Látható, hogy a lakásárak az utóbbi években nagyobb ütemben emelkedtek Magyarországon mint a jövedelmek, ezért jogosan érezhetik úgy sokan, hogy egyre nehezebben tudnak lakáshoz jutni. Érdemes azonban egy kitekintést tenni a világ többi országára is, hogy jobban lássuk, hol is áll Magyarország a lakásárak és a jövedelmek összefüggésében.
Kultikus magyar sorozatok, amelyek ingatlanjaiban családok életét követhettük végig a régmúlttól napjainkig. A lakótelepi élet mindennapjai, a külvárosi társasház családi hangulata, a budai elit villái és a belvárosi fiatalok albérlete. A Duna House ingatlankörképe a magyar sorozatok lakásait veszi górcső alá.
Több mint megkétszereződött az egymilliós négyzetméterár felett értékesített ingatlanok száma a tavalyi év első félévéhez képest, derül ki a Duna House elemzéséből. A cég tranzakciós adatai alapján országosan az adásvételek 1,5 százaléka ért el ezt az árkategóriát. Nézzük, hol találkozhatunk leginkább ilyen drága lakásokkal!
Magyarországon a tavalyi évben mintegy 164 ezer lakóingatan cserélt gazdát, melyek között különböző méretű és árú lakások és családi házak voltak. Bár a vételár legtöbbször alacsonyabb szokott lenni, mint a kínálati ár, ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy jelenleg milyen házakat kínálnak legdrágábban eladásra Budapesten és vidéken az ismertebb ingatlanirodákon keresztül.
Jól szemlélteti a lakáspiacot körülvevő hiedelmek sokszínűségét, néhány angol kisváros lakóinak az az aggodalma, miszerint az új Lidl üzletek nyitása negatívan hat a közeli lakások áraira. Nehezen elképzelhető, hogy valós lenne a félelmük, az új áruházak megjelenése ugyanis általában valamilyen felújítással, vagy fejlesztéssel is jár a környéken, aminek többnyire a pozitív hatásai érvényesülnek a közelben lakók számára. De akkor mi állhat a háttérben, és vajon nálunk mit jelent, ha egy új áruház jelenik meg a környéken?
Egyes Balaton-parti városok helyett kínálhat majd jó alternatívát a 2020-ra elkészülő Fertő-tavi üdülőközpont, azonban kérdéses, milyen mértékben hathat ez a környék ingatlanpiacára. Az OTP Ingatlanpont számba vette a lehetőségeket.
A válság óta 2018-ban kötötték a legtöbb adásvételi szerződést Magyarországon, ezzel a lakáspiac elérte a kétezres évtized első felének átlagát. Az Otthon Centrum a lakosságszámhoz viszonyított tranzakciószámok mellett az összes saját tranzakcióját pontként ábrázolva megmutatta, hogy milyen méret- és ártartományban cseréltek gazdát a lakások 2019 első felében.
Július elsejétől számos változás lépett életbe a CSOK összegével és felhasználhatóságával kapcsolatban. Az egyik legfontosabb könnyítés, hogy júliustól már a használt lakások esetében sem kell a felső, 35 millió forintos értékhatárt szem előtt tartani. Az OTP Ingatlanpont elemzése szerint országosan csupán az összes ingatlan adásvétel nagyjából 14%-a haladja meg ezt a határt, de Budapestre szűkítve már a tranzakciók csaknem 40%-a érintett.
Minden kerületben 10 százalék felett volt a tégla építésű használt lakások áremelkedése, a tavalyi év első félévében létrejött adásvételekkel összehasonlítva. Az átlagos árak 450 és egymillió forint között szóródtak ennél az ingatlantípusnál, míg a panelok esetében fél millió forint volt az alsó határ és minimum 20 százalékkal drágábban adták el a lakásokat, mint a tavalyi évben ilyenkor - derül ki az Otthon Centrum elemzéséből.
A legtöbb elemzés kimondottan a budapesti lakásárakkal foglalkozik, az Otthon Centrum azonban ezúttal a vidéki városok piacát mutatja be, saját tapasztalatai alapján. Az átlagárak mellett megtudhatjuk, hogy melyik városban mentek legnagyobbat az árak az elmúlt év során.
Sokan találkozhattak már az "elvehetetlen örökpanoráma" vagy "szép kilátás" jelzőkkel az ingatlanhirdetések címében. Mennyi ebből a valóság, és - ha valóban van panoráma - mennyivel növeli meg az ingatlan értékét? Mennyit számít a tájolás, vagy, hogy hova néz az ablak? Az OTP Ingatlanpont összeszedte, piaci szempontból mit érdemes tudni a fekvésről, kilátásról.
Bár tavaly azt hihettük, hogy 2017-re lezárult a lakáspiac meredek fellendülése, a 2018-as adatok ismét gyorsuló forgalombővülést és áremelkedést mutatnak. Egyre több becslés szerint haladja meg azonban a jelenlegi árszínvonal az egyensúlyi szintet. Ráadásul az eddigi drágulásban is nagy szerepet játszó befektetési célú vásárlók tömegével csábulhatnak el a nagyobb hozammal kecsegtető befektetések felé, így a további erőteljes áremelkedés esélye egyre kisebb, noha a pozitív irány még évekig kitarthat - áll az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkép elemzésében.
Budapestet gyakran hasonlítjuk össze a szomszédos fővárossal Béccsel, sokszor példaként hozva az osztrák fővárost, ami a világ legélhetőbb városainak listáján rendre a dobogón szerepel. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy az új lakások esetében milyen árkülönbségek vannak a két főváros között, és egy budapestinek Budapesten, vagy egy bécsinek Bécsben van-e jobb lehetősége egy új lakás megvásárlására.
Kijöttek a legfrissebb lakáspiaci KSH adatok 2018 utolsó negyedévére, és így az egész tavalyi évre vonatkozóan. Ahogy a napokban beszámoltunk róla, a lakásárak emelkedése folytatódott: 2018 IV. negyedévében a használt lakások 9,5 az új lakások 3,6 százalékkal voltak drágábbak, mint az előző év azonos időszakában. Nemcsak az árak emelkedtek, hanem az új lakásépítések és az eladott használt lakások száma is egyre nőtt. Az elemzésből az is kiderül, hogy mely budapesti kerületekben és mely vidéki városokban volt a legtöbb értékesítési céllal épített lakás.
Az Otthon Centrum a megyei jogú városokban végzett felmérése alapján 2019 márciusában 300 projektben összesen 8682 építése volt folyamatban. A legtöbb beruházás Győrben, Debrecenben, Pécsett és Szegeden ismert. A felsorolt négy városban található az online meghirdetett újlakás-projektek 49,3 százaléka.
Sokat beszélünk arról, hogy Magyarország egyes térségei között mekkora szakadékok vannak akár a jövedelmek, akár az ingatlanárak tekintetében. Ezzel szemben nyugati szomszédunkra, Ausztriára egy magas fejlettségű, kiegyenlített országként tekintünk, noha a lakásárak szempontjából ott is jelentős különbségeket láthatunk. Az alábbiakban térképek segítségével mutatjuk meg, hogy Ausztria egyes régióiban milyen lakásárak jellemzők a Raiffeisen által elkészített Immopreisatlas alapján.
A lakáskeresők néhol már azzal szembesülhetnek, hogy a használt lakások árai megközelítették az új építésűekét, annak ellenére, hogy például a főváros egészét tekintve átlagosan másfélszer kell többet fizetni egy új lakás négyzetméteréért. A hirdetések azonban néha csalókák: amíg az egyikbe azonnal lehet költözni, addig a másikra talán még évekig kell várni. Mi jobb választás? Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzéséből ez is kiderül.
Az elmúlt évek lakáspiaci változásai nehéz helyzetbe hozták azokat a fiatalokat, köztük egyetemistákat, pályakezdőket, akik az első lakásuk megvásárlását tervezik. Ha nincsen saját lakásuk és a családtól sem kaphatnak többmilliós segítséget, akkor a lakásvásárláshoz szükséges hitel önrészének előteremtése is nehézkes. Az ingatlan.com legfrissebb elemzésében azt vizsgálta, hogy egy fiatal vagy egy fiatal pár mennyi idő alatt takaríthat meg akkora összeget, amellyel már belevághatnak egy kis - maximum 40 négyzetméteres - lakás megvásárlásába. A jelenlegi szabályok szerint az ingatlan értékének legalább 20 százalékával kell rendelkeznie annak, aki hitelre szeretne vásárolni.
Annak ellenére, hogy Budapestet kettészeli a Duna, valódi vízparti ingatlanokból nincs bő kínálat. A Duna persze sok épület ablakából látszik, növelve is az aktuális négyzetméterárat, de a közvetlen vízpart már kevesebbeknek adatik meg. Kellő körültekintéssel azonban a fővárosban is találni még elérhető áron ilyen ingatlant. Az OTP Ingatlanpont összeállításából kiderül, hogy hol érdemes körbenézni azoknak, akik karnyújtásnyira laknának a fővárosi vizektől.
Rengeteg becslés, ötlet, spekuláció látott napvilágot az utóbbi időben azzal kapcsolatban, hogy a lakásárak miként alakulhatnak a következő években. Van, aki szerint küszöbön az összeomlás, míg mások - elsősorban a CSOK-kal kapcsolatos legújabb programok hatására - az árak további drasztikus emelkedésére számítanak. Mi lehet az igazság, összeomlás vagy az árrobbanás? Szakértők segítségével elemezzük a helyzetet.
Karácsony Gergely előterjesztése nyilvános lett.
250 millió forintra bírságolta az MNB az egyik vagyonkezelőt.
Idén 50 ezerrel nőtt a számuk.
Itt a soha vissza nem térő lehetőség?
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
