A rozsdaövezetekben épülő új lakások esetében a 27 százalékos helyett 5 százalékos lesz az áfa – jelentette be a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter.
A frissen bejelentett barnamezős lakásfejlesztésekre bevezetésre kerülő 5 százalékos lakásáfa több, már futó projektet is érinthet. Bár a szabályozás pontos részletei még nem láttak napvilágot, a Budapesti Lakáspiaci Riportban szereplő nagyobb projekteknél megnéztük, hogy melyeket érintheti a döntés, és kerületenként ennek hatására hány lakásra vonatkozhat a visszavezetett kedvezményes lakásáfa. A felmérés egyelőre csak saját feltételezéseinken alapszik, nem biztos, hogy az említett projektekre valóban vonatkozni fog a szabályozás.
A kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa megszüntetése, a piaci változások, valamint a jövő januártól érvényes, szigorú épületenergetikai követelmények együttes hatására már az idei első negyedévben visszaesett az induló beruházások, a kiadott új építési engedélyek száma. Kérdés, hogy a barnemezős beruházásokra életbe lépő 5 százalékos lakásáfa mennyivel enyhítheti az új projektek csökkenő számát. Az OTP Ingatlanpont szakértői azt vizsgálták meg, hogy a koronavírus-járvány hogyan befolyásolhatja a befejezés előtt álló, illetve az új projektek piaci helyzetét, mire figyeljenek, mire számítsanak a vásárlók a megváltozott körülmények között.
Gulyás Gergely tegnapi bejelentése kapcsán, miszerint a rozsdaövezetekben épülő új lakások esetében a 27 százalékos helyett 5 százalékos lesz az áfa, összegyűjtöttük, hogy pontosan milyen előzményei voltak a döntésnek, mit gondolnak erről a szakértők és melyik budapesti kerületeket érinti a bejelentés. Emellett annak is utánajártunk, hogy Budapesten hol, mekkora az olyan barnamezős területek aránya amelyeken ennek hatására lakásfejlesztések indulhatnak el.
A rozsdaövezetekben épülő új lakások esetében a 27 százalékos helyett 5 százalékos lesz az áfa - mondta el a mai kormányinfón Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter. Az 5 százalékos lakásáfa az érintett területeken az új lakások értékesítésére és azok bérbeadására lesz érvényes. A bejelentés kapcsán megkérdeztük a lakásfejlesztőket és az építőiparban érintett szereplőket, hogy ők mit gondolnak a döntésről.
A rozsdaövezetekben épülő új lakások esetében a 27%-os helyett 5%-os lesz az áfa - mondta el a mai kormányinfón Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter. Az 5 százalékos lakásáfa az érintett területeken az új lakások értékesítésére és azok bérbeadására lesz érvényes.
A következő hetekben egy átfogó cikksorozat keretében mutatjuk be 10 ingatlanpiaci elemző és több mint 40 ingatlanértékesítő véleményét arról, hogy mit gondolnak a koronavírus miatt kialakult helyzet lakáspiaci hatásairól. A sorozat első részeként az új építésű lakásokat nézzük meg a Budapesti Lakáspiaci Riport elmúlt 4 évben közzétett adatai alapján. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy melyik budapesti kerületben drágultak legnagyobb mértékben az új építésű lakások és mi szól a további áremelkedés és mi a csökkenés mellett.
Nemrég írtuk meg, hogy az egy évvel korábbi 100 milliárd helyett 2019 utolsó negyedévében már csak 50 milliárd forint volt a fejlesztők által elindított lakóprojektek összértéke. Ennek kapcsán a legnagyobb fejlesztőket kérdeztük meg, hogy a 27 százalékos lakásáfa bevezetése óta mit tapasztaltak eddig az árak és kereslet alakulásában és mire számíthatunk a jövőben a lakásfejlesztések számának tekintetében.
A magánerős lakásépítés és felújítás sokkal jelentősebb támogatását, állami és önkormányzati ingatlanalapok létrehozását, hosszú távú bérlakás-és panel programot, a kivitelező cégek hatékonyságnövelő beruházásainak további segítését kéri az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ). A szakmai szervezet azt reméli, hogy a kormányban hangsúlyosabb szerephez jut az építésgazdasággal foglalkozó államtitkárság, s ez által hatékonyabb lehet az ágazatban rejlő energiák felhasználása.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének jelentése szerint az építőipari termelés 25-28 százalékkal haladta meg 2019-ben az azt megelőző év teljesítményét, így három év alatt csaknem 80 százalékos bővülés mutatkozott. Az újHÁZ Centrum szakértői összegyűjtötték, hogy milyen változásokra számíthatunk az építőiparban idén.
Sokan találgatták tavaly, hogy vajon a 2018 novembere után engedélyt kapott lakásfejesztések esetében mekkora áremelkedést okoz az idén január 1-jétől 27 százalékra visszaemelkedett lakásáfa. Voltak, akik úgy gondolták, hogy a lakásfejlesztők az áremelkedés egy részét átvállalják majd, míg mások úgy vélték, hogy akár a 22 százalékpontos különbség egészét a vásárlókra háríthatják. Az év eleji első tapasztalatokat néhány budapesti projekt példáján keresztül mutatjuk be.
Évekkel korábban már 1800 lakást befejeztek a Kondorosi Lakónegyedben, hamarosan teljesen elkészül a 900 lakásos Budai Bolero, valamint már elkezdődött az engedélyeztetés és az építkezés a 2200 lakásos Budai Walzer Lakópark első ütemeinél. A több ezer lakás építéséért felelős SISKIN ingatlanfejlesztő tulajdonosait, Csizy Dezsőt és fiát, Balázst kérdeztük a 27 százalékra visszaálló áfa lehetséges következményeiről, illetve a lakásárak jövőbeli változásairól.
Közeledünk a kedvezményes lakásáfa kifutásának határidejéhez, ami egyben azt is jelenti, hogy hamarosan a régi-új fejlesztési környezet, aktivitás jellemezheti a hazai piacot, miközben az árak csak még tovább távolodnak a 2016. előtti szintektől. Összefoglaltuk, hogy az Eltinga kutatói által készített tanulmány szerint, milyen változások várhatóak az új lakások piacán 2020-tól. Csak hogy elöljáróban néhányat említsünk ezek közül: az újra Európa-bajnok lakásáfa hatására az építések száma várhatóan csökken, a minőségi projektekben nem indokolt, hogy csökkenjenek az új lakások árai, mindezek pedig az állomány megújulásának a lassulását erdményezhetik.
2018 november után indult fejlesztéseknél egyre több helyen hirdetik úgy a még kivitelezés alatt álló lakásokat, hogy 2019 év végéig nagy kedvezménnyel vásárolható meg abban az esetben, ha a vevő a vételár nagy részét előlegként kifizeti. Sokan lépnek és élnek is az akciók lehetőségével, mások azonban kivárnak, mondván, ez nem valós kedvezmény. A kép vegyes, vannak valódi és komolynak is mondható kedvezmények és vannak ahol csak a jövő évre tervezett áremeléshez képes hirdetik az akciókat. Aki új lakás vásárlásban gondolkodik, annak mégis érdemes élni vele, az új lakások esetében ugyanis minden a kínálat csökkenését és az árak további emelkedését vetíti előre.
A Családi Otthonteremtési Kedvezmény 2015-ös bevezetése nagy hatást gyakorolt az építőipar egyes szegmenseire és a családok életkörülményeire is. Az újHÁZ Centrum őszi, a CSOK kérdéskörével foglalkozó Trendriportjában szerepel, hogy az építőipari növekedés nem azonnal, hanem a komplex állami ösztönzőcsomag bevezetését követően, 2016-ban indult meg. Akkor ennek első jeleként a kiadott lakásépítési engedélyek száma rohamosan nőni kezdett, de az új lakások építésének száma továbbra is elmaradt az ideálistól.
Sokkal kevesebb új építésű lakásprojektre számítanak a legnagyobb hazai ingatlanfejlesztők, mint az elmúlt két-három évben. Itt vannak az indokaik és várakozásaik.
Elérkeztünk a 15 évre visszatekintő cikksorozatunk utolsó részéhez, ami a 2018-as eseményeket, illetve a 14. Property Investment Forumon elhangzottakat összegzi. A 2018-as év minden szegmensben nagyon erősnek számított, hatalmas tranzakciók, óriási befekteteési volumen, új állami szabályozások, és számos átadott irodaprojekt jellemzte - csak hogy néhány dolgot említsünk. Mostani szemmel viszont már látjuk azokat a tényezőket, amelyek fenekestül felforgathatják az ingatlanpiaci erőviszonyokat a követketkező időszakban. Éppen ezek a témák kapnak nagy figyelmet a november 21-i Property Investment Forum konferenciánkon.
Növekvő építőipari munkaerőhiány, rekordalacsony hitelkamatok, a lakásáfa körüli bizonytalanság, székház-építési hullám és tovább folytatódó áremelkedés jellemezte 2017-ben a hazai ingatlanpiacot. A pörgésnek csupán egy - de annál jelentősebb - tényező szabott határokat: az építőipari, pontosabban a hiányzó munkaerő. A következő évek dinamikáját is meghatározta a kevés szakképzett munkaerő, a gyorsan növekvő bérköltségek, a megdrágult építési anyagok és mindezek következtében a fejlesztők, akik egymástól, akár egy folyamatban lévő építkezésről csábították el a munkásokat. Folytatjuk a 15 évre visszatekintő cikksorozatunkat, és megnézzük, mi történt 2017-ben a 13. Property Investment Forumon és a hazai piacon.
Napról-napra közelebb kerülünk az 5%-os kedvezményes újlakásáfa kifutásához, így a fejlesztők látványos akciókkal igyekeznek rávenni a potenciális vevőket arra, hogy a vételár nagy részét még az idén fizessék ki. Ebben az esetben a vásárlók komoly kedvezményeket érhetnek el, hiszen hiába készül el csak 3-4 év múlva az ingatlan, a befizetett összegre az alacsonyabb áfakulccsal szerződhetnek. Ezek valóban vonzó lehetőségek, ám ha a vevő nem elég körültekintő, könnyen pórul járhat.
Rendkívül érzékeny időszakot él a lakáspiac, mind a fejlesztői (új lakások), mind a tulajdonosi (használt lakások), mind a potenciális vevők részéről. Lélektani határ, olvadni látszó kereslet (főleg a befektetők részéről), elpárolgó hozamelőny az egyéb biztonságosnak vélt befektetési termékekkel szemben (kiadásra vásárlás), jövőbeni (közeli jövő) áresés lehetőségére rájátszó sajtóhírek, és néha pozícióból, néha felületesnek tűnő jó szándékból kommunikáló szakértők dominálják a hangulatot a legértékesebb vagyontárgyunk piacának változásai körül. És akkor még nem is említettük a januártól 5%-ról újra 27%-ra visszaemelkedő újlakás-áfát, a közel nulla energiaigényű épületek törvényi előírását, az építőipari árak egy teljesen új dimenzióban mozgó egyensúlyi szintjét, amiből lefelé nem szívesen adnak már a vállalkozók. Izgalmas idők járnak.