Kína jelentősen fokoznia kell erőfeszítéseit a helyi önkormányzatok mérlegeinek megtisztítására, hogy teret biztosítson a fogyasztás élénkítésére és a gazdaság megerősítésére – mondta az ország egyik legelismertebb közgazdásza.
A központi kormánynak legalább 20 ezer milliárd jüan (2,8 ezer milliárd dollár) értékű helyi államadósságot kellene átvállalnia
– nyilatkozta Li Daokui, a Tsinghua Egyetem közgazdászprofesszora, aki rendszeresen tanácsot ad Pekingnek a gazdaságpolitikai döntésekben. Véleménye szerint az a tavaly év végén bejelentett adósságcsökkentési intézkedéscsomag nem elég erőteljes.
A Covid-járvány és Kína korábbi ingatlan- és infrastrukturális fellendülése során felhalmozott adósságterhek miatt sok helyi önkormányzat olyan lépésekre kényszerült, mint a beszállítói kifizetések elhalasztása és a közalkalmazottak fizetésének visszatartása – ami súlyos károkat okozott a gazdaság egészének. Li becslése szerint a regionális hatóságok összesen 10 ezer milliárd jüannyi tartozást halmoztak fel vállalkozókkal és köztisztviselőkkel szemben. Ez Kína tavalyi bruttó hazai termékének (GDP) 7%-ának felel meg.
A probléma megoldására Li azt javasolja, hogy a központi kormányzat bocsásson ki több államkötvényt, és a befolyt összeget fordítsa a helyi önkormányzatok adósságának átvállalására. Cserébe a tartományi és városi hatóságok eszközöket ruháznának át Pekingre.
Li szerint egy 20-50 ezer milliárd jüanos adósságcsere hatékonyan enyhítené az országos szintű adósságterheket, lehetővé téve a helyi önkormányzatok számára, hogy nagyobb mértékben támogassák a fogyasztást. Ez különösen fontos lenne az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump által bevezetett kínai exportkorlátozások tükrében.
„Legyen szó Trump kereskedelemvédelmi intézkedéseiről vagy Kína saját gazdasági problémáiról, a megoldás a gyenge fogyasztás élénkítésében rejlik” – mondta Li. „A kulcs az, hogy csökkentsük a helyi kormányzatok megszorító intézkedéseit.”
A hazai fogyasztás ösztönzése kulcsfontosságú lehet Kína számára idén. Az exportnövekedés, amely a járvány óta fellendült, Trump vámintézkedései, valamint az Európai Unióval és más globális szereplőkkel kialakuló kereskedelmi feszültségek miatt veszélybe kerülhet. A gyenge belső kereslet tartós deflációhoz vezetett, amely lefelé tartó spirált idézett elő a lakossági jövedelmek és a vállalati profitok között.
Miközben a helyi önkormányzatok korábban a gazdasági növekedés motorjai voltak nagyszabású infrastrukturális beruházásaikkal, az elmúlt években inkább akadállyá váltak, mivel a történelmi ingatlanpiaci visszaesés megterhelte pénzügyi helyzetüket.
Számos közgazdász sürgeti a központi kormányt, hogy
növelje az államadósság szintjét, mivel Kína államadósságának GDP-hez viszonyított aránya továbbra is alacsony más nagy gazdaságokhoz képest.
Peking azonban eddig ellenállt a helyi önkormányzatok kimentésének, attól tartva, hogy ez erkölcsi kockázatot teremtene, és felelőtlen eladósodásra ösztönözné a hatóságokat.
A hivatalos adatok szerint 2025 végére a helyi önkormányzatok könyveiben szereplő adósság meghaladta a 47 ezer milliárd jüant. Emellett az IMF becslése szerint további 60 ezer milliárd jüan rejtett adósság is terheli őket.
A Pénzügyminisztérium tavaly novemberben bejelentett egy tervet, amely lehetővé teszi a helyi önkormányzatok számára, hogy 10 ezer milliárd jüan értékben bocsássanak ki kötvényeket az egyenlegen kívüli adósságaik refinanszírozására. Li szerint ez azonban csak átmeneti enyhülést hozott, és a problémák később ismét felszínre kerülhetnek.
A közgazdász azt is sürgette, hogy a központi kormány jelentősen növelje a fogyasztási cikkek és berendezések cseréjére adott támogatásokat. Szerinte az eddigi 300 milliárd jüan helyett ezt 800-1000 milliárd jüanra kellene emelni.
Még hatékonyabb lépés lenne, ha az állam készpénzes támogatásokat osztana ki a háztartásoknak a nagyobb ünnepek alkalmával – tette hozzá Li.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
