Daron Acemoglu, Simon Johnson és James Robinson kapta meg a 2024-es közgazdasági Nobel-díjat. Cikkünkben bemutatjuk, mivel foglalkoznak a közgazdászok.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia hétfőn bejelentette, hogy Daron Acemoglu, Simon Johnson és James Robinson kapta meg a 2024-es közgazdasági Nobel-díjat. A díjat "az intézmények kialakulásának és a jólétre gyakorolt hatásának tanulmányozásáért" ítélték oda. A kitüntetés hivatalos neve "Sveriges Riksbank gazdaságtudományi díja Alfred Nobel emlékére", és 11 millió svéd korona (körülbelül 1,1 millió dollár) pénzjutalommal jár.
Két héttel ezelőtt rendezték meg a Budapesti Corvinus Egyetemen a 2024 Conference on Mechanism and Institution Design nevű konferenciát, amin mintegy 300 kutató vett részt a világ minden tájáról. Az első napon Vincent Crawford professzor 75. születésnapja alkalmából volt diákjai – Alex Teytelboym, Madarász Kristóf és Nagore Iriberri – tartottak előadást munkásságának legfontosabb eredményeiről, majd a végén Crawford professzor is előadott. Másnap Paul Milgrom beszélt a spektrumok és vízhasználati jogok aukciójáról, aki 2020-ban kapott közgazdásági Nobel díjat az aukciók témakörében. Harmadnap a 2012-es Nobel díjas Alvin Roth előadása a piactervezés etikai kérdéseiről szólt. A konferencia negyedik napján az előadó Tardos Éva volt, a Cornell University számítástudományi professzora, számos matematikai díj kitüntetettje (2006 Dantzig Prize, 2012 Gödel Prize, 2017 EATCS Award, 2019 Neumann Medal). Tardos tanulási modellek elméletéről és gyakorlati alkalmazásairól beszélt a forgalomirányítás és az algoritmikus aukciók témakörében. A konferencia utolsó plenáris előadását Roger Myerson, 2007-es közgazdász Nobel díjas tartotta online egy mechanizmustervezési témában. Beszámoló a konferencia főszervezőjétől, Biró Pétertől.
Az Axios tudósítása alapján 16 Nobel-díjas közgazdász írta alá azt a nyilatkozatot, amely felhívja a figyelmet Donald Trump volt amerikai elnök gazdaságpolitikai terveinek a veszélyeire. Mint írják, Trump újra emelkedő pályára állíthatja az inflációt, és tartós károkat okozhat a világgazdaságnak.
Nincs egyszerű helyzetben a magyar gazdaságpolitika, mivel korábbi évek hibáit kell most javítani. Olyan stimulust kell adni a magyar gazdaságnak, ami sem a dezinflációs folyamatot, sem a büdzsét nem terheli, a szimpla növekedés helyett pedig annak összetételére és kvalitatív tényezőkre is koncentrálni kéne. Még a briteknek is sokba került a brexit, Magyarország viszont az EU-n belül is össze-vissza tudja zúzni magát 5-10 évente. Nagy rossz az amerikai-magyar viszony, ebben tehát vannak tartalékok, az viszont kétséges, hogy pontosan mi a ráció amögött, hogy beleállunk a kínai akkumulátor-gyártási lázba – egyebek mellett ezekről a témákról beszélt Jaksity György közgazdász, a Concorde társalapítója és igazgatóságának elnöke a Portfolio Checklist szombati különkiadásában. A szakembert arról is kérdeztük, hogy látszik-e már, mi okozhatja a következő nagy megtorpanást a globális tőkepiacokon.
Bár a GDP közel 100 éves konstrukciója a modern közgazdaságtan egyik nagyszerű vívmánya, a modern gazdaságok igényeinek egyre kevésbé képest megfelelni - mondta el Virág Barnabás a Fenntartható GDP című vitairat bemutatóján. Az MNB-alelnök a kihívások és fejlesztési irányok bemutatása mellett arra is kitért, hogy a magyar gazdaság a fenntartható GDP tekintetében 2020-tól alulteljesítővé vált.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma hétfőn ismét elkészítette az orosz-ukrán háborúval foglalkozó szokásos napi jelentését, melyben ezúttal az orosz felsőoktatásban egyre jobban elterjedő militarizmusról értekeztek.
Claudia Goldin, a Harvard Egyetem professzorának ítélték oda a közgazdasági Nobel-díjat a nők munkaerő-piaci helyzetével kapcsolatos úttörő kutatásaiért - közölte a díjak odaítélésért felelős bizottság.
E hét csütörtök-pénteken rendezi meg a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Egerben a 61. Közgazdász-vándorgyűlést, a nagyobb érdeklődésre számot tartó szekciókat élőben az interneten is közvetíteni fogják.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a fenntarthatóság és a gazdaság jövőjéről beszélt egy interjú során. A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy a világ a 21. században egy olyan bizonytalanság korába lépett, amelyben új gondolkodásra van szükség. A döntéshozó úgy látja, hogy a klasszikus közgazdaságtan is meghaladottá vált.
85 éves korában elhunyt Robert Lucas Jr., az újklasszikus közgazdasági iskola legnevesebb alakja, a közgazdaságtudomány egyik legnagyobb hatású művelője. A tudós többek között a racionális várakozások fejlesztéséért és alkalmazásáért érdemelte ki a Nobel-díjat 1995-ben, az indoklás szerint "Lucas volt az a közgazdász, aki a legnagyobb hatást gyakorolta a makroökonómiai kutatásokra a 70-es évek óta".
Andrási Szabolcs, a Kecskeméti Szakképzési Centrum Kada Elek Technikumának diákja nyerte a Közgazdasági Diákolimpia 2023-as versenyét szerdán Budapesten, a Corvinuson. A középiskolásoknak szóló nemzetközi megmérettetés hazai döntőjében 13 település 16 iskolájának 25 diákja mérte össze közgazdasági ismereteit.
Szeptemberben és októberben is 20 százalék fölött volt infláció és a következő hónapokban még szinte biztosan tovább emelkedik. Nagyon valószínű, hogy az előttünk álló fél évben 20 százalék fölött marad az infláció Magyarországon. De mi lesz azután? Beragad magas szinten vagy gyorsan csökkenni kezd? Előbbire már több példa is volt korábban, az utóbbi pedig a hivatalos (kormányzati és jegybanki) narratíva. Ahhoz, hogy választ kapjunk erre a kérdésre, érdemes megvizsgálni a jelenlegi infláció természetét, választ keresni arra, hogy milyen szerepet játszanak benne a külső és a belső tényezők, ezekkel kapcsolatban milyen várakozásaink lehetnek, és hogy mit mond a magas inflációs időszakok természetéről a fenti összefüggésekben a tudomány? A rossz hír az, hogy a hatékony inflációcsökkentés nem jár áldozatok nélkül, annak az útja a gazdasági növekedés és az életszínvonal visszaesésén visz keresztül. De ki bólintana rá önként erre? Ahogyan Oliver Hazard Perry amerikai tengerésztiszt mondta az 1813-as Erie-tavi csata során: találkoztunk az ellenséggel, és mi magunk vagyok azok…
A fenntarthatóság és a közérdek áll az új közgazdaságtan középpontjában; Magyarország már 2010-ben elindult ebbe az irányba - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szombaton Budapesten, az MNB első globális vitairatának bemutatóján.
Noha még két hónap van hátra a 2022. szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre való jelentkezési határidőig, ez az idő nem is olyan sok, ha figyelembe vesszük, milyen hatalmas a választási lehetőség. Magyarországon ugyanis több mint 60 államilag elismert felsőoktatási intézmény több száz karának több száz szakja közül lehet választani. Épp ezért megnéztük, melyek azok a pozíciók, amelyekre a legtöbb hirdetést feladták idén a cégek, vagyis melyek most a legkeresettebb szakmák a piacon, és mely szak az, amelynek elvégzése ezekhez betöltéséhez jól jön.
Három, az Egyesült Államokban dolgozó tudós, a kanadai David Card, az amerikai Joshua D. Angrist és a holland Guido W. Imbens kapta meg az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat "az ok-okozati összefüggések elemzéséhez nyújtott módszertani hozzájárulásukért" - jelentette be hétfőn a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
Négy izgalmas ötletet is megnézünk.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
