Érdekes összehasonlítást tett közzé az amerikai Realtor ingatlancég arról, hogy a medián lakásárból - ami az Egyesült Államokban 92 millió forint - az ország különböző városaiban hány négyzetméteres lakást lehetne megvásárolni. A felmérést kiegészítve a hazai viszonyok között mi is megnéztük ugyanezt, aminek eredményeként érdekes különbségekre bukkantunk.
Folytatódott a használtlakás-piac átalakulása, egyrészt rekordalacsonnyá vált Budapest súlya az adásvételi tranzakciók összességében, másrészt tovább nyílt az árolló a vidéki és a fővárosi lakáspiac átlagárai között, mostanra több mint 2,5-szeres lett a különbség - derül ki a KSH legfrissebb elemzéséből.
Az elmúlt hetekben sokat foglalkoztunk a hazai lakáspiaccal és a lakásárak változásának kérdésével, melynek során a szakértőket megkérdezve kérdőíves felmérést is készítettünk. A piaci folyamatok azonban gyakran összetettebbek annál, hogy néhány válaszlehetőséggel körül lehessen írni azokat, ezért három szakártőt arra kértünk, hogy az idén várható trendekről részletesebben is mondjanak véleményt.
A pénzügyminiszter szerint Magyarországon adócsökkentés, államadósság-mérséklés, nullás hiányú költségvetés, családvédelmi intézkedések és demográfiai fordulat szükséges szinte egyszerre úgy, hogy közben a jövőjét sem éli fel az ország. Varga Mihály a Mandinernek adott interjúban megerősítette, hogy a szigorúbb költségvetés híve, egyelőre az országnak nem érdeke az euró bevezetése, és arról is beszélt, hogy egyszerre osztja és vitatja a jegybankelnök megállapításait a lakáspiaci helyzetről.
A háromgyerekes anyák is szja-mentességet kaphatnak, ha megvalósul Orbán Viktor terve, melynek hatására 51 millió forintnyi vissza nem térítendő állami támogatást és 15 millió forintnyi kamattámogatott hitelt kaphatnak azok a szülők, akik a második mellé, egy harmadik gyereket is vállalnak. Az intézkedés kapcsán a lehetséges lakáspiaci hatásokat vizsgáltuk meg.
A jegybank elnökétől érkező javaslatokra érdemes odafigyelni - mondta el Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Véleménye szerint a kormányzat lakáspolitikája jó, de az más kérdés, hogy elegendő-e.
A napokban a hazai lakáspiacot egyértelműen az MNB elnök, Matolcsy György azon kinyilatkoztatása tartotta lázban, miszerint a 2014-től alkalmazott lakáspolitika kudarcot hozott, így mihamarabbi átalakításra és lépésekre van szükség. Az ingatlanszakma által hosszú évek óta mondogatott és vágyott központi stratégia alkotás, jogszabályi változtatások, a kormányzat által is támogatott hosszú távú vízió és tervezhetőség megteremtése úgy fest megteremtődni látszik, legalábbis az első lépés megtörtént. Az MNB diagnózisa a hazai lakáshelyzetről azonban nem volt elszigetelt jelenség, hiszen rendkívül hasonló állásponton van a kormány is, már ami a teendőket illeti. Kormányzati oldalról lépéseket kívánnak tenni a hazai lakáspiacon, a lehetséges eszközök, a pontos célok azonban eddig nem voltak egyértelműek. Ennek kapcsán Fürjes Balázzsal, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárral készítettünk interjút, amiből többek között az is kiderül, hogy a kormány határozott terve, hogy az MNB-vel, a fővárosi önkormányzattal, az ingatlanfejlesztőkkel, és -befektetőkkel, a finanszírozókkal és nem különben a lakosság részvételével áttekintse, elemezze a fővárosi lakhatási kihívásokat, kiemelten fókuszálva a fiatalok életkezdési lehetőségeire, ami első sorban nem is szociális kérdés, hanem leginkább gazdasági és demográfiai.
Bár az elmúlt évek lendülete megtörni látszik a hazai lakáspiacon, a tavalyi évben is voltak szélsőséges tranzakciók. Az Otthon Centrum, az általuk értékesített ingatlanok közül mutatta be a méret és ár szerinti rekordekereket.
Miközben más területeken (például magyar euróbevezetés) úgy tűnt, csillapodott az ellentét a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank között, addig új területen kezd kibontakozni egyfajta szembenállás, ez pedig nem más, mint a lakáspiac.
Hosszú évek óta először mutat csökkenést a Duna House lakásárindexeinek többsége. A 2019-es utolsó negyedéves adatok alapján a fővárosban, valamint a keleti és nyugati országrészben egyaránt esett a panellakások ára 2019 harmadik negyedévéhez képest, országosan mintegy 5,5 százalékkal. A budapesti téglalakások árindexe azonban még mindig emelkedő fázisban van.
Az ingatlanpiac dinamikus bővülése minden bizonnyal alábbhagy idén, de az áremelkedés még nem ér véget. A különböző, lakásvásárlást ösztönző, határozott időre szóló támogatások előre hozhatják a vásárlásokat, ezzel is lendületben tartva a piacot. Emellett egyre fontosabbá válnak az energiahatékonysági szempontok, néhány szabály tavalyi életbe lépése után idén új, környezetbarát technológiákat támogató rendeletek is várhatók - derül ki az OTP Ingatlanpont közleményéből.
Sokan találgatták tavaly, hogy vajon a 2018 novembere után engedélyt kapott lakásfejesztések esetében mekkora áremelkedést okoz az idén január 1-jétől 27 százalékra visszaemelkedett lakásáfa. Voltak, akik úgy gondolták, hogy a lakásfejlesztők az áremelkedés egy részét átvállalják majd, míg mások úgy vélték, hogy akár a 22 százalékpontos különbség egészét a vásárlókra háríthatják. Az év eleji első tapasztalatokat néhány budapesti projekt példáján keresztül mutatjuk be.
Folytatódott a lakásárak emelkedése Németországban a tavalyi harmadik negyedévben is a tíz éve tartó ingatlanpiaci áremelkedés után, a GEWOS ingatlanpiaci kutatóintézet által a német dpa hírügynökség számára készült felmérés szerint.
Hónapok óta tombol az ausztrál tűzvész, a természeti katasztrófa jó pár emberéletet, több száz millió állat pusztulását, több mint ezer otthon leégését, komoly környezeti károkat okozott eddig is, a jelek szerint pedig még további hónapokba telhet mire sikerül megfékezni. Egy ilyen mértékű pusztítás természetesen az ország gazdasági helyzetét, és így a lakáspiacát sem fogja érintetlenül hagyni. Az ausztrál lakosságnak fel kell készülnie a gazdasági növekedés lassulására, az ingatlanárak további csökkenésére, de szerencsére talán arra is, hogy az ausztrál kormány eddigi silány klímaharc elleni törekvései mostantól megváltozhatnak.
A különböző fórumokon nézelődve egyre többen fogalmaznak meg szélsőséges véleményeket a hazai lakáspiaccal kapcsolatban. Egyesek szerint küszöbön az összeomlás, és holnaptól szabadesésben zuhannak be a lakásárak, míg mások az eddigieknél is nagyobb áremelkedésre számítanak. Az igazságot feltehetően egyik vélemény sem fedi, viszont tény, hogy az utóbbi időben sokan gondolják úgy, hogy az eddigi áremelkedés hosszabb távon nem fenntartható. Hogy mi lehet az igazság, és mit hozhat 2020 a hazai lakáspiacon, arról tíz ingatlanpiaci szakértőt kérdeztünk meg.
Változások előtt állhat a lakáspiac: úgy tűnik, hogy 2019-ben véget ért a száguldás. Míg az elmúlt években jelentős lakásár-emelkedés szemtanúi lehettünk, a TAKARÉK Index értéke a 2014 első negyedéves mélypontról 2019 második negyedévéig összesen több mint 120 százalékkal emelkedett, vagyis a lakások értéke több mint a duplájára nőtt, addig 2019 a folytatást illetően számos bizonytalanságot hozott. Egyelőre az első félévről állnak rendelkezésre adatok, amelyek alapján úgy tűnik, hogy változások előtt állhat a lakáspiac, illetve szintén ezt erősítik az előzetes harmadik negyedéves információk is.
Bár a budapesti lakáspiacon több egymást követő hónapban is jelentősen visszaesett az adásvételek száma, a hazai lakáspiac fő mozgatórugóját még így is a főváros adja, ahol ezúttal a Duna House tapasztalatai alapján gyűjtöttük össze az idei rekordokat méret, ár és elhelyezkedés szempontjából.
Míg 2008-ban globálisan 20 millió dollárt fektettek a befektetők proptech cégekbe, addig 2018-ra volt olyan cég, amibe önmagában 12 milliárd dollárt. A proptech mostanra olyan méretű cégeket hívott életre, mint az Airbnb vagy a kezdetben ígéretesnek tűnő, de mára a túlélésért küzdő Wework. Ez utóbbi kapcsán felmerül a kérdés: attól, hogy egy cég a proptech iparágba pozicionálja magát, valóban végez-e olyan tevékenységet, és az oda áramló, egyre nagyobb mértékű befektetési tőke mekkora kockázatot hordoz magában?
A hazai lakáspiac felívelő szakasza hatodik éve tart és a reál lakásárak is folyamatosan emelkednek azóta. Az eddigi historikus és nemzetközi tapasztalatok alapján egy-egy szakasz korábban nagyjából nyolc évig tartott, így okkal számíthatnánk arra, hogy – tisztán piaci viszonyok között – a következő két évben elérhetnénk az árcsúcsot. Az OTP Értéktérkép alapján megnéztük, mennyibe kerülnek ma a lakások Budapest és az ország különböző részein.
Negyedszerre készítette el saját élhetőségi rangsorát a hazai települések között az Otthon Centrum. Az elemzés összeállítása során a szakemberek a 25 ezer főnél népesebb városokat, azok életminőség szempontjából lényeges mutatóit vizsgálták. A rangsort a Várnegyed és a belváros vezeti, míg vidéken Veszprémben és Egerben a legjobb élni.
Jól fut mostanában a Baykar szekere.
A legégetőbb válságokra összpontosíthat az elnök.
A következő hónapokban a tartás, vagy a kismértékű kamatcsökkentés között választ az MNB
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
