a kínálati ára, ezekről készítettünk egy képes listát.
Nem mondunk újdonságot azzal, hogy a fővárosi lakásárak az elmúlt években végbement áremelkedés következtében nagyon elszakadtak a vidéken jellemző árszintektől. Az MNB számításai alapján megnéztük, hogy pontosan mit is jelentett ez, hogyan alakultak az ezredforduló óta a régiók városaiban a lakásárak, kik voltak a legnagyobb nyertesek és vesztesek.
A használt és új lakások vásárlása mellett és ellen is megannyi érvet fel lehet sorolni, de a legmeghatározóbb tényezők között mindenképpen szerepel az ingatlan ára. A befektetési célú vásárlóknak kifejezetten fontosak lehetnek a számokban kifejezett különbségek, de természetesen a saját célú ingatlanvételnél sem mindegy, hogy mennyivel nagyobb összeget kell arra szánni, hogy egy felújított lakás helyett újba lehessen költözni. A statisztikákban közölt fajlagos árak eltérnek attól, mint amit az aktuális hirdetéseknél lehet látni, éppen ezért nem könnyű megbecsülni, hogy mennyivel is kerül többe egy hasonló alapterületű, szobaszámú és elhelyezkedésű új lakóingatlan egy használtnál.
Hiába emelkedik az átlagkereset, ez sem tudja ellensúlyozni a növekvő lakásárakat - derül ki az Otthontérkép Csoport legfrissebb közleményéből. Míg a bruttó átlagkereset egy év alatt 13 százalékkal emelkedett, addig a piacra dobott eladó ingatlanok kínálati ára 18 százalékkal nőtt. Bár a kínálati ár nem jelenti azt, hogy a tényleges adásvétel is azon az áron valósul meg, a tendencia mégis jól mutatja, hogy a növekvő bérek ellenére sem lett könnyebb a lakásvásárlás.
A lakásárak már hosszú ideje növekednek, és egyelőre úgy tűnik, hogy nem is akar vége szakadni a drágulásnak. A lakáspiaci keresletet több tényező is támogatja, amelyek alapján várhatóan a jövőben sem szakad vége az áremelkedésnek. A makrogazdasági kilátások kedvezőek, miközben a bérek is folyamatosan bővülnek. Az FHB Index Lakásárprognózis elemzése szerint, a jövedelem növekedése 2000-től kezdődően jelentősen meghaladta a lakásárak változását, amit a jelentős drágulás ellenére sem sikerült még behoznia a piacnak, így a jövedelmi helyzet alapján a lakások további drágulására lehet számítani.
Aki arra számított, hogy az idén már végre tetőzhet a lakások ára, valószínűleg tévedett. Az FHB Bank legfrissebb Lakásárprognózisa szerint ugyanis 2018-ban tovább folytatódhat a lakásárnövekedés, ennek mértéke országosan 5 és 10 százalék között alakulhat. A fővárosban ennél valamivel nagyobb, míg a kisebb településeken inkább a tartomány alsó sávjába eső átlagos növekedést várható, de az egyes országrészek között ebben nagyobb eltérések lehetnek - derül ki az elemzésből.
Az idei évben a tavaly vagy tavalyelőtt elkezdett lakásfejlesztések tömegével készülhetnek el, ami több ezer új lakás megjelenését jelenti majd a budapesti piacon. A tervezett darabszámhoz képest azonban szinte biztos, hogy idén is lesznek csúszások és a 2018. IV. negyedévre tervezett lakások egy részébe 2019-ben tudnak csak beköltözni a leendő lakók.
A hazai ingatlanárak ötödik éve folyamatosan nőnek, az építkezési kedv és az új beruházások rekordokat döntenek. 2017 egyértelműen az újlakás-építések éve volt, az első kilenc hónapban mintegy 8000 új lakás épült és további 28 ezerre adtak ki építési engedélyt. Az árak is dinamikusan emelkedtek, a legdrágább területen, a főváros V. kerületében megközelítették a 700 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagárat, de az ország minden pontján erőteljes emelkedés tapasztalható - olvasható az OTP Ingatlanpont elemzésében. A tendencia folytatódni látszik, de mégis mit hozhat 2018 az ingatlanpiac számára?
2017 harmadik negyedéve során országos átlagban nominális alapon 2 százalékkal nőttek a lakásárak az MNB lakásárindex legfrissebb értéke szerint, míg az éves növekedési ütem 11,5 százalékot tett ki. Mindezek következtében a lakásárak éves és negyedéves növekedési üteme is lassult az előző időszakhoz képest.
Hétvégén írtunk az ország ipari válságterületeiről, melyek egykor virágzó bányászvárosok voltak, mostanra viszont omladozó és elnéptelenedő településekké váltak. A rohamosan fogyó népesség, az átlag feletti munkanélküliség és az ebből adódó alacsonyabb jövedelmek és adók a lakásárakra is erős hatással voltak.
Aggódnak a növekedési hatások miatt, bíznak a megegyezés lehetőségében.
Felülvizsgálják a szabályokat, a kínai nagykövetség rögtön tiltakozott.
411 felett indul a nap az euróhoz képest.
Izgalmakban most sincs hiány.
A Kossuth Rádióban beszélt erről a kormányfő.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
