Európai cégek nyerhetnek az amerikai vámháborúban

Április 2-án Donald Trump amerikai elnök bejelentette a világkereskedelmet alapjaiban átalakító új vámintézkedéseit. A Boston Consulting Group (BCG) elemzésében ismerteti, hogy az intézkedés egy „minimális globális vámtételt” vezet be 10%-os szinten, miközben egyes országokra – például Kínára – akár 50%-os, vagy ennél is magasabb, úgynevezett „viszonossági vámokat” vetnek ki.

A Kínából érkező termékek esetében ez már most 54%-os összesített vámszintet jelent, de akár 74%-ra is nőhet, ha a venezuelai olajat vásárló országokra vonatkozó vámot is bevezetik.

Az elemzők szerint mindez a világkereskedelem egyik legnagyobb átrendeződését indította el az 1947-es GATT-egyezmény óta.

A BCG rámutat: a változások nemcsak költségnövekedést jelentenek az amerikai vállalatok és fogyasztók számára, hanem teljes bizonytalanságot is hoznak a jövőbeli gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokba. A legnagyobb változás, hogy az USA látszólag hátat fordít a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) „legnagyobb kedvezmény” elvének, amely szerint minden partner számára ugyanazokat a vámfeltételeket kellene biztosítani.

Úgy vélik, hogy a jelenlegi rendszer helyett

országspecifikus kétoldalú megállapodások és vámrendszerek jöhetnek, amelyek tárgyalása évekre húzódhat, és messze túlmutat a gazdaságon: határbiztonság, migráció és védelmi kiadások is terítékre kerülhetnek.

A mostani helyzet ugyanakkor jelentős lehetőséget is kínál az amerikai versenytársakkal szemben álló cégeknek. A BCG szerint az európai, kínai és más, USA-n kívüli vállalatok számára egyedülálló esély nyílik arra, hogy globális piaci részesedést nyerjenek az amerikaiaktól – különösen, mivel az USA-ban gyártó cégeknek át kell gondolniuk, hogyan szolgálják ki a világpiacot nem amerikai bázisokból.

A „geopolitikai izomzatot” épített cégek – vagyis azok, amelyek képesek gyorsan reagálni és alternatív ellátási láncokat kialakítani – most előnybe kerülhetnek.

Az elemzés szerint a vállalatoknak mihamarabb be kell árazniuk a vámkockázatokat a működésükbe. Ez nemcsak rövid távú áthárítási stratégiákat (például beszállítói költségmegosztás vagy áremelés) jelent, hanem hosszabb távú struktúraátalakítást is. Ilyen például a gyártókapacitások áthelyezése, új ellátási láncok kialakítása, vagy akár a kutatás-fejlesztés és beruházások regionális újratervezése. A cégeknek emellett folyamatosan monitorozniuk kell a versenytársakat is, hogy felmérjék, hol tudnak előnyt kovácsolni a változásokból.

A BCG figyelmeztet: bár egyes termékek – például gyógyszerek, félvezetők, bizonyos nyersanyagok és energiaforrások – mentesülhetnek az új vámok alól, ezek alóli kivételek megszerzése hosszadalmas és kimenetelében bizonytalan lehet. Az is elképzelhető, hogy a vámháború új frontjai nyílnak, például az USA digitális szolgáltatásaira:

az EU – ahogy a BCG kiemeli – fontolóra veszi amerikai streaming, felhő- és szoftverszolgáltatások megadóztatását is.

A helyzet a következő hónapokban folyamatosan változhat, így a cégek számára nemcsak az alkalmazkodás, hanem a proaktív stratégiaépítés is létfontosságú lesz. A „vámtúlterhelés” miatt megnő a dollár ereje és az alapanyagköltségek is emelkedhetnek, így az USA kevésbé lesz versenyképes gyártási központként. Ez viszont még tovább növeli az amerikai cégek kiszorulásának esélyét más régiókból. A globális vállalatoknak így új tudással, rugalmassággal és gyorsasággal kell felvértezniük magukat – ezek lesznek a túlélés és növekedés zálogai a vámok új korszakában – zárják értékelésüket.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio