lakáshitel

Így szabadulna el a pokol, ha most eltörölné a kormány a kamatstopot

Így szabadulna el a pokol, ha most eltörölné a kormány a kamatstopot

Fontos BUBOR-adatokat tett közzé ma az MNB: ezek határozzák meg a decemberi fordulónapos változó kamatozású hitelek törlesztőrészletét. Pontosabban csak határoznak meg: a kormány által év elején bevezetett, majd novemberben kétszer is kiterjesztett kamatstop most már 1500 milliárd forintnyi jelzáloghitelre és 1200 milliárd forintnyi kkv-hitelre terjed ki, és a jövő év közepéig biztosan velünk marad. Több lényeges újdonságot is megtudtunk a kamatstopról az MNB friss Pénzügyi stabilitási jelentéséből, például azt is, mekkora sokkot okozna most az intézkedés eltörlése. Számkavalkád következik.

Itt az MNB nagy bejelentése, új formában jönnek vissza a zöld lakáshitelek

Itt az MNB nagy bejelentése, új formában jönnek vissza a zöld lakáshitelek

2023 áprilisától zöld, 2024 januárjától pedig online elemekkel bővül az MNB Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) feltételrendszere. A zöld lakáshitelek esetében nem jön vissza a tavasszal csúcsra ért NHP Zöld Otthon Program kedvező kamatozású refinanszírozott hitele (tehát nem kell jelentős stimulációra számítani, és nem támogatott hitelről van szó), de a bankoknak több költségelemet is át kell vállalniuk a hitelfelvevőktől. Az új online feltételek pedig garantálni fogják, hogy a hitelfelvevőnek csak a szerződéskötés és a közjegyzői adminisztráció miatt kell személyesen megjelennie.

Változások készülődnek a családtámogatásoknál, óriási most a tét a lakossági hitelezésben

Változások készülődnek a családtámogatásoknál, óriási most a tét a lakossági hitelezésben

2015-től szinte teljes egészében átalakult a magyar lakossági hitelezés. Ezen átalakulásnak van azonban egy kevésbé ismert dimenziója, a pénzügyi közvetítői tevékenyég szabályozása. Ehhez kapcsolóan pedig szakmai körökben is teljesen ismeretlen a környező országok gyakorlata és az ebből levonható tanulságok. Mitől működik jól egy hitelpiac, végül is mi a hitelfelvevő érdekét kiszolgáló legjobb gyakorlat? Mindez milyen aktualitásokat tartalmaz a magyar piac szempontjából a 2023-ra várhatóan érdemben újra formálásra kerülő támogatott hitelek piacán?

Óriási a tét, a bankok bevételeinek fele múlik az alig ismert modellen

Óriási a tét, a bankok bevételeinek fele múlik az alig ismert modellen

A beágyazott pénzügyi szektor tavaly kezdett el igazán impozáns eredményeket felmutatni. A McKinsey felmérése szerint a beágyazott pénzügyi szolgáltatásokból 2021-ben összesen 20 milliárd dollár bevétele származott a cégeknek, amely várhatóan három-öt éven belül megduplázódhat. A tanácsadó cég szerint az óriási potenciál ellenére még mindig nagyon kevesen vannak tisztában azzal, mit is takar valójában az új modell. Cikkünkben bemutatjuk, milyen szereplők állnak a beágyazott pénzügyi szolgáltatások mögött, és mire számíthatunk rövid távon ezen a területen.

Lehullt a lepel a lakáshitelekről: a múlt gyönyörű, a jövő nagyon csúnya

Lehullt a lepel a lakáshitelekről: a múlt gyönyörű, a jövő nagyon csúnya

Csütörtökön közzétett Lakáspiaci jelentésében sem bocsátkozott becslésbe az MNB arról, mekkora visszaesés várható a lakáshitelezésben a kamatok emelkedése és a gazdasági kilátások bizonytalansága miatt. Az biztos, hogy nem sok jóra számíthat a piac: miközben zuhan a lakástranzakciók száma, a bankok további szigorítást terveznek, a hitelfelvevői kereslet pedig visszaesőben van. Sok érdekes adatot közzétett a jegybank a jelentésben a lakáshitelezésről, ezekből szemezgettünk.

Elaludtak a bankok, brutális drágulás jöhet még a lakáshiteleknél

Elaludtak a bankok, brutális drágulás jöhet még a lakáshiteleknél

Miközben az MNB gyorsított, a kereskedelmi bankok lassítottak a kamatemeléseken októberben, legalábbis ami a lakáshiteleket illeti. Ennek következtében a bankok friss ajánlataiban szereplő lakáshitelkamatok nagyjából a fél évvel ezelőtti (!) bankközi kamatokat tükrözik, egyre nagyobb tehát a késleltetés az átárazásban. A bankok szempontjából negatív marzs azonban közép- és hosszú távon biztosan nem fenntartható, ezért további jelentős kamatemelések várhatók a lakáshitelpiacon, és az OTP lépése után újabb lakáshitel-ajánlatok tűnhetnek el, tovább fékezve a szeptemberben már 40%-kal visszaeső hitelezést.

Megint belenyúlna a kormány a lakossági hitelek szabályaiba: mi lesz ebből?

Megint belenyúlna a kormány a lakossági hitelek szabályaiba: mi lesz ebből?

Egyrészt a jövedelemarányos törlesztőrészlet, másrészt a lakásfedezet-arányos hitelösszeg korlátozásával akadályozta meg eddig az MNB a lakosság túlzott eladósodását. A jelenlegi formájában 2015 óta meglévő és 2018-ban szigorított kötelező adósságfék-szabályozás meglehetősen jól működik, a kormány most mégis úgy módosítaná a jegybanktörvényt, hogy egy harmadik adósságfékszabályt is beépítene: ezentúl a jövedelemarányos tartozás (loan to income, LTI) felső korlátját is meghatározhatná az MNB elnöke. Európában tudomásunk szerint sehol sincs példa arra, hogy mindhárom mutatót kötelező érvénnyel szabályoznák. Megnéztük, van-e értelme ennek, ha igen, mégis micsoda.

Radikális erők élén jut újra hatalomra Orbán Viktor fontos szövetségese – hogy csinálta?

Radikális erők élén jut újra hatalomra Orbán Viktor fontos szövetségese – hogy csinálta?

Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének csütörtöki adása. A mai műsor első részében az izraeli választásokról lesz szó, ahol a Benjámin Netanjahu korábbi miniszterelnököt támogató pártok a vártnál sokkal jobb eredményt értek el, így minden valószínűség szerint hamarosan újra az országot korábban már 15 évig irányító, jelenleg ellenzékben lévő politikus alakíthat kormányt. Netanjahu azért is érdekes Magyarország szempontjából, mert nemzetközi szinten Orbán Viktor fontos szövetségesének számít. Választási győzelmével azonban nincs egyszerű helyzetben, mivel a korábbianál sokkal szélsőségesebb politikai erőkre is támaszkodnia kell, ha stabilan szeretne kormányozni. A témával kapcsolatban Novák Attila történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint a Goldziher Ignác Zsidó Történeti és Kulturális Intézet munkatársa volt a Checklist vendége. Az adás második részében a hazai lakáshitelpiac alakulásával foglalkozunk, ugyanis a KSH közzétette az első féléves, az MNB pedig a szeptemberi statisztikákat, melyekből kiderül, hogy érezhetően lassul a hitelezés Magyarországon. A részletekről Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjét kérdeztük.

Megérkezett a hitelválság? Csúnya adatokat közölt az MNB

Megérkezett a hitelválság? Csúnya adatokat közölt az MNB

22%-kal kevesebb lakástranzakció, 38%-kal kevesebb új lakáshitel, 16%-kal kevesebb személyi kölcsön, 32%-kal kevesebb babaváró hitel: íme az eddigi legcsúnyább idei hónap, szeptember mérlege a lakossági hitelezésben az egy évvel korábbihoz képest. Az MNB friss adatai szerint az elmúlt fél évben már a háztartások betétállománya is csak stagnál, feltehetően a megtakarítási képességet amortizáló magas infláció és a mindössze 2,7%-os banki átlagkamat miatt. A vállalatok is szenvednek a magas hitelkamatoktól, de náluk erősebb támaszt adnak a hitelpiacnak és a likvid tartalékoknak a támogatott és a devizahitelek.

Ütött az igazság órája a lakáspiacon: egyre kevesebben vesznek fel hitelt

Ütött az igazság órája a lakáspiacon: egyre kevesebben vesznek fel hitelt

Tavallyal ellentétben idén már csökken a hitelfelvevők száma a magyar lakáshitelpiacon: az új folyósítások összegének emelkedése kizárólag az átlagos hitelösszeg növekedésének volt köszönhető az első félévben. Az MNB új lakásokra igénybe vehető Zöld Otthon Programja még támaszt adott tavasszal a piacnak, a használtlakás-vásárlások és a korszerűsítések esetében viszont már masszívan látszódtak a visszaesés jelei, ami a kamatok és a rezsiköltségek emelkedése, valamint a lakástranzakciók számának már látható jelentős visszaesése miatt az előttünk álló időszakban még erőteljesebb lehet.

Itt az új javaslat: maximálják 5 százalékban a lakáshitelek kamatát!

Itt az új javaslat: maximálják 5 százalékban a lakáshitelek kamatát!

Komoly visszaeséstől tartanak az építőipar szereplői, ezért azt kérik a kormánytól, hogy maximálja öt százalékban a lakáshitelek kamatát – hangzott el az RTL Híradójában. ha ez nem történik meg, akkor akár munkahelyek tízezrei is veszélybe kerülhetnek.

Több lakáshitelét is kivezeti az OTP

Több lakáshitelét is kivezeti az OTP

Az OTP Bank kivezeti számos lakáshitel termékét: október 26-ától már csak az új, egyszerűsített palettából választhatnak az érdeklődők. A Bankmonitor szakértői szerint a pénzintézet eddigi legolcsóbb lakáshitelei ezt követően is megmaradnak.

Kiderült, milyen csúszással drágulnak a banki hitelek az MNB kamatdöntései után

Kiderült, milyen csúszással drágulnak a banki hitelek az MNB kamatdöntései után

Érdekes kérdéseket vet fel, hogy a bankok milyen mértékben és milyen gyorsan építik be az MNB döntéseit a saját lakáshiteleik árazásába. Két kutató, Hajnal Gábor és Lados Csaba a Hitelintézeti Szemle 21. évfolyamának 3. számában az elmúlt évek adatait elemezte. Az eredményeikből rájöhetünk arra, hogy lakossági szereplőként átlagosan hány hónappal később érezzük meg a jegybank döntéseit.

Ingyenmilliókat fialnak a száguldó kamatok – Íme a trükk, amit százévente egyszer süthetünk el

Ingyenmilliókat fialnak a száguldó kamatok – Íme a trükk, amit százévente egyszer süthetünk el

Minden válság új lehetőséget teremt azoknak, akik figyelnek. A 2022-es válság is valami egészen új, párját ritkító hozamalternatívát alakított ki: a hitelkamatok (egészen pontosan a szabadfelhasználású jelzáloghitel kamatok) lényegesen alacsonyabbak a lakossági állampapírral elérhető kamatoknál. Minden 10 millió Ft hitelfelvétellel 1,4 millió Ft tiszta nyereséget érhetünk el 2 év és 4 hónap alatt. Mindehhez nincs másra szükségünk, mint egy tehermentes ingatlanra és igazolt jövedelemre.

CIB-vezér a kamatstopról: érthető, de nagy teher és erkölcsi kockázata van

CIB-vezér a kamatstopról: érthető, de nagy teher és erkölcsi kockázata van

40 százalékkal csökkentek a lakáshitel-igénylések az év eleje óta, a monetáris környezet pedig ellentétes hatást gyakorol a bank könyveire azokhoz a gazdasági intézkedésekhez képest, melyek viszik a szektor profitját – egyebek mellett erről beszélt Dr. Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója a Portfolio Checklist csütörtöki adásában.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.