Az Európai Bizottság bemutatta a Tiszta Ipari Tervet, amely a versenyképesség erősítését és a fenntartható ipari átmenet felgyorsítását célozza. A kezdeményezés Európa iparát támogatja, hogy megbirkózzon a magas energiaárakkal, az egyre erősödő globális versennyel és a dekarbonizáció kihívásaival, miközben elősegíti a beruházásokat és az innovációt. Brüsszel szerint a terv biztosítja a szükséges stabilitást és kiszámíthatóságot a vállalatok és befektetők számára, hogy az EU elérhesse a 2050-re kitűzött karbonsemlegességi céljait.
A Tiszta Ipari Terv elsősorban két kulcsfontosságú iparágra összpontosít. Egyrészt az energiaintenzív iparágakra, amelyek sürgős támogatásra szorulnak a dekarbonizációhoz és az elektromos átálláshoz.
Ezek az ágazatok jelenleg a magas energiaköltségektől, a tisztességtelen globális versenytől és a bonyolult szabályozási környezettől szenvednek.
Másrészt a tiszta technológiákra, amelyek meghatározó szerepet játszanak az ipari átalakulásban és az európai versenyképesség növelésében. Az innováció ösztönzése mellett a terv célja a tiszta technológiák iránti kereslet fokozása és az európai ipari ellátási láncok megerősítése. Emellett a terv kiemelten kezeli a körforgásos gazdaságot, amely segít csökkenteni Európa külső függőségét a nyersanyagoktól, miközben fenntarthatóbb ipari modellt alakít ki.
Az Európai Bizottság legfőbb feladatául azt tűzte ki, hogy csökkenti az ipari termeléshez szükséges energia költségeit és biztosítsa az ellátás függetlenségét.
Az új Megfizethető árú Energiás Akcióterv (Affordable Energy Action Plan) az elérhető árú energiáért konkrét intézkedéseket tartalmaz, többek között a megújuló energiaforrások gyorsabb kiépítését, az elektrifikáció felgyorsítását és az EU energia-infrastruktúrájának megerősítését.
Ezzel párhuzamosan a tiszta termékek iránti kereslet ösztönzésére az Ipari Dekarbonizációs Gyorsító Törvény előírja, hogy
a köz- és magánszektor beszerzéseinél nagyobb szerepet kapjanak a fenntarthatósági és „Made in Europe” kritériumok.
Ezen túlmenően 2025-től önkéntes szén-dioxid-intenzitási címkét vezetnek be az ipari termékekre, elsőként az acéliparban, majd a cementiparban. Az EU több mint 100 milliárd eurót mozgósít a tiszta ipari termelés támogatására. Ennek érdekében az Európai Bizottság bevezeti az új Tiszta Ipari Állami Támogatási Keretrendszert, amely egyszerűsíti és gyorsítja a megújuló energia és tiszta technológiák állami támogatásának jóváhagyását.
Brüsszel létrehozza az Ipari Dekarbonizációs Bankot, amely 100 milliárd eurós finanszírozási alapot biztosít a dekarbonizációs projektek számára.
Az Európai Bizottság az InvestEU program reformjával további 50 milliárd eurónyi magán- és állami befektetést kíván mozgósítani a tiszta technológiákba.
Brüsszel a bejelentésen hangsúlyozta, a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés kulcsfontosságú az ipari átmenethez. Az Európai Bizottság ezért létrehozza az EU Kritikus Nyersanyagközpontját (EU Critical Raw Material Centre), amely összehangolja az európai vállalatok nyersanyagbeszerzését, és közös vásárlások révén erősebb alkupozíciót biztosít.
Emellett 2026-ban bevezetik a Körforgásos Gazdaság Törvény (Circular Economy Act), amely célul tűzi ki, hogy 2030-ra az uniós anyagfelhasználás 24 százaléka körforgásos forrásból származzon.
Az EU iparának versenyképessége szempontjából kiemelten fontos a megbízható globális partnerségek kialakítása. Az új Tiszta Kereskedelmi és Befektetési Partnerségek célja a beszállítói láncok diverzifikálása és az európai ipar védelme a tisztességtelen versenytől. A Bizottság emellett egyszerűsíteni és megerősíteni kívánja a Szén-dioxid kiigazítási Mechanizmust (CBAM), hogy hatékonyabban kezelje a karbonintenzív importtal kapcsolatos kihívásokat.
A tiszta ipari átmenethez megfelelően képzett munkaerőre van szükség. Az Európai Bizottság ezért létrehozza az Európai Készséguniót (Union of Skills), amely a munkavállalók átképzésére és minőségi munkahelyek létrehozására összpontosít.
Az Erasmus+ program keretében akár 90 millió eurót fordítanak stratégiai iparágak szakemberképzésére.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a terv bejelentésekor hangsúlyozta, hogy Európa nemcsak az ipari innováció kontinense, hanem az ipari termelésé is. Ugyanakkor a tiszta termékek iránti kereslet lassul, és egyes befektetések más régiókba vándorolnak.
Szerinte túl sok akadály nehezíti még mindig az európai vállalatok működését, az energiaáraktól a túlzott szabályozási terhekig.
„A Tiszta Ipari Terv célja, hogy megszüntesse ezeket az akadályokat, és világos üzleti modellt kínáljon Európának” – tette hozzá von der Leyen.
Stéphane Séjourné, a Bizottság iparpolitikáért felelős ügyvezető alelnöke kiemelte, hogy
a terv célja Európa pozicionálása a világ vezető tisztaipari szereplőjeként, az európai gyártás ösztönzésétől kezdve a stratégiai ipari ellátási láncok megerősítéséig.
Szerinte az EU modellje biztosítja, hogy a dekarbonizáció nem csupán környezeti cél, hanem gazdasági növekedési stratégia is legyen.
A Tiszta Ipari Terv átfogó stratégiát kínál az ipari versenyképesség és a dekarbonizáció együttes megvalósítására. A kezdeményezés az energiaárak csökkentését, a tiszta technológiák iránti kereslet növelését, a beruházási feltételek javítását és az ipari ellátási láncok biztonságát helyezi előtérbe. A Bizottság bízik benne, hogy a terv megteremti azokat a feltételeket, amelyek mellett Európa ipara a fenntarthatóság és az innováció élvonalába kerülhet.
Címlapkép forrása: EU
