Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
A Biden-kormányzat az utolsó hónapjaiban fokozta ezeket a korlátozásokat, és a tiltott termékek listájára a nagy sávszélességű memóriachipeket és a chipgyártó eszközöket is felvette. Donald Trump kormánya pedig, amelyet Kínával kapcsolatosan héja megközelítésű személyek uralnak, készen áll arra, hogy tovább fokozza ezeket az intézkedéseket.
Kína az amerikai gyártók által használt ritkaföldfémekre és kapcsolódó nyersanyagokra vonatkozó exportellenőrzésekkel válaszolt. A komolyabb fenyegetést azonban az jelenti, hogy Kína felgyorsítja a chipek tervezéséhez és a chipgyártó eszközök gyártásához szükséges saját kapacitásainak fejlesztését.
Ha Kína gyorsabban dolgozza le technológiai hátrányát, mint ahogyan egyébként tenné, akkor az amerikai exportellenőrzések hatástalannak, sőt kontraproduktívnak bizonyulnak.
Nehéz megjósolni Kína erőfeszítéseinek sikerét vagy kudarcát. De talán tanulságos lehet a múltba tekinteni, ahol a legfontosabb esetet az 1960-as évek Franciaországa szolgáltatja.
- A francia politikusok és üzletemberek akkoriban gazdasági fenyegetést érzékeltek az Egyesült Államok részéről. Ez volt az a korszak, amikor Jean-Jacques Servan-Schreiber újságíró és politikus arra figyelmeztetett, hogy Franciaország az USA gazdasági vazallusává válhat. Servan-Schreiber aggódott az amerikai multinacionális cégek európai inváziója miatt, amire a francia Machines Bull számítástechnikai cég General Electric általi 1964-es felvásárlása kiemelt példaként szolgált.
- Charles de Gaulle francia elnök emellett ellenezte az USA dominanciáját a NATO-ban, és elutasította, hogy a francia erőket a szövetség más tagállamainak csapataival közös parancsnokság alá helyezzék. Végül de Gaulle kiléptette Franciaországot a NATO integrált parancsnokságából.
Ebben a kontextusban született meg 1964-ben Amerika azon döntése, hogy megtagadta a fejlett IBM és Control Data Corporation (CDC) számítógépek – francia Atomenergia Bizottság számára történő – exportjára vonatkozó engedélyeket. Ezeket az óriási számítógépeket olyan számításokhoz lehetett volna használni, amelyek lehetővé tették volna Franciaország számára a hidrogénbomba megépítését, amellyel akkoriban csak az USA és a Szovjetunió rendelkezett. A termonukleáris kapacitás lehetővé tette volna Franciaország számára, hogy az USA-t figyelmen kívül hagyva független védelmi politikát folytasson. Az IBM és CDC gépek mérnöki visszafejtése szintén segíthetett volna Franciaország kereskedelmi számítógépiparának újjáélesztésében és abban, hogy az felülkerekedjen a Bull szomorú leépítésén.
Ez volt a háttere a francia kormány által 1966-ban elindított, pompás elnevezésű Plan Calcul-nak. A kormány a program első öt évében több mint egymilliárd frankot – jelenlegi árfolyamon számolva mintegy 1,5 milliárd eurót – kívánt befektetni a francia számítástechnikai iparba. Ennek felét az állam biztosította volna a magánvállalatoknak nyújtott kutatási támogatások formájában, a másik felét pedig maguk a cégek.
Hogy a vállalatoknak segítsen finanszírozni a saját részüket, az állam támogatott hiteleket és garanciákat nyújtott. Egy, a miniszterelnöki hivatalhoz tartozó ügynökség koordinálta a tervet, amely két francia vállalat összeolvadásával egy nemzeti bajnokot, a Compagnie internationale pour l'informatique-t (CII) hozta létre.
A Plan Calcult maga de Gaulle pártfogolta, aki a világszínvonalú hadsereget és a világszínvonalú gazdaságot egyaránt fontosnak tartotta Franciaország világhatalmi státuszának biztosításához – a grandeur (nagyság) helyreállításához. Ez Hszi Csin-ping kínai elnök törekvését és személyes szerepét juttatja eszünkbe a kínai csúcstechnológiai fölény előmozdítására irányuló erőfeszítéseiben.
A Plan Calcul végül nem tudta Franciaországot a nagysebességű számítógépek terén vezető pozícióba juttatni.
- A kormányzat technokratái ahelyett, hogy harmonikusan együttműködtek volna a magánszektorral, mikromenedzsment keretében irányították a CII-t, megtartva maguknak a bankárok, vállalkozók, felügyelők és ügyfelek szerepét.
- Nem a kereskedelmi piacokra összpontosítottak, ahol a CII megérezte volna a verseny (beleértve az IMB) hideg szelét, hanem a közbeszerzésekre, ahol a CII elkényelmesedhetett. Ahelyett, hogy támogatták volna a magánszektort, a kormányzat beavatkozásai inkább akadályozták annak fejlődését.
- Ráadásul a technokraták a nemzeti bajnokuk kialakításakor kizárták a Bull-t, a legnagyobb szakértelemmel rendelkező céget, mivel az külföldi kézben volt. A nemzetbiztonsági és a gazdasági szükségszerűségek szemben álltak egymással ahelyett, hogy kiegészítették volna egymást.
De ha a Calcul-terv kudarcot vallott, az nem azért következett be, mert az amerikai exportellenőrzési rendszer hatékony volt.
Az IBM-hez hasonló cégek felléptek az üzleti tevékenységük korlátozásával szemben, és képesek voltak mentességeket szerezni. Az információ szabadon áramlott az IBM amerikai és franciaországi egységei között, és a CIA szerint a helyi tudósok hozzáférhettek az információkhoz. Amikor a legújabb számítógépek nem voltak elérhetők, a franciák képesek voltak kicsivel régebbi verziókkal helyettesíteni azokat.
Franciaország így 1968 augusztusában képes volt hidrogénbombát előállítani, és sikeres tesztet hajtott végre Francia Polinéziában. Az amerikai exportellenőrzés végül csak rövid időre késleltette a geostratégiailag elkerülhetetlen fejleményt.
Amerika legújabb exportellenőrzési rendszere talán hatékonyabb lesz, ám egy friss fejlemény – a DeepSeek fejlesztése – mást sugall.
Copyright: Project Syndicate, 2024.
Barry Eichengreen
A University of California (Berkeley) közgazdász és politológus professzora. 1997 és 1998 között a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezető tanácsadója volt. Kutatásai többek között az árfolyam-politika, az európai és az ázsiai gazdasági integráció, az IMF politikájának kérdéseit ölelik fel.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
