A kilenc legnagyobb hazai bank közül hatnál drágábban vehetünk fel lakáshiteleit novembertől. A Bankmonitor.hu szakértőinek számítása szerint a drágulás miatt egy 20 millió forintos, 20 éves futamidejű lakáshitelre havi 6 ezer forinttal kell többet fizetni.
Hiába várta meg sok költöző a Zöld Otthon Program hiteleinek októberi megérkezését, szeptemberben is rekordközeli összegben vettek fel lakáshitelt a magyar háztartások. A személyi kölcsönök piaca már a járvány előtti csúcsához közelített, a vállalati hitelezés viszont nem volt túl izmos az ősz első hónapjában. A betétek kamata a vállalatoknál jobban, a lakosságnál viszont alig mozdult eddig a jegybanki kamatemelések hatására, az új lakáshitelek kamata pedig nagyjából egyharmadrészt „követte” még csak le a kamatemeléseket.
Sikeresen kibocsátotta első zöld jelzáloglevelét a Takarék Jelzálogbank. A nyilvános forgalomba hozatal során összesen 6,33 milliárd forint ajánlatot nyújtottak be a tőkepiaci szereplők, amelyből 5 milliárd forintot fogadtak el az ötéves lejáratú, fix hozamú értékpapírra.
Hiteladósok tömegeinek törlesztőrészletét meghatározó BUBOR-adatok láttak ma napvilágot: az MNB monetáris szigorítása révén 6-7 éve nem látott szintre emelkedtek a bankközi kamatok Magyarországon. A kis- és középvállalkozások mellett a gyakran változó kamatozású lakáshitellel rendelkezők vannak a leginkább kitéve ennek, egy 10 milliós tartozás esetében a novemberi törlesztőrészlet 3-8 ezer forinttal is magasabb lehet az előzőnél, és számításaink szerint egyre gyakoribb a 10%-ot is meghaladó törlesztőrészlet-emelkedés.
Számottevően, 22 százalékkal csökkentek 2021 első félévében az ingatlanbefektetések Közép- és Kelet-Európában az előző év azonos időszakához képest, a bankok számára azonban jelentősen nőtt az ingatlanhitelezés jelentősége a járvány időszakában – állapította meg a KPMG felmérése. Miközben a magyarországi bankok legszívesebben a logisztikai fejlesztésekhez nyújtanának finanszírozást, addig a megkérdezett hazai ingatlanfejlesztők a lakófejlesztéseket találták a legvonzóbbnak.
Hiába nőnek ki gombaként a földből az új lakások, hiába nőnek évről évre a reálkeresetek, a fiatalok számára manapság ugyanolyan reménytelennek tűnik az első lakás vásárlása, mint korábban. Ugyan a fizetések elbírnák egy jelzáloghitel törlesztését, a hitelhez szükséges önerőre nagyon sokáig tart félretenni. Ezen a helyzeten segítene az MNB csütörtökön belengetett könnyítése, mely a hitelfedezeti mutató (HFM) emelésével csökkentené a lakáshitelhez szükséges önrész arányát. A bejelentés után most megnéztük, hogy egy magasabb HFM esetén minimum mekkora önerő mellett tudnánk hitelből megvenni egy átlagos új és használt lakást Budapesten és vidéken.
Töretlenül szárnyal a lakáshitelezés Magyarországon, de nem azért, mert sokkal többen vennének fel hitelt, mint korábban, hanem mert harmadával nagyobb összeget vesz fel egy átlagos hitelfelvevő, mint a járványt megelőzően, az új lakások vételére felvett hiteleknél pedig ennek a duplája az emelkedés – mutatják a KSH friss adatai. Miközben visszaszorultak az építkezések, teret nyertek a felújítások a finanszírozási célok között.
Még a tavalyi átlagos hozamszinttől is elmarad az idei, a befektetési célú lakóingatlan-vásárlásoknál a Takarék Index elemzése szerint. A használt lakások esetében csökkent a sajáttőke-arányos nyereség, míg a fővárosi új lakások esetében stagnált. A legnagyobb hozamot vidéki használt ingatlan vásárlásával lehet elérni, a budapesti belvárosi lakásokkal a legkisebbet, 4 és 9,5 százalék között mozognak az átlagos értékek.
A lakáshitelezés 10-20%-át adhatja a Zöld Otthon Program a következő időszakban, növekedési többletet viszont inkább csak közép- és hosszútávon generálhat a hitelpiac számára – vélik a Portfolio által megkérdezett banki szakértők. Miközben a kezdeti érdeklődés jelentős, van, aki szerint a megfelelő energiahatékonysággal rendelkező lakások kínálata szűk keresztmetszet lehet, mások a hitelközvetítő jutalékok közelmúltbeli, MNB-s vezetői körlevélben megjelent korlátozásában látnak jelentős visszafogó erőt a zöld lakáshitelek piacán.
Egészen elképesztő a különbség a budapesti új lakások piacán, ha a legdrágább és legolcsóbb új lakásokat nézzük: a két szélsőérték között több, mint 900 millió forint a különbség - számoltuk ki a Budapesti Lakáspiaci Riport legfrissebb adatbázisából. A nagy szélsőségek miatt az átlag és a medián árak között is nagy a különbség, a négyzetméterárakat tekintve viszont mérsékeltebb a helyzet.
Több mint 50 ezer család igényelte év eleje óta az otthonfelújítási támogatást, közülük 36 ezer már meg is kapta. A családoknak eddig kifizetett támogatások összege meghaladja a 65 milliárd forintot – közölte a családügyi miniszter.
A német választások szeptember 26-án lezajlottak, a koalíciós tárgyalások nagy erőkkel folynak. A legfrissebb hírek szerint a választáson legtöbb szavazatot kapó SPD a zöldekkel és a liberális FDP-vel alakíthat kormánykoalíciót. Az eljövendő német kormány gazdasági programja óriási hatással lehet hazánk gazdaságára is, ezen belül pedig kiemelt szektor lehet az építőipar, mely ha Németországban felpörög, az nagy elszívó hatást gyakorolhat a magyar munkaerőre és építési alapanyagokra. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) kölni Németországi Vállalkozási Tagozata most összefoglalta, hogy a koalícióra készülő pártok milyen programmal is állnak ki az építőipar, azon belül is a lakáspiac terén.
A jogszabályi előírásoknak és a piaci versenynek köszönhetően folyamatosan emelkedni fog a magasabb energetikai hatékonyságú zöld otthonok aránya a magyarországi ingatlan állományban - közölte Kricsfalussy Tamás, a Metrodom Csoport értékesítési igazgatója az MTI-vel. A néhány éve még korszerűnek számító CC-s minősítésű lakások műszaki tartalmának növelése a BB, pláne az AA (közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb) besorolás eléréséhez azonban se nem egyszerű, se nem olcsó.
Átlépte Budapesten az újépítésű lakások átlagos négyzetméterára az 1 millió forintot, az átlagos árszint pedig a 70 millió forintot. Vidéken 725 ezer, illetve 52 millió forintos átlagot mutat a legutóbbi Lakásriport. Megnéztük, mekkora forgalmi értékű energiahatékony lakás vásárolható a különböző jövedelemszinttel rendelkezők, többek között a minimálbérrel, a medián- és az átlagbérrel bírók számára az új zöldhitel segítségével, a minimális önerő megléte mellett. Szomorú tény: egy medián bérrel a budapesti új lakások átlagárának mindössze 36%-a vehető fel el a hitelezhetőség teljes kihasználása mellett is.
Elindultak a héten a Magyar Nemzeti Bank „NHP Zöld Otthon Program” elnevezésű programjának keretében nyújtott lakáshitelek, 10 pontban összefoglaljuk most a lényeget.
Annak ellenére, hogy látszólag gombaként nőnek ki a földből az új lakások, a keresletet, úgy tűnik, nem lehet kielégíteni. A budapesti újlakás-piacon nemrégiben elértük az egymillió forintos négyzetméterárat és vannak kerületek, ahol a 2 millió sem lenne túlzás. A főváros mellett vidéken is nagy a mocorgás, főleg a Balaton környékén: Veszprém és Somogy megyében az átlagos négyzetméterár már a budapestit is meghaladja - derül ki a legfrissebb Vidéki Lakáspiaci Riportból.
Kiadta a KSH a legfrissebb, 2021. április-június közötti időszakra vonatkozó lakásárindexet. Bár még nem érkezett be az összes adásvétel, így előzetes számokat láthatunk csak, az már szembetűnő, hogy az egy negyedévvel korábbi, és az egy évvel korábbi árakhoz képest is tovább drágultak a használt lakások. Korábban a negyedéves statisztikák felváltva csökkenésbe, majd növekedésbe csaptak át, elindítva ezzel egy hullamzó mozgást a negyedéves árváltozásban, és egy stagnáló időszakot eredményezve az éves összehasonlításokban. A legfrissebb, előzetes adatokban viszont már negyedéves szinten sincs csökkenés, helyette enyhe, 1,3%-os áremelkedés látható. Éves szinten pedig már kétszámjegyű a drágulás.
Megjelent a teljesen online igénylési folyamat a Magyar Nemzeti Bank NHP Zöld Otthon Programjában október 4-e óta elérhető újfajta lakáshitelek piacán is.
Pedro Sanchez spanyol elnök bejelentette, hogy a 2022-es költségvetés terhére havi szinten 250 euróval támogatják a spanyol fiatalokat, ha hajlandóak elköltözni a családi házból – számol be a hírről a CNBC.
Drága albérletek, alacsony kezdőfizetések, kevés kollégiumi hely - csak néhány tényező, mely megnehezíti, akár egyenesen el is lehetetleníti az egyetemista hallgatók önálló lakhatását. Ennek következtében nem véletlen, hogy Magyarországon a fiatal felnőttek az EU-s átlaghoz mérten csak jóval később hagyják el a szülői fészket, míg a fejlettebb országokban, ahol többen járnak egyetemre, jóval alacsonyabb az átlag. Egy nyáron végzett felmérésünkben megkérdeztük az egyetemista hallgatókat, szerintük mi lehet a megoldás a helyzetre - a válaszok pedig gyakran összecsengenek.