• Megjelenítés

közgazdaságtan

Tőkemozgások a világban: áldás vagy átok?

Tőkemozgások a világban: áldás vagy átok?

Az Elemző közgazdász videósorozatunk mai részében azzal foglalkozunk, hogy miként gondolkodnak a közgazdászok a nemzetközi tőkeáramlásról. Antal Judit, az OG Research vezető közgazdásza arról beszél, hogy milyen előnyei és kockázatai vannak a tőke szabad áramlásának. A szakértő szerint az előző válság során felgyűlt tapasztalatoknak köszönhetően a mostani krízisben már több tudásunk van arról, hogy a kedvező makrogazdasági hatások kihasználása mellett hogyan csökkentsük a tőkemozgásokból fakadó veszélyeket.

Mit tegyünk ott, ahol nincs verseny?

Mit tegyünk ott, ahol nincs verseny?

Az Elemző közgazdász videósorozatunk több részében foglalkoztunk a verseny jelentőségével. Vannak azonban olyan területek, ahol egyszerűen nem alakulhat ki gazdasági verseny, ám a közgazdászoknak itt is lehet tennivalója. A hálózatos iparágak, mint például a villamosenergia-szektor körültekintő szabályozást igényel annak érdekében, hogy versengő részpiacokat, illetve optimális működésre motiváló monopol szereplőket teremtsen. Csermely Ágnes, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal szakértője ennek a logikáját magyarázza el a sorozat friss részében.

Mitől lesz olcsóbb a liszt?

Mitől lesz olcsóbb a liszt?

A verseny, különösen a jól szabályozott verseny a fogyasztók érdeke, hiszen alacsonyabb árakat, jobb minőségű termékeket eredményez - mondja Berezvai Zombor az Elemző közgazdász videósorozat mai részében. A Gazdasági Versenyhivatal vezető közgazdásza arról is beszél, hogy bár a piaci modellek nem képesek tökéletesen visszaadni, hogy egy-egy iparág hogyan néz ki a valóságban, de sok esetben nagyon fontos segítséget nyújtanak a szereplők viselkedésének megértésére.

Mit keres egy közgazdász a környezetvédelemben?

Mit keres egy közgazdász a környezetvédelemben?

Bár a környezetvédelmi problémák elleni küzdelemben a közvélemény nem a közgazdászokat tartja a főszereplőnek, valójában mégis nagyon fontos szerepet játszanak ezen a területen. Ahhoz ugyanis, hogy kevésbé szennyezzünk, az emberek gazdasági döntéseit kellene megváltoztatnunk - mondja Kőműves Zsófia. A Cambridge Econometrics közgazdasági modellezője az Elemző közgazdász videósorozatunk újabb részében arról beszél, hogy egy olyan gazdasági környezet kialakítása a feladat, amely az új szabályok, adók révén környezetkímélőbb termelésre, fogyasztásra ösztönöz.

Versengő vagy együttműködő lény az ember?

Versengő vagy együttműködő lény az ember?

A gazdaság működésének magyarázata során a közgazdászok gyakran a versengést mint domináns magatartást szokták hangsúlyozni, pedig az együttműködés legalább ilyen fontos - mondja Kiss Hubert János az Elemző közgazdász videósorozatunk újabb részében. A KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa elmondta, hogy az emberek nagyon sokfélék, egészen eltérő mértékben hajlandók kooperálni.

Mitől lesz egy szegény ország gazdag?

Mitől lesz egy szegény ország gazdag?

A közgazdaságtan egyik központi kérdése a kezdetektől az, hogy mitől lesz egy ország szegény vagy gazdag - mondja Mike Károly az Elemző közgazdász című videósorozatunk mai darabjában. A Budapesti Corvinus Egyetem docense elmondja: a sikerességhez egyre fontosabb szempontnak tűnik, hogy milyen ösztönzők működnek egy gazdaságban, mennyire támogatják a játékszabályok az együttműködést és a versenyt.

Ha érteni akarsz, mérj!

Ha érteni akarsz, mérj!

A mindennapi életben velünk élő "hitek, vélekedések" ellenőrzéséhez, illetve a körülöttünk zajló események hatásainak megértéséhez, számszerűsítéséhez elengedhetetlen, hogy a kutatók méréseket végezzenek. A mérési tevékenyég az elemző közgazdász munkájának legalapvetőbb része - mondja Koren Miklós, a CEU Közgazdaságtan Tanszékének tanára. Az Elemző közgazdász videósorozatunk mai darabjában Koren arról is beszél, hogy a koronavírus járvány elleni lépések egészégügyi és gazdasági hatásainak felmérése elengedhetetlen a jó döntés meghozatalához.

Mi az a gazdasági növekedés és mitől van?

Mi az a gazdasági növekedés és mitől van?

Az innováció, a magántulajdon védelme, a családi kapcsolatok, a társadalmi értékek egyaránt befolyásolják egy-egy ország növekedési képességét - mondja Major Klára, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtani Intézetének vezetője. A szakember az Elemző közgazdász videósorozatunkban arról beszél, hogy mit gondol a közgazdaságtan a gazdasági fejlődésről. Mitől növekszik a GDP? Mitől fejlődik a technológiai egy országban, és miért nem egy másikban?

Mit csinál egy közgazdász?

Mit csinál egy közgazdász?

A „közgazdaságtant a szemlélet azonosítja, és nem a vizsgálati terület” - mondja Pete Péter egyetemi tanár. Az ELTE Közgazdaságtudományi Intézetének vezetője videósorozatunk nyitódarabjában arról beszél, hogy mi a közgazdaságtan, hogyan gondolkodnak a közgazdászok. Vizsgálódásaikban a mindennapjainkban megfigyelhető (nem feltétlenül csak a tisztán közgazdasági) jelenségeket megpróbálják visszavezetni a résztvevők célorientált viselkedésére. Ez a megközelítési mód segít abban, hogy a világban zajló folyamatokat ne a jók és a rosszak egysíkú küzdelmeként lássuk, hanem olyan rendszer részeként, amelyben megérthetők és leírhatók a szereplők döntéseik.

Anthony Radev: neves oktatókat csábítana Budapestre a Corvinus Egyetem

Anthony Radev: neves oktatókat csábítana Budapestre a Corvinus Egyetem

Anthony Radev, a Budapesti Corvinus Egyetem elnöke az Inforádió Aréna című műsorában beszélt arról, hogy neves külföldi oktatókat csábítana Budapestre az egyetem, emellett számos más változás is életbe lép annak érdekében, hogy minél színvonalasabb oktatást tudjanak biztosítani. Ez ugyanakkor együtt járhat a tandíj jelentős emelkedésével.

Ezek után ki merészeli még azt állítani, hogy kamu a közgazdászok munkája?

Meglehetősen elterjedt dolog a közgazdászokat leszólni, a tudományukat pedig megbízhatatlannak beállítani más területekhez képest. Azon túl, hogy az ilyen összehasonlítás nem igazán fair a vizsgált jelenségek különböző természete miatt, még csak nem is igaz, hogy a közgazdaságtan annyira megbízhatatlan volna. Amióta replikációs válságról beszélnek a tudományos világban, a közgazdászok is nekiálltak a legrangosabb folyóiratokban megjelent kutatásaik megismétléséhez. Egy ilyen szisztematikus vizsgálat arra jutott, hogy nagyjából a kétharmaduk átmegy a teszten. Noha van tér a fejlődésre, ez éppenséggel jelentősen magasabb arány, mint amit például a pszichológiában vagy a rákkutatásban találtak.

Korábbi írásunkban bemutattuk, hogy pontosan miféle válsággal is áll szemben a tudomány, az alábbiakban pedig ezen belül a közgazdaságtudomány helyzetével foglalkozunk.
2018.04.04 11:01 Amire azt hitted, hogy megvan a válasz, most kiderült, hogy kínos tévedés

Elhunyt Kenneth Arrow

Kedden 95 éves korában, otthonában elhunyt Kenneth Arrow, Nobel-díjas közgazdász. A tudós a tudományterület számos ágában maradandót alkotott, a legismertebb hozzájárulása az Arrow-féle lehetetlenségi tétel.

Oliver Hart és Bengt Holmström kapták a közgazdasági Nobel-díjat

2016-ban Oliver Hart és Bengt Holmström kapták a közgazdasági Nobel-emlékdíjat a szerződéselméletek területén végzett tudományos munkájukért - jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akedémia hétfő délelőtt Stockholmban.

Kiosztották a közgazdasági Nobel-díjat!

Angus Deaton, a Princeton Egyetem professzora kapta idén a Svéd Bank által alapított közgazdasági Nobel-emlékdíjat - jelentette be a Svéd Tudományos Akadémia. Az elismerést a fogyasztás, a szegénység és a jólét területein folytatott kutatásaiért nyerte el. Deaton a mikroökonómia területén az egyik legnevesebb közgazdász a világban.

Ő kapta a közgazdasági Nobel-díjat

Idén a neves francia közgazdász, Jean Tirole kapta a közgazdasági Nobel-emlékdíjat a piaci erő és a szabályozás területén elvégzett kutatásaiért. Ő a harmadik francia, aki a közgazdaságtudomány legmagasabb szakmai elismerésében részesült.

Vajon ki kapja az idei Nobel-díjat?

A 2014-es Nobel-díjasok sorából már csak az van hátra, hogy megtudjuk, ki kapja a közgazdaságtudomány legrangosabb díját. A bejelentés ma délután 1 órakor lesz, a potenciális jelöltek természetesen titkosak, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne tippelnünk.

Matolcsy leleplezte 200 milliárdos terveit (2.)

"Saját közgazdasági képzést indít a jegybank, itt nem a mára meghaladott neoliberális tanokat fogják hirdetni" - nyilatkozta a vs.hu portálnak Matolcsy György jegybankelnök azzal kapcsolatban, hogy miért adott a Magyar Nemzeti Bank 200 milliárd körüli összeget alapítványainak. Hangsúlyozta: az alapítványok vagyonukat csak magyar állampapírban tarthatják. Arról is beszélt, hogy miből van erre pénze a jegybanknak: pénzteremtéssel és a kéthetes betét révén hitelből jön a fedezet.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Három nap alatt elesett egy kétmilliós nagyváros – Itt mégis mi történik?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility