Hozzávetőleg 2100 embert bocsájtanak el a minisztériumokból idén, akik viszont maradnak, azok januártól akár 30 százalékkal is több pénzt vihetnek haza, mint eddig - részletezte Gulyás Gergely péntek este a HírTV műsorában.
Egy kormányzati előterjesztés szerint több módszerrel is segítenék a közszférából leépített munkavállalók elhelyezkedését. Az anyagból kitűnik, hogy valós veszélyként tekintenek arra, hogy egyesek belecsússzanak a közfoglalkoztatásba.
Jövőre átlagban nyolc százalékkal emelkednek a csehországi közszférában a bérek - döntött szerdán a cseh kormány.
Első körben a nyugdíj előtt állók és a határozott idejű szerződéssel rendelkezők veszíthetik el állásukat a központi költségvetés szervein belül a várható leépítés miatt - írja a Népszava.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány egyeztetés és hatásvizsgálat nélkül jelenti be a központi közigazgatásban dolgozók 15-20%-os leépítését. A kabinet azonban azzal érvel, hogy a rendszerben lévő párhuzamosságokat akarják megszüntetni és a digitalizáció terjedése miatt feleslegessé váló munkahelyeket akarják megszüntetni.
Már a foglalkoztatottak 22%-áról a magyar állam gondoskodik, ami 3%-pontos emelkedés 2000-hez képest - tűnik ki az Eurostat adataiból. Ezzel olyan hatalmassá vált a magyar állam, hogy az EU élmezőnyébe verekedtük magunkat. A helyzet azonban korántsem olyan kétségbeejtő, mint ahogy első ránézésre tűnik: a KSH-tól kapott adatok alapján megtudtuk, hogy csaknem 960 ezren dolgoznak a magyar államnak, közfoglalkoztatottak nélkül azonban "csak" 774 ezren, ami 17%-os állami foglalkoztatást jelent. Habár ez a ráta már alig haladja meg az EU-átlagot, a közszférában dolgozók elsődleges munkaerőpiacra való átterelésére biztos, hogy nincs jobb időszak, mint a jelenlegi gazdasági ciklus.
Ősszel dönthet a kormány a közszféra racionalizálásáról - jelezte a Világgazdaságnak Tuzson Bence. A közszolgálatért felelős államtitkár szerint gazdasági érdekünk miatt is fontos korszerűsíteni az állami intézményeket.
A közszférában érvényes létszámstop az orvoshiánnyal küzdő állami egészségügyi ellátórendszerben is érvényes, ugyanis nem vehetnek fel rezidenseket az intézmények - írta meg a hvg.
A munkáltatók továbbra is 100 ezer fős leépítést tartanak indokoltnak a közszférában, hogy enyhíteni lehessen a munkaerőhiányon. A költségvetési szektorban foglalkoztatottak versenyszférába való átterelése valóban a legjobb módja lenne a munkaerőhiány csökkentésének, a kormány azonban óvatos a kérdésben.
Kedd éjjelre sikerült megállapodnia a nagy német szakszervezeteknek és a szövetségi államnak a következő évek béremeléseiről: eszerint az idén márciustól induló egy évben 3,19%-os, a rákövetkező évben 3,1%-os, majd az azt követő fél évben 1,06%-os béremelés történi meg. Az alacsonyabb keresetű dolgozóknak mindezeken felül egyszeri 250 eurós juttatást is adnak.
Az öt évvel ezelőtti eredményekhez képest a hazai közintézmények integritás kockázatai trendszerűen csökkentek, rendszerszinten javult az integritás szintje a magyar közszférában - állapította meg 2017-es felmérésében az Állami Számvevőszék. A kutatás eredményei bizonyították, hogy a felmérésben való részvétel önmagában is erősíti az integritás tudatosságot: azoknál az intézményeknél, amelyek legalább öt alkalommal részt vettek a kutatásban, a kockázatokat mérséklő kontrollok kiépítettségét jelző mutató több mint 12 százalékponttal magasabb, mint az egyszer résztvevők kontrollszintje.
Magyarországon túl sokan dolgoznak az állami szférában, amin a versenyképességünk javítása érdekében sokat kellene faragni. Még a kormány is elismeri ezt, ám egyelőre nem igazán csökken a létszám.
A magyar központi kormányzati szektorban sokkal több fiatal és sokkal kevesebb 55 évnél idősebb munkavállaló dolgozik, mint az OECD-országokban.
Sztrájkot hirdet július 17-re a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), ha nem tud megállapodni a kormánytisztviselők, önkormányzati köztisztviselők és közalkalmazottak béremeléséről a kormánnyal - jelentették be az MKKSZ képviselői kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Megszavazta kedden a román szenátus azt az új egységes bértörvénynek nevezett jogszabálytervezetet, amely a közszférában öt év alatt átlagban 56 százalékkal emeli a fizetéseket.
A MÁV már ma megállapodhat a szakszervezetekkel az idén induló hároméves béremelési javaslatról, amiről aztán a kormány mondja ki a végső szót - írja a kormányközeli Magyar Idők.
Több tízezer állami vállalatnál dolgozó alkalmazott bére emelkedik jövőre, az erről szóló tárgyalások szerdán kezdődtek meg a kormány képviselői és a szakszervezetek között - értesült a Magyar Idők. A megállapodás a jövő év első felében várható, azonban az alkalmazottak visszamenőleg megkapják majd a megemelt bért. Egységes bérajánlat nem lesz, mivel a különböző ágazatokban nagyok a különbségek, de hosszú távú, többéves bérrendezés várható.
Azonos mértékben emelné a kormány az állami cégeknél dolgozó munkavállalók fizetését, ezért a köztulajdonban lévő vállalatok több tízezer alkalmazottjának keresete akár számottevően is emelkedhet jövőre - közölte érdekképviseleti vezetők nyilatkozatai alapján szerdai számában a Magyar Idők.
A munkáltatók és a munkavállalók szervezeteivel aláírt megállapodásnak köszönhetően a kormány arra számít, hogy már jövőre magasabb lehet a gazdasági növekedés üteme a kormány által várt 3,1 százaléknál - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken Budapesten a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által rendezett Vállalkozók napja rendezvényén. Demján Sándor elégedetten értékelte az idei évet, azonban rámutatott arra is, hogy a kormányzati ígéretekkel szemben nem csökkent a közszféra létszáma.
Míg jelenleg Magyarországon a 4,2 millió munkavállalóból közel 1,1 millió dolgozik az állami bürokráciában, addig "optimális esetben a teljes foglalkoztatottak számának maximum 10-15 százalékát jelenti egy országban a bürokrácia apparátusa" - fejtette ki a mai Világgazdaság vélemény rovatába írt cikkében Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese és Hrozik Adél, a tárca főosztályvezető-helyettese egy közelmúltbeli versenyképességi jelentés apropóján.
Kéthetes csúcsra ugrott a hazai fizetőeszköz.
Nagy újdonságokat jelentettek be.
Bloomberg: Aszad szökését az orosz titkosszolgálat szervezte meg.
Szűk többséggel, de támogatta a közgyűlés a döntést.
Méghozzá Görögországban.
Durran a piac.
A jövő a fenntarthatóbb és hatékonyabb energiaiparé.
Eltérő optimizmust mutatnak a belföldi és a külföldi elemzők.
