Az új családügyi miniszter, Novák Katalin kezében összpontosul minden, ami a kormány lakás- és családpolitikájával, és ahogy bejelentették, „minden idők legnagyobb” családtámogatási programjával kapcsolatos. Az új intézkedések közül az 5%-os lakásáfával és a még közelebbről nem körvonalazódott, 0%-os zöld hitelről szóló Új Otthon Programmal foglalkozunk a Portfolio legújabb podcastjében.
Jelenleg több tényező is az élénk kereslet megtartása felé hajtja a globális lakáspiacot, emiatt pedig az árak sem indultak csökkenésnek a krízishelyzet ellenére. Sőt, egyes országokban továbbra is enyhe emelkedés tapasztalható a lakóingatlanok árában. A három tényező, ami most a nemzetközi piacokon - és így Magyarországon is - részben magyarázhatja a nem várt fellendülést: a monetáris politika, a fiskális intézkedések és a vásárlók megváltozott preferenciái - írja az Economist. A globális trendekbe jól illeszkedik Magyarország is, ugyanakkor van néhány sajátos intézkedés, területi különbség és vásárlói magatartás, ami nem feltételenül követi le a más országban tapasztalt változásokat.
A CSOK-támogatásoknak jellemzően mintegy 70%-át veszik igénybe azok a családok, amelyek egy hétvégi bejelentés alapján visszaigényelhetik a 2021. január 1-jétől csökkentett, 5%-os áfát is, szám szerinti arányuk azonban csak 35-40% – mutatják a Portfolio számításai.
Nagyon jelentős változások jöhetnek a hazai újlakáspiacon, miután Orbán Viktor szerdán bejelentette, hogy ismét 5 százalékra csökken a jövőben épülő lakások áfakulcsa. A kedvezményes áfa ráadásul várhatóan nem az egyetlen kedvezmény lesz, hanem a lakásfelújítást segítő és egyéb, a családokat támogató kedvezmények is jöhetnek. Vajon mit fog okozni ez a most épülő lakások árában? Megmutatjuk, és azt is, hogy miért lenne fontos, hogy az új építések mellett a felújításokra is kiterjedjen a kedvezmény.
Akik CSOK-kal vásárolnak új építésű ingatlant, januártól a csökkentett, 5 százaléknyi áfatartalmat is visszaigényelhetik - jelentette be Novák Katalin miniszter. Ez egy 30 milliós lakásnál a 6,5 milliós megtakarításon túl további 1,5 milliós visszaigénylést jelent, az 50 milliósnál pedig a 11 milliós megtakarítás mellett további 2,5 milliót
A kormány a napokban döntött, hogy az új lakások áfaterhét 27%-ról 5%-ra mérsékli (vissza). Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a Facebookon megjelent videójában bejelentette: a 150 négyzetméternél nagyobb lakásokra, illetve a 300 négyzetméternél nagyobb házakra nem vonatkozik a tehercsökkentés. A korlátozás nem jelentős, az új építésű ingatlanoknak csupán nagyon kis része nagyobb alapterületű. Novák Katalin a videójában néhány számpéldán keresztül mutatta meg, mekkora adómérséklést jelent a lépés.
Ma reggel a Kossuth Rádiónak nyilatkozott Orbán Viktor, aki többek között arról is beszélt, hogy miért tartja fontosnak az 5 százalékos lakásáfa bevezetését. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az 5 százalékos áfa egy válságkezelési intézkedés soron következő lépése, de emellett lakásfelújítási és más kedvezmények is várhatók.
A lakáspiacra nézve hatalmas bejelentést tett tegnap Orbán Viktor: 2022-ig 5%-os áfa fog vonatkozni az új lakásokra. A további részletekről Novák Katalin csak a későbbiekben fog beszámolni, így még nagyon sok a kérdőjel, ahogy azt a tegnapi gyors elemzésünkben is megírtuk. Apránként azonban csepegtet a kormány új információkat, a közösségi oldalán tett bejegyzés szerint 2022 végéig minden elkezdett projektre, társasházra, családi ház építésére vonatkozik majd a kedvezmény, vagyis 2022 után még 5 vagy jobb esetben akár 10 évig szabadjára engedik az új lakások 5% áfával történő építését. A mai Kormányinfón pedig azt is megtudtuk, hogy 2021. január 1-től léptetik érvénybe a az 5%-os áfát. Ez több százezres nagyságrendet jelent az új lakásoknál a következő időszakra nézve. A rozsdaövezeti és bérlakásépítési tervek viszont ezáltal, úgy tűnik, mintha lekerülnének a napirendről. Megkérdeztük a tűzhöz legközelebb ülő piaci érdekelteket, hogy mit gondolnak ők a bejelentésről.
Pozitívan vagy negatívan fog hatni a lakáshitelek hazai piacára, ha Orbán Viktor miniszterelnök tegnap esti bejelentésének megfelelően átmenetileg, 2022-ig visszavezeti a kormány az új lakások 5%-os áfáját? A válasz egyáltalán nem olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk.
Mindenki dobjon el mindent! Gondolhatnánk. De ennél azért eggyel bonyolultabb lesz a tényleges helyzet azzal kapcsolatban, hogy Novák Katalin feladatköréhez köthetően a kormányfő pár órája bejelentette, hogy 2022-ig újra 5% lesz az áfa az új építésű lakásokra. Ami jó, hogy olcsóbb lesz pár ezer, talán pár tízezer új lakás a következő években. Ami rossz, hogy újra a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság erősödik, illetve brutálisan le lesz terhelve az építőipar, aminek ismerjük a velejáróit az elmúlt 5 évből. Villámvélemény a most frissen újra bejelentett 5%-os lakásáfához.
A lakáspiaccal kapcsolatos javaslatok sem hiányozhatnak az MNB új, 50 pontos javaslatcsomagjából, amivel a kormány válságkezelő és gazdaságélénkítő munkáját kívánja támogatni. A javaslatok nagy része a lakásépítéseket ösztönözné, enélkül ugyanis pár éven belül fehér hollóként tekinthetünk az új lakóépületek átadására, ami nyilván az árakat sem hagyná érintetlenül.
Több lakásvásárlást és lakásfejlesztést támogató programot is beharangoztak az elmúlt hónapokban Magyarországon, melyek közül kétségkívül a rozsdaövezeti lakásáfa részleteit várják leginkább a piac szereplői. A pontos helyszínek még mindig nem ismertek, azonban ahogy a Portfolio legutóbbi lakáskonferenciáján is elhangzott, vélhetően nagy átfedés lesz az általunk is barnamezősnek gondolt területekkel. Az alábbiakban a program lehetséges hatásait vizsgáltuk meg az MNB és az Eltinga elemzésének segítségével.
Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója és egyben az egyik legfontosabb ingatlanpiaci szakmai érdekegyeztető testületnek, a LITT-nek az elnöke adott interjút a minap a Világgazdaságnak, amiben beszélt többek között a Portfolio februári konferenciáján és több nekünk adott nyilatkozatában is felmerülő építőipari hatékonyságnövelésről, a háttérben készülő és várva várt hazai rozsdaövezeti térképről, illetve a Market tavalyi hatalmas árbevétel növekedéséről.
Várhatóan még ebben a hónapban megszületik a törvény, ami alapján legkésőbb szeptemberig kijelölik az 5 százalékos lakásáfájú övezetek első ütemét - mondta el az ÉVOSZ elnökségi ülésén Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára. Az ülésen az építőipar képviselői több területen is visszaeső megrendelésállományról számoltak be, különösen az önkormányzati költések kapcsán - írja a Magyarépítők.hu.
Az újlakás-piac egyik legfontosabb kérdése ma kétségkívül az, hogy hol húzzák meg azoknak a barnamezős övezeteknek a határait, ahol a jövőben is az 5 százalékos áfa lesz érvényben az épülő lakásokra. A Portfolio május végi online konferenciáján Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár úgy fogalmazott, hogy remélhetőleg szeptemberben megjelenhet az első kormányhatározat, amelyben nemcsak a fővárosban, hanem máshol is kijelölik a rozsdaövezeti területeket. Addig is a Budapesti Lakáspiaci Riport közzétett két térképet, amelyek egyikén a BFVT alapján barnamezősnek minősülő területeket veti össze az épülő lakások számával, míg egy másikon a projektek becsült értékesítettségét mutatja be.
Elérte legmagasabb pontját a BudaPart hatodik épülete, az "E" lakóház, melynek megünneplése végre újra egy élő bejárással zajlott. Mutatjuk az építkezést és a projekt részleteit, amit a Market Építő Zrt. és a Property Market Kft. által szervezett bejáráson láttunk.
Fürjes Balázs a mai Opertív Törzs sajtótájékoztatóján újabb részleteket árult el az áprilisban bejelentett rozsdaövezeti fejelsztésekre vonatkozó teendőkről. A kormány javasolja a parlamentnek, hogy hozzák létre és rögzítsék a rozsdaövezeti akcióterületek fogalmát, ezeket az önkormányzatokkal egyeztetve konkretizálják, valamint azt is javasolja a kormány, hogy iktassák törvénybe, hogy az itt épülő új lakások után 5 százalék legyen az áfa. Ahol lehetséges az azonnali fejlesztések elkezdése, ott egyszerűsített eljárásra lenne szükség.
Néhány hete jelentették be, hogy a barnamezős lakásberuházások esetében ismét 5 százalékos lesz a lakásáfa. A hírt a legnagyobb fejlesztők mellett a várostervezők is örömmel fogadták, mivel így megnyílik a lehetőség a hosszú évek óta üresen álló, pusztuló városi területek megújítására. Korábban is voltak azonban már példák Budapesten barnamezős beruházásokra, az alábbiakban ezeket gyűjtöttük össze, kiemelve azokat, ahol az átalakulás során lakások is helyet kaptak.
A rozsdaövezetekben épülő új lakások esetében a 27 százalékos helyett 5 százalékos lesz az áfa – jelentette be a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter.
A frissen bejelentett barnamezős lakásfejlesztésekre bevezetésre kerülő 5 százalékos lakásáfa több, már futó projektet is érinthet. Bár a szabályozás pontos részletei még nem láttak napvilágot, a Budapesti Lakáspiaci Riportban szereplő nagyobb projekteknél megnéztük, hogy melyeket érintheti a döntés, és kerületenként ennek hatására hány lakásra vonatkozhat a visszavezetett kedvezményes lakásáfa. A felmérés egyelőre csak saját feltételezéseinken alapszik, nem biztos, hogy az említett projektekre valóban vonatkozni fog a szabályozás.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
A dollárral szemben. De az euró ellenében is gyengélkedik.
Első körben 60 ezerről 106 ezerre emelkedik a mentesülő összeg.
Oroszország felkészült.
Megszólalt Putyin szóvivője.
Beléptek a tehergépjármű szegmensbe is.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
