A kiskeresledelmi különadóról szóló kormányzati rendelet kihirdetése után megjelent az erről szóló törvényjavaslat is. Az 500 millió forintos éves nettó árbevétel alatti cégek megússzák a különadó fizetését, a nemzetközi online kiskereskedelmi oldalak viszont nem, legalábbis a Pénzügyminisztérium várakozásai szerint.
A szerdai kormánydöntés figyelembe fogja venni, hogy a fővárosban és környékén más a járvány természete, mint másutt - árulta el a kancelláriaminiszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Gulyás Gergely az eddig meghozott gazdasági intézkedésekről is beszélt, bevallotta, hogy a kiskereskedelmi láncok különadója a járvány után is fennmarad.
A kiskereskedelmi különadóról szóló rendelet megjelenésével egy időben a Magyar Közlönyben kihirdette a kormány a hitelintézetek különadóját is.
A keddi Magyar Közlönyben a kormány kihirdette a kiskereskedelmi láncok különadójáról szóló rendeletet. A különadó sávos lesz, 500 milliós árbevétel felett kell fizetni, az online boltok sem ússzák meg.
A koronavírus-járvány gazdasági és járványügyi hatásainak kezelésére két alapot állít fel a kormány, egy 663 milliárdos járvány elleni védekezést szolgáló és egy 1345 milliárdos gazdaság-újraindítási alapot. Előbbibe a bankoknak 55 milliárd forintot kell befizetniük, erről már tudtunk a hétvégén, most Varga mihály pontosította az elképzelést, ez alapján számoltuk ki, mekkora lehet idén az OTP terhe.
A kormány oda nyúlt első körben a járvány elleni küzdelem finanszírozása érdekében, ahol pénzt lát: a kiskereskedelmi szektor legnagyobb szereplőit sújtja különadóval. A nem meglepő lépés mindenesetre érdekes: a teljes csomaghoz viszonyítva elenyésző összegnek tűnik a 36 milliárd forintos, kiskereskedelmi különadó-bevétel, a deficit ekkora mértékű elengedését várhatóan elbírta volna a költségvetés. Nem ez volt azonban a cél, inkább üzenet értéke van az extra tehernek.
A magyar kormány által kivetett ágazati különadók összeegyeztethetők az uniós joggal, nem számítanak hátrányos megkülönböztetésnek az Európai Unió Bírósága szerint. Az ítélet megjelenését követően adott ki közleményt a Vodafone, majd a Pénzügyminisztérium is.
Az Európai Bíróság főtanácsnoka ma tette közzé az indítványát két magyarországi különadó egyesített perében. E perben a magyar kormány támadja, hogy az Európai Unió egyik szerve (az Európai Bizottság) felfüggesztette az ún. élelmiszerlánc-felügyeleti díjat és a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulását. A főtanácsnoki indítvány szerint jogellenes volt a két különadó felfüggesztése, bár a főtanácsnok indítványa nem kötelezi a bíróságot, az esetek többségében a bíróság azzal összhangban dönt, végső ítélet néhány hónapon belül várható. A Deloitte szerint ha a kormány megnyeri az ügyet, és utána újra bevezetik a felfüggesztett adókat, akkor több tízmilliárd forintos teher sújtja mindkét iparágat.
Nem sértette az uniós jogot a 2010-ben, az árbevételre kivetett, majd 2013-ban kivezetett magyarországi kiskereskedelmi különadó - erre jutott az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka a brit Tesco magyarországi leányvállalata által indított ügyben. A főtanácsnok indoklásában rendesen kiosztotta a kiskereskedelmi multicéget.
Az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka szerint a magyarországi távközlési különadó összhangban van az uniós joggal - olvasható a testület közleményében.
A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei üdvözlik Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentését, miszerint 2022. december 31-ig felfüggesztik a jelenleg 7,5%-os reklámadónemet.
Klaus Iohannis jobboldali román államfő az előző nap bejelentett adóügyi intézkedések elhalasztására és alaposabb megfontolására szólította fel szerdán a bukaresti szociálliberális kormányt, mivel szerinte az új adók és illetékek váratlan bevezetése káoszt okoz a román gazdaságban. Közben szerdán a román alkotmánybíróság az államfő ellen döntött egy korábbi beadványban, mivel kimondta, hogy Klaus Iohannis alkotmányos természetű jogi konfliktust idézett elő, amikor nem hajtotta végre a Viorica Dancila kormányfő által kért minisztercseréket.
Hónapok óta nem tudja eldönteni az adóhivatal, mely civil szervezeteket lehetne megadóztatni a "bevándorlás segítése" miatt, írja a Népszava.
A bevándorlási különadóról szóló első bevallást szeptember 17-ig kell benyújtani, és a 25 százalékos mértékű adót is eddig az időpontig kell megfizetniük a bevándorlást segítő szervezeteknek - tudatta a Pénzügyminisztérium (PM) szombaton az MTI-vel.
Jövőre már nem kell különadót fizetniük a hazai befektetési szolgáltatóknak, az erre vonatkozó törvény 2019. január 1-jétől hatályos változatából kikerültek a befektetési vállalkozások. A különadó évről évre egyre nagyob terhet rótt a szolgátatókra, ráadásul igazságtalan is volt, hiszen a határokon átnyúló szolgáltatást kínáló cégekre nem vonatkozott a jogszabály.
Ma lép hatályba a bevándorlási különadó. Az első bevallást szeptember 15-ig - az augusztus 25. napjától 31. napjáig tartó időszakban nyújtott támogatásról - kell benyújtani, és a 25 százalékos mértékű adót is eddig az időpontig kell megfizetni - derült ki a Pénzügyminisztérium közleményéből.
Az adótörvények módosításába szép csendben beleszőtték az állami végkielégítések különadójának kivezetését - szúrta ki a Népszava. A 2010-es törvény hatályon kívül helyezése január 1-re visszamenőleg történik, tehát a választások után leváltott cégvezetőknek sem kell már a különadót megfizetniük.
Már a nyár végén hatályba léphetnek a bevándorlási különadót, az úgynevezett "Soros-adót" tartalmazó rendelkezések - nyilatkozta Kocsis Máté, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője hétfőn az MTI-nek.
Ha az Országgyűlés megszavazza a kormány javaslatát, már a nyár végén életbe léphet a 25 százalékos bevándorlási különadó - mondta a Magyar Időknek a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Egyszerűsítés. Ezt igyekszik üzenni a gazdasági élet szereplőinek a kormány a kedden beterjesztett 2019-es adócsomaggal. Lesznek ugyan érdekes és váratlan adócsökkentések és emelések, de ezek nem nagy horderejűek, illetve már korábban ismert elemei voltak az adórendszernek. A hangsúly ezúttal valóban az egyszerűsítésen van, mind az adminisztráció, mind pedig az adók száma tekintetében. Bemutatjuk és értékeljük a jövő évi adóterveket.
Az exit pollok alapján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Emellett kiemelte, hogy országa nem a fegyverek tesztpályája.
Izrael még októberben hajtott végre széleskörű támadást az ország ellen.
A stájerországi tartományi választásokon.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
