Véget ért a zöld ígéretek kora? Számos nagyvállalat hagy fel klímacéljaival

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A Világbank elnöke, Ajay Banga első lépése az volt, amikor 2023-ban átvette az intézmény vezetését, hogy kiterjesztette a szervezet szegénység felszámolására vonatkozó küldetését a klímaváltozás elleni harcra és a bolygó „élhetővé” tételére. Tavaly novemberben, amikor az azerbajdzsáni klímacsúcsra tartott, a Time magazin klímakérdésekkel foglalkozó különszámának címlapján szerepelt, és arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás minden kihívással „összefonódik”. Manapság azonban kissé hiteltelenül azt nyilatkozza: „Nem vagyok klímaevangelista”.

Az önmeghatározás megváltoztatása értelmetlen dolognak tekinthető mélyebb változás nélkül. A fejlesztési bankok számára még sok a teendő a szegénység felszámolása terén.

Megdöbbentő módon a Világbank és az Afrikai Fejlesztési Bank az éves finanszírozásának igen nagy hányadát, 45, illetve 55%-át fordítja klímaprojektekre.

Mindkét intézmény ezen klímavédelmi források felét vagy még többet olyan projektekre fordít, amelyek a szegény emberek emisszióját csökkentik – ez abszurdum, amikor az energiaszegénység továbbra is hatalmas akadálya a fejlődésnek.

Képmutató és végső soron erkölcstelen dolog ahhoz ragaszkodni, hogy a szegényebb országok a nem mindig rendelkezésre álló nap- és szélenergiára támaszkodjanak, miközben minden egyes gazdag országnak hatalmas mennyiségű megfizethető, biztosan elérhető energia áll rendelkezésére, többnyire fosszilis energiahordozókból. Valójában Afrika arra kényszerült, hogy saját energiabankot hozzon létre a fosszilisenergia-projektek finanszírozására, mivel a nagy fejlesztési bankok nem hajlandók befektetni ezekbe.

Még nem tudni, hogy az USA felhasználja-e a Világbankban és az Afrikai Fejlesztési Bankban meglévő jelentős részesedését arra, hogy ösztönözze a kevésbé látványos fejlesztési alaptevékenységekhez való visszatérést, vagy a Trump-adminisztráció megelégszik csupán azzal, hogy ebben a kérdésben nyelvezetet vált.

A fejlesztési bankok példát vehetnének az amerikai vállalatoktól.

A magánszektor egy része kíméletlenül felhagyott a zöld erényfitogtatással (green virtue signaling), és visszatért az alaptevékenységéhez.

A klímaváltozás tagadhatatlanul valós probléma, amelynek valódi gazdasági hatásai vannak. A klímavédelmi megoldásoknak azonban megvan a maguk költsége, és gyakran azt követelik meg, hogy a vállalkozások és a magánszemélyek drágább és kevésbé megbízható energiaforrásokra támaszkodjanak. A klímavédelmi politika költségeinek és előnyeinek egyensúlyba hozásáról szóló döntés jogosan a kormányok, nem pedig a profitorientált vállalkozások felelősségi körébe tartozik.

Az elmúlt évtizedben még a klímaváltozáshoz nagymértékben hozzájáruló szereplők – például maga a fosszilisenergia-ipar – is zöld politikákba fektettek be. Öt évvel ezelőtt a BP elképesztő ígéretet tett arra, hogy 2030-ra 40%-kal csökkenti olaj- és gázkitermelését, miközben hússzorosára növeli a zöldenergia-termelését, a kibocsátása pedig nettó zéró lesz.

Mostanra más nagy nyugati olajvállalatokkal együtt felhagyott ezekkel a képtelen zöld ígéretekkel, és újra elkötelezte magát az elsődleges tevékenysége, a fosszilis energiahordozók mellett.

A zöld aktivisták kétségtelenül sirámokat fognak mondani e fordulat miatt. Az igazság azonban az, hogy ezek az ígéretek mindig is nem hatékony módszereket jelentették a bolygó helyzetének kezelésében, és a fosszilis energiahordozókkal foglalkozó vállalatok számára nagyon rövidlátóak voltak. Még azután is, hogy a világ 14 ezer milliárd dollárt költött a klímavédelmi politikára, a globális energia több mint négyötödét továbbra is fosszilis energiaforrások biztosítják.

Az elmúlt fél évszázadban a fosszilis forrásból származó energia több mint kétszeresére nőtt, és 2023 ismét új rekordot hozott e téren. A fogyasztók és a vállalkozások több energiát szeretnének, miközben a közel-keleti, állami tulajdonú olajvállalatok továbbra is több fosszilis energiaforrást biztosítanak. Ostoba az az energiavállalat, amelyik kijelenti, hogy kevesebb energiát fog biztosítani.

A bankok is flörtöltek a zöld politikával, de mostanra ejtették azt:

• a hat legnagyobb amerikai bank kilépett a Net-Zero Banking Alliance nevű kezdeményezésből,
• a Wells Fargo pedig hivatalosan is feladta azt a célját, hogy 2050-re a pénzügyi portfóliójában elérje a nettó zéró kibocsátást.

Bár egyes iparágak gyorsabban haladnak, mint mások, vannak arra utaló jelek, hogy sok vállalat csak az eddig alkalmazott retorikáján fog változtatni, nem pedig a nem hatékony klímapolitikáján. Egy nemrégiben készült, 1400 vállalatvezető körében felvett globális felmérés szerint a vállalatok 58%-a „azt tervezi, hogy csökkenti a külső kommunikációját” a klímavédelmi intézkedésekkel kapcsolatban, bár a legtöbb cég még többet kíván költeni ezekre, mint korábban. A részvényeseknek kemény kérdéseket kell feltenniük azzal kapcsolatban, hogy ezek a klímavédelmi intézkedések valójában mit tesznek a bolygóért, és mennyiben járulnak a végső üzleti eredményhez.

Ahogy a nemzetközi szervezetek és vállalatok vezetői igyekeznek alkalmazkodni egy teljesen új világhoz, fontos, hogy csupán a retorikában bekövetkező változásoknál tovább menjenek. Véget ért az a korszak, amikor minden zöld ígéretet és fogadalmat éljenzés fogadott, függetlenül attól, hogy azok mennyire ostoba vagy önsorsrontó megoldásokra vonatkoztak. Itt az ideje, hogy ezek a vezetők visszatérjenek az igazi feladatukhoz.

Bjorn Lomborg
A Copenhagen Consensus Center think tank elnöke, amely több száz közgazdásszal (köztük hét Nobel-díjassal) együttműködve a világ fő kihívásaira (kezdve a betegségek, az éhezés felszámolásától az oktatásig, a klímaváltozásig), lényegében az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítására megoldási javaslatokat dolgozott ki. A Stanford Egyetem Hoover Intézetének vendégkutatója. Elemzései, publicisztikái jellemzően a klímaváltozás elleni küzdelem, valamint a globális fenntartható fejlődési célok elérésének kérdését járják körül.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio