Öt európai országot, köztük Magyarországot részesítette figyelmeztetésben pénteken a 2008-as pénzügyi válság után felállított Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB). Az intézmény a túlárazottság jeleit látja a magyar lakáspiacon, az árnövekedést emelkedettnek, a jelzáloghitelezés növekedését és a háztartások eladósodását pedig magasnak nevezi.
2021 a visszapattanás éve volt az ingatlanpiacon, amit idén további fellendülés fog követni - írja a Market Outlook 2022 kiadványában a CBRE. A szektor növekedésének egyik motorja a lakáspiac lesz majd, ahol az árak - hiába várják már nagyon sokan - továbbra is csak emelkedni fognak, köszönhetően a továbbra is szűk kínálatnak és az emelkedő kamatkörnyezet ellenére is erős keresletnek.
Továbbra is optimizmus uralkodik a budapesti kiadó lakások piacán: a decemberi árakhoz képest minimális mértékben ugyan, de emelkedtek a bérleti díjak. Januárban átlagosan 159 ezer forintot kértek egy kiadó lakásért a fővárosban, immár sorozatban harmadszor 12 havi rekordot felállítva. A kínálati árak emelkedésével ugyanakkor a kereslet egyre kevésbé tud lépést tartani, és ez a tendencia tovább erősíti a versenyt a bérbeadók között – mutat rá legfrissebb elemzésében a Rentingo.com.
Az előzetes várakozásoknak megfelelő forgalmi élénküléssel és – némi meglepetésre – egyértelmű árnövekedéssel zárhatta a tavalyi évet a lakáspiac, amit a vártnál enyhébb járványhatás, az állami támogatások, a kamatemelések ellenére is még kedvező hitelkörnyezet és az év végével erősödő inflációs félelmek tápláltak. 2022-re a kilátások összességében optimizmusra adnak okot. A forgalom további növekedése valószínűsíthető, amit a támogatási rendszer egyes elemeinek várható kivezetése is alátámaszt, és az új építésű ingatlanok iránti keresletnövekedés miatt tovább emelkedhetnek a lakásárak is – állapították meg az OTP Csoport szakértői évindító sajtórendezvényükön.
A durva áremelkedés ellenére is töretlen a budapesti agglomeráció népszerűsége, a telkek sorra fogynak, az új építésű házak iránt pedig akkora a kereslet, hogy pár hónap alatt is több millióval megdrágulhat ugyanaz a kiviteli terv, ugyanannál az építtetőnél, egy házszámmal arébb. A legfelkapottabb településeken a 100 milliós telkeárak sem ritkák, de aki az új építés helyett használt családi házra vágyik, annak is sokkal mélyebbre kell nyúlnia a zsebébe. A KSH adatai alapján 2021 harmadik negyedévében a budapesti agglomerációban 49,5 millió forintra nőtt az átlagos lakásár, ami egy év alatt a legnagyobb áremelkedésnek számít régiós összehasonlításban.
Pénteken megjelent a KSH legfrissebb lakásárindexe, mely a 2021-es év harmadik negyedéves adatait összegezte. Az elemzés sok tanulságot tartalmaz, melyekből az egyik, hogy a használt lakások drágulásának mértéke 2020-hoz képest szinte minden megyeszékhelyen lehagyta a budapesti áremelkedést. Ha a négyzetméterárat nézzük, akkor az összes nagyváros maga mögé utasítja Budapestet.
Jelentős kereslet élénkíti az újlakás-piacot, így hoz emelkedő árakat 2022-ben, amiben nagy szerepe van a családtámogatásoknak és a zöldhitel programnak. A használt lakások iránti kereslet is élénk maradhat, amit a befektetési célú vásárlók visszatérése is segíthet. A Takarék Index elemzői átlagosan 5-7 százalékos drágulással számolnak, de az új lakások esetében ennél magasabb, 8-10 százalékos emelkedés valószínű. A társasházépítések fő helyszíne a főváros, de népszerű marad a nagyvárosi agglomeráció és a Balaton környéke is.
Elérte a lakáspiaci forgalom a járvány előtti szintet 2021 I–III. negyedévében és ezzel együtt tovább folytatódott az országos áremelkedés. A tavalyi évi gyors áremelkedés hatására a III. negyedévben a használt lakások ára 15, az újaké 13%-kal meghaladta az előző év azonos időszaki szintet - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatokat tartalmazó kiadványából.
Az Egyesült Államokban még soha annyian nem hagyták el a munkájukat, mint 2021 második félévében, egész pontosan 20 millióan mondtak föl munkahelyükről - derül ki a Linkedin adataiból, amit az amerikai 60 perc című műsorban idéztek. Amerikában a jelenséget már névvel is illetik, "big quit" vagy "great resignation"-nek nevezik a folyamatot, mellyel eddig még soha nem találkoztak, a munkavállalók ugyanis először saját döntésből mondanak föl tömegesen jobb pozíciók után kutatva. A jelenség rengeteg szempontból is izgalmas, mi viszont most ingatlanpiaci szemmel közelítjük meg a témát: milyen hatásai lehetnek ennek a munka világára, az irodákra és a lakásárakra?
A tavalyi év több szempontból is fordulópont volt a fővárosi újépítésű lakóingatlanok piacán. A 2020-as mélypont után 2021 hatalmas visszapattanást mutatott, hiszen az elmúlt másfél évtizedben csak kettő olyan év volt, amikor több új lakást adtak el, mint tavaly. A pozitív fejlemények kapcsán az OTP Ingatlanpont szakértői összeállításukban Budapest újlakás-piacának aktualitásait veszik górcső alá és kitekintenek az országos folyamatokra is.
Napjainkra Magyarországon is jelentkezik az Európában tapasztalható „lakhatási krízis”. Ennek magyaros változata, a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra a lakhatás minőségére. A keresletet figyelembe véve, a növekvő új lakásszám ellenére sem épül elegendő új lakás, és az elkészülteket sem a rászorulók veszik megjellemzően, hanem a befektetési célú vásárlások a meghatározóak. Ahhoz, hogy a lakásépítés és a lakásfelújítás még inkább lendületbe kerüljön, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége 10 pontos javaslatot fogalmazott meg.
2030-ben az előrejelzések szerint száztíz olyan város lesz, aminek a lakossága meghaladja az ötmilliót és ebből hatvanhatnak a népessége túllépi a tízmilliós határt. Úgy tűnik, a városok iránt az emberiség érdeklődése töretlen, jelenleg a világnépesség 54 százaléka, 2050-re várhatóan 70 százaléka lesz városlakó. A várossal kapcsolatos elvárások alapját a jó munkalehetőség, a biztonság és a szolgáltatások adják, de vajon a mai kor városaira is érvényesek ezek? Mit kell tennünk, hogy a jövő városai is élhetők és emberfókuszúak legyenek? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett - Budapest és más nagyvárosok példáin keresztül - a TEDx Danubia Future Life Salon eseményén Kozák Ákos, szociológus-jövőkutató és Schrancz Mihály, építész, a Property Market Kft. ügyvezető igazgatója.
Többféle állami támogatás és ösztönző hatására 2021 sikeres év volt a fővárosi újlakás-piacon. A lendület idén is minden bizonnyal kitart, ami a fejlesztői költségek növekedésével is számolva maga után vonja az átlagos árszint további emelkedését – derül ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb, publikus beruházói és értékesítői adatokból összeállított Budapesti Újlakás Értéktérképéből.
A 10-20 négyzetméter közötti ingatlanok, vagyis a minigarzonok különlegességük miatt mindig nagyobb figyelmet kapnak az átlagosnál, igaz, csekély részét képezik a lakáspiaci forgalomnak. A Duna House, legfrissebb elemzésében ezt a lakástípust járta körbe, bemutatva, hogy elsősorban hol, kik, milyen céllal keresik ezeket a lakástípusokat.
Túlértékeltek a lakások Magyarországon, azon belül is elsősorban Budapesten, vagy van még tere a növekedésnek? Sokakat foglalkoztat ez a kérdés, hiszen a buborékok természete az előbb utóbb bekövetkező kipukkanás, vagyis az árak zuhanása, ami sokakat érintene rendkívül kellemetlenül. A KPMG sok tényezőre kiterjedő elemzése arra jutott, hogy enyhe túlárazottságról ugyan beszélhetünk, a buborék szó használata azonban túlzás lenne.
Az IMF októberi jelentése szerint jelentős kockázatokkal kell számolnunk a fejlett országok lakáspiacain, amelyek ha materializálódnak, akkor a lakásárak akár 14%-kal is visszaeshetnek. Több tényező is van, amelyek tényleg afelé mutatnak, hogy idén akár véget is érhet az őrület a világ lakáspiacain - ilyen a mindenhol emelkedő kamatkörnyezet és a fiskális szigorítás is. Mindezek ellenére azonban mi nem fogadnánk nagy téttel arra, hogy esésnek indulnának a lakásárak, sem Magyarországon, sem a nagyvilágban. Hogy miért is lehetséges ez, arra a The Economist segít nekünk választ találni.
A „Jövő Irodája” elnevezéssel végzett felméréseket a DNB-vel együttműködve az Euroconstruct norvég tagintézete, a Prognosesenteret. A felmérés fő célja az volt, hogy megtudják: a távmunka lehetősége befolyásolja-e a norvég irodai dolgozók lakhatási preferenciáit és terveit. A kutatás kapcsán az Euroconstruct magyar tagintézete, a Buildecon is utánanézett ezen OECD adatoknak a hazai piac tekintetében.
A lakásárak alakulását általában nominálértéken vizsgáljuk, noha az infláció erősödésével egyre inkább indokolt reálértéken, vagyis az inflációval korrigálva is megnézni azt, hogy mi történik a lakáspiacon. A továbbiakban éppen ezért egyrészt megvizsgáljuk, hogy településtípusonként mi történik a reálértéken mért lakásárakkal, másrészt egy nemzetközi összehasonlítást teszünk néhány, Magyarországhoz hasonló méretű ország bevonásával.
Január elsejétől számos ponton megváltoztak a kormányzati otthonteremtési támogatások igénylésének és felhasználhatóságnak feltételei. Az elsősorban a CSOK-ot és lakásfelújítási támogatást érintő változások mellett azonban több véghatáridő is közeleg 2022-ben. Az OTP Ingatlanpont szakértője azt vizsgálta meg, hogy a frissen közzétett módosítások és az év közben várható változások hogyan befolyásolhatják az ingatlanpiaci folyamatokat.
Mi lesz a hazai lakásárakkal? Milyen folyamatok hatására folytatódhat a további emelkedés és mi szabhat gátat ennek? Melyek a vásárlók és a lakásfejlesztők szempontjából a legnépszerűbb kerületek?
Matura Tamás cikke.
Véget vetnének a Washingtontól való függőségnek.
Nem tudni, Trump hogyan fog a helyzethez állni.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
