Január 7-én Donald Trump leendő amerikai elnök azt mondta, hogy Grönlandnak az Egyesült Államok részévé kell válnia, hogy a nemzetbiztonságot biztosítsa, és megvédje a kínai és orosz fenyegetésektől. Bár első ciklusában, 2019-ben felvetette a sziget megvásárlásának lehetőségét, ezúttal már nem zárta ki a katonai erőszak alkalmazását sem.
Ez fontos nyersanyagokról szól. Ásványkincsekről. Ez a jégsapkák olvadásáról szól. A kínaiak jönnek a jégtörőikkel. Olajról és gáztól szól. Ez a nemzetbiztonságunkról szól
– fejtette ki Mike Waltz, Donald Trump megválasztott elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, válaszolva arra a kérdésre, hogy miért akarja Trump magának Grönlandot.
Grönland, a világ legnagyobb szigete több mint 600 éve Dániához tartozik, jelenleg önkormányzati jogokkal rendelkezik, de a biztonsági és külügyeket továbbra is Koppenhága intézi.
Az amerikai hadsereg jelenleg állandó jelenlétet tart fenn a Grönland északnyugati részén található Pituffik légibázison.
Az amerikai nagykövetség szóvivője a Reutersnek nyilatkozva kijelentette:
Az Egyesült Államok nem tervezi jelenlegi katonai lábnyomának növelését Grönlandon.
Hozzátette, hogy továbbra is szorosan együttműködnek Koppenhágával és Nuukkal, Grönland fővárosával, hogy minden javaslat megfeleljen a közös biztonsági igényeknek.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök a héten kijelentette, hogy nem tudja elképzelni, hogy az Egyesült Államok, amely szoros NATO-szövetséges, katonai beavatkozást alkalmazna Grönlandon. Hangsúlyozta, hogy a grönlandi népnek kell eldöntenie, mit akar.
A grönlandi vezető, Mute Egede szülőföldje függetlenségét támogatja, és kijelentette, hogy a sziget nem eladó.
Forrás: Reuters
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
