A novemberi tömeges kamatemelés után 9 nagybank közül 6 érdemben megemelte új lakáshiteleinek kamatát decemberben. A drágulás mértéke 0,37-0,96 százalékpont, ezzel egy 20 millió forint összegű lakáshitel törlesztőrészlete 4-10 ezer forinttal emelkedhet meg 20 éven át - hívta fel a figyelmünket a Bankmonitor.
Úgy tűnik, hogy a legtöbb családi házat építő, vagy új lakást vásárló a vidéki városokat és községeket vette célba: jóval több új építési engedélyt adtak ki az ilyen településtípusoknál 2021 első három negyedévében, mint Budapesten. Az építési engedélyekből azonban még nem látszódik egyértelműen, hogy más nagyvárosokból érkező migráció, vagy inkább a már ottani, helyi lakosok építési kedve eredményezi a házépítési hullámot a kisebb településeken. Az elmúlt időszak változásait tekintve azonban érezhető a nagyvárosok agglomerációinak az "újra felfedezése". A Takarék Index adatai arra is rávilágítanak, hogy a legtöbb társasházi új lakás viszont a Balaton közelsége miatt Somogy megyében épül, második helyen Pest megye áll, de nem sokkal marad le Győr-Moson-Sopron megye sem.
A lakhatási költségek az elmúlt években meredeken emelkedtek, ahogy a lakásárak és a bérleti díjak is megállíthatatlanul növekednek már 2014 óta. Ennek nyomán egyre hangosabb vélemény, hogy Magyarországon valójában lakhatási válság van kibontakozóban, még ha az emberek több, mint 90%-a valójában saját lakásban is él. Az első lakás megvásárlása egyre több embernek csak álom marad miközben a lakbérek is olyan ütemben emelkednek, amivel a fizetések csak nehezen képesek lépést tartani. A problémát orvosolandó, most 10 társadalmi szervezet 20 pontban összeszedte, hogy mit is kellene tenni a lakhatási válság kibontakozásának megfékezése ellen.
A teljes fennálló jelzáloghitel-állomány 40 százalékának, mintegy 466 ezer szerződésnek változhat meg a kamata 2021 közepe és 2022 közepe között – közölte a napokban az MNB. Mivel emelkedik a kamatkörnyezet, ez jellemzően törlesztőrészlet-emelkedést jelent az érintetteknek, amire a devizahiteles kataklizma óta alig volt példa, és aminek a várható mértékéről és eloszlásáról most minden eddiginél részletesebb adatokat közölt a jegybank. Jobban fest a makrokép, mint eddig gondoltuk, de a „végkifejlet” azon múlik majd, hol áll meg az infláció és vele a kamatemelések sorozata.
Drasztikus ütemben emelkednek Magyarországon a lakásépítés költségei. Az MNB lakáspiaci jelentése szerint mind a 2018-2020 közötti időszakot, mind csak az idei év első félévét tekintve vezetjük az európai uniós mezőnyt. Előbbi esetén éves szinten közel 9%-ot emelkedtek a lakásépítés költségei, az idei év első félévében pedig több, mint 16%-ot. A drágulást korábban a munkaerőhiány fűtötte, az idei évre azonban egyértelműen az alapanyaghiány lett az emelkedés fő mozgatórugója. Ugyan az utóbbi tényező globális szinten jelentkező folyamat, a hazai építőipar kapacitás-problémái miatt mégis hazánkban érezteti legjobban a hatását.
Általános lassulást mutatott a magyar hitelpiac októberben. Mivel a banki hitelkamatok csak novemberben indultak meredek emelkedésnek, ez még nem a kamatemelkedéssel, inkább a szezonalitással magyarázható, így a következő hónapok hozhatják el az erőteljesebb lassulást. Ha alig láthatóan is, de a betéti kamatok is megmozdultak, a személyi kölcsönök viszont még jól tartják magukat. Mivel a lakossági hitelek 5%-a és a vállalati hitelek 2%-a maradt csak a törlesztési moratóriumban, a továbbiakban ez már jóval kisebb mértékben torzítja a hitelstatisztikákat.
Az UniCredit Bank és a Gránit Bank is kamatemelésről döntött a napokban, ezzel a magyar piacon elérhető legkedvezőbb kamatozású lakáshitelek közül tűnik el több is a kamatkörnyezet emelkedése miatt.
Az állami támogatás 2018-as megszűnése ellenére a 2014-2015-ös év teljesítményét tudja felmutatni a lakás-takarékpénztári értékesítésben a Fundamenta-Lakáskassza – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Tátrai Bernadett elnök-vezérigazgató, akivel a termék és a működési modell létjogosultságáról, a társaság új tevékenységeiről, az emelkedő kamatkörnyezetről és az ökoszisztéma-lehetőségekről is beszélgettünk.
A nyugati országrész és a főváros kedvezőbb helyzetét mutatja a Takarék Index 2021-es élhetőségi rangsora, amely járásonként veti össze a többi között az oktatási, egészségügyi, kulturális és vásárlási lehetőségeket. Budapesten a legkedvezőbb az összkép, az első tízben még hét dunántúli és két tiszántúli járás található. A bűnözésben vagy a megfizethetőségnél a főváros rosszul szerepel.
Hiteladósok tömegeinek törlesztőrészletét meghatározó BUBOR-adatok láttak napvilágot pénteken: nyolc éve nem látott szintre emelkedtek a bankközi kamatok Magyarországon, miután másfél hét alatt háromszor is kamatot emelt az MNB. Úgy meglódultak a kamatok, hogy számításaink szerint egyre gyakoribb a 10-20% közötti törlesztőrészlet-emelkedés. Megtudtuk: nemcsak a lakossági jelzáloghitelek (36%), hanem a nagyvállalati (31%) és a kkv-hitelek (35%) esetében is mintegy egyharmad azoknak a hiteleknek az aránya, amelyek éven belül változó kamatozású forinthitelek, így rövid távon is megérzik a monetáris szigort.
Arról már rengeteget lehetett olvasni, hogy a zöld hitel kiváló lehetőség az új lakást vásárló, építkező családok számára. Arról azonban jóval kevesebbet szó esett, hogy bizony ez a konstrukció a bankok számára is főnyeremény. Mi lehet az oka annak, hogy az alacsony kamat ellenére is megéri a pénzintézeteknek zöld hitel folyósítani? A Bankmonitor szakértői ennek jártak utána.
Októberben az előző havival közel megegyező számban, de a piaci várakozások alatt értékesítettek új lakásokat az Egyesült Államokban a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai intézete, a Census Bureau szerdai jelentése alapján.
Ahogy korábban mi is megírtuk, november 23-án lakossági fórumot tartottak a XIV. kerületi Bosnyák tér és Rákos-patak közé tervezett zuglói új városközpont fejlesztése kapcsán. A fórumról a Telex részletes beszámolót tett közzé, melyből a fejlesztési tervekkel kapcsolatos fontosabb számok is kiderültek.
Mint ahogy azt hét közben megírtuk, elkezdett zárulni az olló a budapesti és a vidéki lakásárak között. 2020 és 2021 második negyedéve között országos szinten a lakásárak drágulása 13,2%-ra gyorsult, területileg azonban differenciáltabb a helyzet: Budapesten 9,1, a vidéki városokban átlagosan 18,2%-os volt az áremelkedés üteme - derül ki az MNB lakáspiaci Jelentéséből. A helyzet persze vidéken is sokkal heterogénebb, így érdemes lehet kicsit mögékukkantani annak a közel 20%-os áremelkedésnek.
A pandémia beálltakor félő volt, hogy a recesszióba forduló gazdaságokban a világ lakáspiacain is véget ér a korábbi éveket jellemző erős felfutás. A valóság azonban erősen rácáfolt a kezdeti kétkedésre és a legnagyobb nagyvárosok lakáspiacai úgy robogtak tovább, mintha mi sem történt volna a világban. A lakásárak további emelkedése azonban sok helyen a piaci lufi kialakulásának a veszélyét is növelte, ahogy azt a UBS legfrissebb "buborék-index" tanulmányában is olvashatjuk. A globális trendekkel ellentétben Budapest kilóg a sorból, itt ugyanis hiába emelkednek drasztikus ütemben a lakásárak, lufi kialakulásától a legkevésbé sem kell tartani - állítják megkeresésünkre a Property Market szakemberei.
Egyelőre nem kiugró a 2021 harmadik negyedévében elindított társasházi lakásépítések értéke, az 5%-os lakásáfa hatása így még várat magára. Amennyiben nem lesz újabb bejelentés a következő évben, hogy mégsem kell a fejlesztőknek megszerezni az építési engedélyt (vagy egyszerű bejelentést tenni) 2022. december végéig, hogy 5%-os áfával értékesíthessenek, akkor hamarosan - egy éven belül - toronymagas új lakásépítési értékekre számíthatunk.
A járványhelyzet miatt az egy évvel korábbi 8 ezerrel szemben csak alig több mint 5 ezer külföldi állampolgár vásárolt ingatlant hazánkban 2020-ban. Szlovákia kivételével minden más területről kevesebb vevő érkezett. A legtöbb lakást továbbra is német állampolgárok veszik, a második helyre pedig Románia került, letaszítva helyéről a tavalyi másodikat, Kínát, akik egészen a negyedik helyig csúsztak vissza.
A koronavírus negyedik hulláma eddig nem befolyásolta a budapesti kiadó lakások piacát: az árak lassan emelkednek, és kezdenek eltűnni az egyhavi kaucióval kivehető lakások is – derül ki a Rentingo.com legfrissebb elemzéséből. Októberben átlagosan 149 ezer forintot kértek a bérbeadók lakásukért, ami 5,6 százalékkal magasabb a tavalyi év azonos időszakánál. A keresleti oldalon még nagyobb a növekedés: a kiadó lakást nézők 139 ezer forintos októberi keresleti átlaga 9,3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.
Kiadási céllal bővíti tovább Ha11er lakóparkját az Alfa Group - írja a Property Forum. Nyugat-Európában már bevett gyakorlat, hogy a fejlesztő kifejezetten kiadási céllal (és nem eladásival) építsen lakásokat, Magyarországon viszont még nem igen terjedt el a gyakorlat. Ezen változtatna most az Alfa Group XI. kerületi lakóparkjuk további két ütemmel való kibővítésével.
Nagyon kevés hazai ingatlan felel csak meg az új lakásoknál a jövő júliustól elvárt energiahatékonysági szintnek, a Takarék Index adatai szerint 2016 és 2020 között csak a lakó- és szállásjellegű ingatlanok 2,6 százaléka kapott ilyen minősítést. A fővárosban és több nyugati megyében jobb a helyzet az átlagnál, míg Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyében a legrosszabb. Nem csak a magyar ingatlanok energiahatékonyságával van probléma, Európa több országában hasonlóan rossz a helyzet, pedig a korszerű ingatlanokkal jelentősen lehet csökkenteni a rezsiköltségeket, és mérsékelhető az ország energiaszükséglete is, mivel a háztartások a legnagyobb energiafogyasztók.
Ezt a rakétát pont nem vette észre.
Nem látni túl gyakran az oroszok új légvédelmi rendszerét.
Friss előrejelzés érkezett.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
