Trump bejelentette az ezermilliárdos vámháború részleteit

Donald Trump 10 legfontosabb bejelentése:

1. A mostani lépések célja Trump szerint: „Amerika újra gazdaggá tétele”.

2. Viszonossági vámpolitikát vezet be az USA.
3. 25%-os vámot vetnek ki csütörtöktől az összes külföldi gyártású autóra. A járművekre kirótt egységes vámot éjféltől vezetik be, válaszul a szerinte igazságtalan kereskedelmi gyakorlatokra.
4. Mivel Trump szerint Kína összesített vám-, deviza- és szabályozási terhe 67%-ot tesz ki, az USA most 34%-os tarifát vet ki válaszul.
5. Az EU 39%-os kereskedelmi terheire válaszul az USA 20%-os vámot alkalmaz. Trump az EU-t „kemény tárgyalópartnernek” nevezte, amely szerinte évtizedek óta „kihasználja” Amerikát.
6. További országokra célzott vámok: Vietnámra 46%, Japánra 24%, Indiára 52%, Tajvanra 32% tarifát vetnek ki.
7. Azok az országok, amelyek nem esnek célzott viszonossági vámok alá, legalább 10%-os tarifával szembesülnek az amerikai piacon.
8. Üzenet a cégeknek: ha el akarják kerülni a vámokat, termeljenek az USA-ban. Szerinte már 1500 milliárd dollárnyi beruházásra tettek ígéretet a különböző cégek.
9. Trump szerint a vámok nemcsak a gazdaság védelmét biztosítják, hanem munkahelyeket és beruházásokat is hoznak, és az USA ismét „ipari nagyhatalommá válik”.
10. A beszéde végén Trump ígéretet tett, hogy nem csökkentik a társadalombiztosítási juttatásokat (Social Security, Medicare), és továbbra is támogatják a legális, gazdaságilag szükséges bevándorlást.

Trump beszédének záró részében egyszerre idézte fel első elnökségének gazdasági eredményeit és élesen bírálta a Biden-kormányzat teljesítményét. Elmondása szerint elnöksége idején a kínai vámokból „százmilliárd dollárok” folytak be az amerikai költségvetésbe, miközben előtte „még tíz centet sem fizetett Kína egyetlen elnöknek sem.” Hangsúlyozta, hogy ezeket az összegeket Biden sem tudta volna figyelmen kívül hagyni, és szerinte a mostani vámpolitika folytatása visszatereli Amerikát a gazdasági felemelkedés útjára.

Trump szerint a gazdaság már most is újraéled: csökkentek az élelmiszerárak, az energiaárak „3 dollár alá estek”, az infláció gyakorlatilag megszűnt, és több tízezer új gyártási munkahely jött létre. Külön megdicsérte agrárminiszterét az „59 százalékkal csökkentett tojásárakért”, és elutasította a korábbi felhívást, hogy húsvétra „műanyag tojásokat használjanak”. Bevándorláspolitikai kérdésekre áttérve kijelentette, hogy továbbra is nyitott a legális migrációra – különösen a munkaerőpiaci igények kielégítésére –, de csak azok jöhetnek, „akik szeretik Amerikát”.

Zárásként ígéretet tett: kormánya soha nem fogja csökkenteni a szociális ellátásokat (Social Security, Medicare, Medicaid), ellentétben a demokratákkal, akik szerinte „az egész gazdaságot összeomlasztanák”.

Trump beszéde utolsó szakaszában hangsúlyozta, hogy a nemzetközi verseny továbbra is fennmarad, de mostantól „mindenki tisztességesen fog küzdeni” – és az Egyesült Államoknak is végre saját érdekeit kell előtérbe helyeznie. Emlékeztetett arra, hogy elnöksége első ciklusában a tőzsde 88%-kal, a NASDAQ pedig 155%-kal emelkedett – „minden elnök közül a legjobb eredmény” –, és úgy véli, a mostani gazdaságpolitikai fordulat még ennél is jobb eredményeket hozhat.

Trump arról is beszélt, hogy országszerte megindulhat az elhagyatott, leromlott gyártelepek újjáépítése, nem pusztán felújítások, hanem vadonatúj, modern üzemek létesítése révén.

Személyes példaként említett egy autóipari beruházót, aki korábban azt mondta neki, hogy „a legnagyobb és legjobb gyárat Mexikóban kell megnéznie” – Trump válasza erre az volt: „Nem, én azt akarom, hogy ez az Egyesült Államokban épüljön meg.”

Szerinte most világos az üzenet:

Amerika ismét ipari központtá válik, és most nem csupán tervekről, hanem megvalósuló beruházásokról van szó.

Trump beszédét azzal folytatta, hogy hosszasan sorolta azokat a nagyvállalatokat, amelyek szerinte már most hatalmas összegeket fektetnek amerikai gyárakba az új vámpolitika hatására. Példaként említette az Apple-t, amely 500 milliárd dolláros beruházást tervez az Egyesült Államokban – „soha nem költöttek még ennyit itt” – mondta.

Hasonló nagyságrendű befektetéseket említett a SoftBank, az Oracle, az Nvidia és a tajvani TSMC részéről is, utóbbi 200 milliárdos chipgyártó üzemet épít amerikai támogatással.

A cégek Trump szerint két ok miatt döntenek így: a novemberi választás miatt, és hogy elkerüljék a vámtarifákat.

A bejelentett beruházások között szerepel a Johnson & Johnson (55 milliárd dollár), Eli Lilly (27 milliárd), Meta (500 milliárd), valamint autóipari óriások, mint a GM, Stellantis, Honda, Nissan, Hyundai és mások „több milliárdos” elköteleződése. Trump szerint

ez az ipari reneszánsz kezdete.

Majd azt állította, hogy az Egyesült Államok ismét ipari nagyhatalommá válik – nemcsak az autógyártásban, hanem minden más gyártási ágazatban is.

A folytatásban Donald Trump megerősítette, hogy az új vámpolitika szigorúan érvényesül majd:

azok a külföldi cégek vagy országok, amelyek megpróbálják kijátszani a szabályokat, komoly következményekre számíthatnak.

„Ha csalnak, a következmények rendkívül súlyosak lesznek” – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy mostantól minden külföldi szereplőnek fizetnie kell az amerikai piacra való belépés jogáért, amit „a világ legnagyobb piacának” nevezett. Arra buzdította a vállalatokat:

ha el akarják kerülni a vámokat, építsenek gyárakat az Egyesült Államokban – „aki Amerikában gyárt, az nem fizet vámot”.

Az elnök közölte, hogy nem fog vámtarifa-mentességet adni azoknak az országoknak, amelyek továbbra is fenntartják saját vámjaikat, valutamanipulációt folytatnak vagy korlátozzák az amerikai áruk bejutását. Ehelyett felszólította őket, hogy szüntessék meg a vámjaikat, töröljék el a kereskedelmi akadályokat, és kezdjenek el tízmilliárd dollárért amerikai árukat vásárolni.

A vámok célja szerinte nemcsak védelem, hanem gazdasági növekedés is:

ez a növekedés olyan lesz, amilyet még nem láttunk.

Trump azt is elmondta, hogy már most megkezdődött az új gyárak építése országszerte, és a világ legnagyobb cégei kötelezettséget vállaltak amerikai beruházásokra – „build, build, build” jelszóval.

A konkrétumokat Vietnámmal folytatta, amely szerinte például szerinte 90%-os vámot vet ki az amerikai termékekre, így az USA 46%-kal válaszol.

Tajvan kapcsán kiemelte, hogy korábban teljesen az Egyesült Államok dominálta a félvezetőipart, most viszont már csak a tajvani cégek építenek gyárakat Amerikában

ezért 32%-os vámtarifát határoztak meg.

Japán esetében 46%-os terhelésről beszélt, amire 24%-kal válaszolnak, míg Indiával – annak ellenére, hogy a miniszterelnököt „jó barátjának” nevezte – 52%-os vámszintet említett.

A felsorolásban számos más ország is szerepelt: Svájc (61%–31%), Indonézia, Malajzia, Kambodzsa (utóbbinál 97% helyett 49%), valamint Dél-Afrika, Brazília, Banglades (74%), Pakisztán és Srí Lanka (88%).

Trump szerint ezek az arányok „aránytalanok és igazságtalanok”, és azt ígérte, az USA most „visszaveszi az irányítást”.

Hozzátette: minden olyan ország, amely nem került be a célzott visszavágások közé, legalább 10%-os alaptarifával számolhat, amely az amerikai gazdaság újraépítését és a „csalások” megelőzését szolgálja.

Ezután Trump egy ironikus megjegyzéssel kalapot ajánlott fel a közönségnek – „a kabinettől nem kapnak, ők eleget kaptak már” – utalva arra, hogy most az amerikai munkásokon van a sor

Trump beszédének kulcsmomentumához érkeztünk: a konkrét viszonossági vámtarifák bejelentéséhez.

Elsőként arról beszélt – egy hatalmas kartontáblát lobogtatva –, hogy Kína az amerikai termékeket összesen 67%-os terheléssel sújtja – ebbe beletartoznak a vámok, a devizamanipuláció és egyéb kereskedelmi akadályok.

Erre „válaszként” az USA 34%-os, vagyis „kedvezményes” ellenvámot vezet be a kínai termékekre.

Az Európai Unió kapcsán elismerte, hogy a tagállamok „nagyon kemény tárgyalópartnerek”, és szerinte rendszeresen „kihasználják” az Egyesült Államokat.

Az EU szerinte 39%-os általános vámot alkalmaz – ebbe beleszámítja az áfa-jellegű adókat is–,

amelyre az USA válasza egy 20%-os vámtarifa lesz – „lényegében a felét” számítva fel viszonzásként.

Trump beszédét egy erősen gazdasági protekcionista üzenettel folytatta: szerinte az Egyesült Államok csak akkor lehet újra gazdag, ha véget vet annak, hogy más országokat finanszíroz, miközben saját állampolgárai szenvednek. Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt évszázad egyoldalú gazdaságpolitikája – amelyben az USA katonailag és pénzügyileg is eltartotta szövetségeseit – mára fenntarthatatlanná vált. Kijelentette: „elsőként az amerikai emberekről kell gondoskodnunk.”

Élesen bírálta elődjeit és különösen a NAFTA kereskedelmi egyezményt, amely szerinte 90 000 gyár és 5 millió gyártósori munkahely elvesztéséhez vezetett, miközben szerinte az USA 9 000 milliárd dollárnyi kereskedelmi deficitet halmozott fel.

Hozzátette: az ország mára még annyi antibiotikumot sem képes gyártani, amennyi elegendő lenne a betegek ellátásához – és ez szerinte elfogadhatatlan.

Trump később ismét részletes példákkal illusztrálta, hogyan hátrányosítják szerinte az amerikai termelőket más országok vámjai és protekcionista intézkedései. Kiemelte, hogy míg az USA mindössze 2,8%-os vámot vet ki sok termékre, Kína 65%-os vámot számít fel az amerikai rizsre, Dél-Korea 50%-ot, Japán pedig akár 700%-ot is – főként azért, mert nem akarnak amerikai rizst látni a piacukon.

Ugyanakkor dicséretet mondott saját kormányának agrárpolitikájáért, például azután, hogy sikerült 50%-kal csökkenteni a tojás árát.

Trump visszatekintett az Egyesült Államok korai történelmére is, amikor még vámbevételekből működött az állam, és szerinte ez tette az országot minden idők leggazdagabb nemzetévé. Az 1913-ban bevezetett jövedelemadót hibás fordulatnak nevezte, és azt ígérte, hogy most újra az okos vámstratégia felé fordul az ország, hogy visszaszerezze elvesztett gazdasági erejét.

Trump beszédének záró részében ismét hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó tovább finanszírozni olyan országokat, amelyek szerinte egyoldalúan hasznot húznak az amerikai gazdaságból. Példaként említette Mexikót és Kanadát, amelyek állami támogatásai – állítása szerint – évente több százmilliárd dollárjába kerülnek az Egyesült Államoknak, miközben ezek az országok – ahogyan az EU vagy Ausztrália is – súlyos nem vámjellegű akadályokat gördítenek az amerikai export elé.

Az Európai Unió például korlátozza az amerikai baromfi behozatalát, Ausztrália pedig szinte teljesen kizárja az amerikai marhahúst, miközben 3 milliárd dollár értékben exportál húst az USA-ba

– sorolta az Egyesült Államok elnöke.

Trump kijelentette: érti, hogy ezek az országok saját gazdáikat védik – de mostantól Amerika is ugyanezt fogja tenni, és az új vámtarifák életbe lépnek még az éjjel.

Trump beszédében kiemelte, hogy a mostani intézkedések nemcsak az autóipart, hanem az amerikai mezőgazdaságot is védelmezik. Mint mondta, az amerikai gazdák és állattenyésztők évtizedek óta brutális bánásmódban részesültek más országok részéről, és külön kiemelte Kanadát, amely szerinte 250–300%-os vámot vet ki számos amerikai tejtermékre. Rámutatott:

bár az első doboz tej még olcsón bejuthat, utána az import gyakorlatilag ellehetetlenül.

Trump szerint az ilyen rendszer igazságtalan, és aláássa az amerikai gazdák versenyképességét. A mostani vámintézkedésekkel szerinte végre megkezdődik ezen torzulások felszámolása.

Trump beszédében élesen bírálta az elmúlt évtizedek amerikai kereskedelempolitikáját, amely szerinte megengedte, hogy más országok igazságtalan előnyhöz jussanak az amerikai autóipar rovására.

Rámutatott, hogy míg az Egyesült Államok mindössze 2,5%-os vámot vet ki a külföldről érkező autókra, addig az Európai Unió több mint 10%-ot, India 70%-ot, és számos ázsiai ország – például Japán és Dél-Korea – nem pénzbeli korlátozásokkal is hátráltatja az amerikai gyártók piacra jutását.

Ennek eredményeként Dél-Koreában az autók 81%-át, Japánban 94%-át helyben gyártják, míg amerikai gyártók alig tudnak exportálni ezekbe az országokba

– mondta az elnök.

Trump szerint a felelősség nem ezeké az országoké, hanem a korábbi amerikai vezetőké, akik nem védték meg az ipart.

Bejelentette: szerda éjféltől 25%-os vámot vezetnek be minden külföldön gyártott autóra.

Trump szerint az Egyesült Államokat évtizedeken keresztül hátrányos kereskedelmi gyakorlatok sújtották:

más országok manipulálták a valutáikat, államilag támogatták exportjaikat, ellopták az amerikai szellemi tulajdont, és diszkriminatív adókat, szabályokat és technikai előírásokat alkalmaztak.

Emellett súlyos környezetszennyezést okoztak, majd az Egyesült Államoktól követeltek kompenzációt – fogalmazott az elnök. Hivatkozott a Kereskedelmi Főmegbízott friss jelentésére, amely részletesen dokumentálja a külföldi kereskedelmi akadályokat.

Trump példaként említette, hogy míg az USA csupán 2,4%-os vámot vet ki a külföldi motorkerékpárokra, addig Thaiföld, India, Vietnam és más országok 60–75%-os vámtarifákat alkalmaznak az amerikai termékekre.

„Ez most véget ér” – jelentette ki.

Donald Trump beszédének folytatásában hangsúlyozta, hogy most végre eljött az Egyesült Államok ideje a megerősödésre és a gyarapodásra.

A bevezetett vámintézkedésekkel szerinte ezermilliárd dolláros nagyságrendű forrás szabadulhat fel, amelyet adócsökkentésre és az államadósság lefaragására lehet fordítani.

Az elnök szerint az amerikai gyárak és munkahelyek „visszatérnek”, az ipari termelés felpörög, a külföldi piacok megnyílnak, ami végső soron erősebb versenyt és alacsonyabb fogyasztói árakat eredményez. Mint mondta, ez „az amerikai visszatérés kora” lesz.

Újra vagyonossá tesszük Amerikát! – ezzel a mondattal kezdte a vámok bejelentéséről szóló beszédét az Egyesült Államok elnöke.

Trump ezután ezután arról beszélt, hogy a külföldiek kizsákmányolták a dolgozókat, tönkretették az amerikai ipart, valamint szerinte több mint 50 éve rengeteg adóbevételt veszített el az USA.

Címlapkép forrása: Win McNamee/Getty Images