Dohányipari szereplők szerint áremelkedéshez vezethet a rendkívüli egészségügyi hozzájárulás, amelynek megfizetésére 2015-ben köteleznék a dohányipari vállalkozásokat, és az új teher a veszteséges cégek veszteségét tovább növeli, a nyereséges cégeknél pedig elviszi az eredményt - mondta Fábiánné Szabó Lívia, az Imperial Tobacco Magyarország Dohányforgalmazó Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója az MTI megkeresésére pénteken.
Elég egyszerű üzenete van az utóbbi hetek kormányzati akcióinak. Azok a külföldi cégek, amelyek multinacionális leánycégként nem az újraiparosítás álmát szolgálják, Magyarországon nem szívesen látott gazdasági szereplők. Nem is az üzenet a meglepő, hanem ennek intenzitása. Ahelyett, hogy a választások után finomodott volna a retorika, új szintre lépett a "gonosz" elleni küzdelem. Ma már leplezetlenül szab törvényeket és vet ki új adót úgy a kormány, hogy egyes szereplők gyakorlatilag ellehetetlenüljenek, mások pedig monopolhelyzetbe kerüljenek.
A dohánygyártókat sújtó különadó is az amerikai kitiltási ügyre adott kormányzati válasz - értesült a VS.hu. Erre utalhat, hogy az új sarcból származó teljes bevétel közel felét egyetlen amerikai cég fizetné be. Közben Orbán Viktor péntek reggeli nyilatkozata szerint egyre zavarosabb a kitiltási ügy és egyre nehezebben lehet komolyan venni.
Szatmáry Kristóf fideszes képviselő csütörtöki javaslata plusz terhet róna a dohánygyártókra és kereskedőkre. Az átmeneti különadó jövő évi bevezetését azzal indokolja, hogy a cégek nem viselik megfelelő arányban a dohányzás káros hatásait. De mit gondolnak erről az olvasóink? Itt és most kiderül!
Hosszú huzavona után tiszta vizet öntött a pohárba a kormány, a frissen megjelent módosító javaslatból kiderül, hogy az alapkezelőknek a terhei nem növekednek jelentősen. A pénzügyi szervezetek különadóját nem kell megfizetniük, új elemként ezzel körülbelül megegyező mértékben vagyonarányos különadó jön be a rendszerbe, ami éves szinten 0,05%-ot tesz ki. Végül, de nem utolsó sorban a portfólió-kezelés is áfaköteles lesz, de csak a magánszemélyek esetében.
A magyarországi dohányipari cégeket sújthatja a legújabb különadó, amit ma délután terjesztett be Szatmáry Kristóf, a Fidesz parlamenti képviselője. A tervek szerint átmenetileg bevezetnék a dohányipari vállalkozások rendkívüli egészségügyi hozzájárulását. Számításaink alapján ez újabb milliárdokat jelenthet a költségvetésnek.
A Hervisnek adott igazat a bíróság az adóhatósággal szemben a cég különadó fizetéssel kapcsolatos, az EU bíróságát is megjárt perében.
Az alappiac az elmúlt években drasztikus átalakuláson ment keresztül, egyértelműen a lakossági befektetésialap-értékesítés került előtérbe, viszont ezzel párhozamosan a szektor különadó terhelése nem változott. Az iparág legfőbb érdekvédő szervezete szerint ideje volt változtatni a szabályozáson, de szakmai egyeztetéseket szeretnének, és egy olyan kompromisszumos megoldást, amely mindegyik félnek megfelel. Korántsem mindegy, hogy hogyan, mekkora összeget és ki fizet.
Az adócsomagba bekerült a befektetési alapok forgalmazásának különadója is, a törvény szövege szerint a forgalmazói díj 25%-át adóként elveszi az állam. Piaci információk szerint nagyságrendileg 40 milliárd forint körüli lehet szektorszinten a forgalmazói díj, vagyis 10 milliárdos adókötelezettség kerül a forgalmazók vállára, és akkor még a külföldi alapok értékesítéséről még nem is beszéltünk.
A mai napon hirdették ki az "Egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról" szóló salátatörvényt, amelyet Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter terjesztett be az őszi ülésszak elején a Magyar Országgyűlésnek. A törvénycsomag - amely a médiapiac szabályozásától, a Magyar Fejlesztési Bankon át, a postai szolgáltatásokra is kiterjed - tartalmazza a magánszemélyek különadóját terhelő passzusok módosítását is.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága újabb elmarasztaló ítéletet hozott Magyarország ellen az állami szférában dolgozók végkielégítését terhelő különadó ügyében. A bírák már korábban is megállapították, hogy a magyarországi szabályozás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
Az Alkotmánybíróság már kétszer hatályon kívül helyezte, idén februárban pedig nemzetközi jogszabályokba ütközőnek minősítette határozatában a végkielégítéseket terhelő különadót. Az AB határozatán felbuzdulva a 2010 és 2013 között felmentett állami vezetők, közalkalmazottak, köztisztviselők, bírósági és ügyészségi dolgozók megkezdték a tőlük levont adó visszaigénylését, az eddigi adóhatósági eljárások során azonban nem jártak sikerrel: egy fillért sem kapta vissza az említett összegekből. A kormány az AB döntését követően ígéretet tett a joghézagos állapot rendezésére: nyáron kormányülés keretében tárgyalta az ügyet, majd pénteken törvényjavaslatot terjesztett be a magyar törvényhozás elé. Cikkünkben a különadó visszaigénylésének folyamatáról és az adónem életciklusáról olvashat bővebben.
Méretes nyakleveseket kapott ezen a héten több nagy, ismert cég a magyar kormánytól. A bankok - az első devizahiteles mentőcsomag parlamenti elfogadása után - sorra jelentették be a nagy bukókat, és ennek még nincs vége. Emellett a reklámadó első becslése alapján jelentős veszteséget kell lenyelnie az RTL-nek. Sőt, a héten kilátásba került (legalább) egy újabb különadó.
Az útépítő cégekre meglebegtetett, most cáfolt különadó drámainak lefestett nemzetgazdasági hatásairól ír ma a Magyar Nemzet, amely gondolatmenet elmegy egészen odáig, hogy a 100 milliárd forint körüli különadó végül 1200 milliárd forintos költségvetési kiadáshoz, a túlzott deficit eljárás újraindulásához és így az EU-támogatások befagyasztásához vezet.
A kormány nem tervezi, hogy különadót vet ki az útépítő cégekre, a kabinet és az Európai Bizottság között ugyanakkor "súlyos vita van" a 2007 és 2012 közötti, útépítéssel kapcsolatos közbeszerzések ügyében - közölte szerdán a Kormányzati Információs Központ az MTI érdeklődésére.
Magyarország valószínűleg nem fogadja el az Európai Bizottság ajánlását, hogy vezesse ki a különadókat, többek között a bankadót - jelentette ki hétfő reggel Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Reuters hírügynökség beszámolója szerint. Azt azonban megemlítette a tárcavezető, hogy felülvizsgálhatják a közeljövőben, mert a devizahitelesek megsegítése jelentős terhet okoz majd a bankoknak.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság pénteki, jogerős ítélete alapján vissza kell fizetnie az államnak a 2010-ben a "pofátlan végkielégítésekre" kirótt 98 százalékos különadót - számol be a fejleményről a Népszabadság.
Alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütköző a 98 százalékos különadóra vonatkozó törvényi rendelkezés, ezért annak alkalmazását megtiltotta az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn meghozott határozatában.
Az Európai Bírósági ítélet csak egy köztes állomás, a végső döntést a magyar bíróságnak kell majd meghoznia, az eredmény pedig közel sem borítékolható - értékeli a Hervis-per fejleményeit az RSM DTM. Amennyiben az nyer igazolást, hogy a kiskereskedelmi különadó diszkriminatív volt, akkor az ebből fakadó adókülönbözet nem csak a Hervisnek, hanem minden érintettnek visszajár.
A külföldi vállalatcsoportba tartozó vállalatokat közvetetten hátrányosan érintő megkülönböztetés valósul meg a kiskereskedelmi árbevételre kivetett magyar különadóban, amely szerint e társaságoknak csoportszinten összevont árbevételük alapján kell megfizetniük az adót - áll az Európai Bíróság ma kihirdetett Hervis kontra NAV ítéletében. Egy korábbi, tavaly szeptemberi főtanácsnoki indítvány még ezzel ellentétes ítéletet vetített előre.
Lissák Domonkos cikke.
De kevesebb munkalehetőségből választhatnak az emberek.
Ezen a környéken nem igazán szoktak rakétázni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
