Gyér kereslet mellett is elment az ÁKK aukciója
Ma az Államadósság Kezelő Központ 6 hónapos lejáratú állampapírt kínált fel a szokásos aukciós rendszerében.
Ma az Államadósság Kezelő Központ 6 hónapos lejáratú állampapírt kínált fel a szokásos aukciós rendszerében.
Ma az Államadósság Kezelő Központ 3 hónapos lejáratú állampapírt kínált fel a szokásos aukciós rendszerében, és a 15 milliárd forintnyi papírt gond nélkül sikerült értékesíteni, szemben az utóbbi hetek tapasztalataival, amikor terv alatti eladásokra került sor.
Érdekes folyamatok látszanak a rövid magyar állampapírok piacán azután, hogy a kormány diszkont kincstárjegyek (dkj) vásárlására kötelezte a befektetési alapokat. Már júniusban sem látszott igazán erős roham, júliusra viszont szinte teljesen elfogyott a kereslet, az eddigi öt aukció mindegyike sikertelen volt, vagyis nem sikerült eladni a tervezett mennyiséget. Finanszírozási szempontból korai lenne aggódni, hiszen a kötvényértékesítések továbbra is erősek, de jogosan merül fel a kérdés, hogy hol van az az 500 milliárd forintos extra kereslet, amiről a kormány beszélt az intézkedés bejelentése után.
Három államkötvényből tarott ma aukciókat az Államadósságkezelő Központ, és főként az 5 éves papírnál volt különösen erős a kereslet, de a 3 évesből is a terv felett adott el papírt az intézmény. A hozamok tovább estek a legutóbbi aukciós átlaghozamokhoz, és a tegnapi másodpiaci referenciahozamokhoz képest.
Évtizedes rekordok dőlnek meg a világ kötvénypiacain: a feltörekvő és a fejlett országok hozamai között utoljára 2007-ben volt olyan alacsony a különbség, mint az elmúlt napokban – írja a Financial Times. A feltörekvő kötvények hatalmas menetelésben vannak idén, mivel a szakemberek szerint a jegybankok sokkal jobban kezelték az inflációs sokkot, mint fejlett társaik. De mi újság a magyar állampapírokkal? Nálunk is évtizedes rekordokat látunk?
Az eredetileg tervezett 20 helyett mindössze 7,5 milliárd forintnyi hathónapos diszkont kincstárjegyet adott el szerdán az ÁKK, mivel a kereslet kifejezetten gyenge volt. Az utóbbi hetekben ez már nem az első rosszul sikerült aukció volt a rövid papírok esetében.
Vegyes reakciókat váltott ki a pénzügyi szektorban a brit kormány új javaslata, amely szerint 50 milliárd fontnyi nyugdíjpénztári vagyont juttatnának a kezdő vállalatoknak. A reformok a kormány elmondása szerint win-win szituációt eredményeznek majd, szakértők szerint azonban nincs garancia arra, hogy a javaslat mindenki számára megfelelő lesz.
Rekordszintet ért el az európai kötvény ETF-ek iránti kereslet 2023 első félévében – számol be a hírről a Financial Times.
Tavaly rájárt a rúd a vegyes alapokra, idén azonban a kedvező kötvény- és részvénypiaci folyamatok már szép hozamokat jelentettek a befektetőknek. A legjobban teljesítő sorozatok között 13% felett volt a legjobb elérhető hozam, de a legjobb alapok többségének teljesítménye minden esetben 10% felett alakult féléves időtávon. Ennek ellenére a kategóriáért valamiért nem kapkodnak a befektetők.
Jelentősen emelkdett pénteken a magyar kötvények másodpiaci referenciahozama, az éven túli futamidőknél 30-50 bázispontos ugrást láttunk. Ez pedig a forint utóbbi napokban látott gyengélkedése mellett akár kifejezetten rossz hír is lehet.
Az elemzők szerint az infláció júniusban nem okozott meglepetést, és továbbra is az várható, hogy a dezinfláció a nyár folyamán jelentősen begyorsul, év végére pedig egy számjegyű lesz az infláció. A nagy kérdés viszont az, hogy az ástabilitás mikor áll helyre ténylegesen, a kockázatok ugyanis számottevőek.
A tervezettnél kevesebb 12 hónapos diszkont kincstárjegyet adott el csütörtökön az ÁKK, míg a kötvények értékesítése felemás volt.
Rekord értékesítési számokat hozott a június a kötvény- és pénzpiaci alapok számára, láthatóan sokan igyekeztek még az utolsó pillanatban mentesülni a szocho-fizetési kötelezettség alól. Mindeközben az első félévben látott csökkenő hozamszintek pozitívan hatottak a kötvényalapok teljesítményére, különösen a hosszú kötvényalapok mentek nagyot, 15-16%-os hozamokat is elérve egyetlen félév alatt. A megmaradt pénzpiaci alapok is jól teljesítettek az első félévben, a legnagyobb kötvényalapok pedig elképesztő ugrást mutattak fel a kezelt vagyonukban.
A tervezett 25 helyett csak 19,5 milliárd forint értékben adott el három hónapos diszkont kincstárjegyeket kedden az ÁKK. A hozam nem változott a papírok esetében.
Hivatalosan is átléptünk az év második felébe, és a befektetők az első féléves erős részvénypiaci hozamok után igyekeznek az év második felét is jól kihasználni. A különböző hedge fundok számára az év második fele arról fog szólni, hogy mennyire fogják tudni megfelelően kiaknázni az infláció, az agresszív kamatemelések, valamint a dekarbonizáció gazdaságra gyakorolt hatásaiból eredő lehetőségeket – legalábbis ez derült a ki a Reuters által megkérdezek alapkezelők válaszaiból. Öt alap osztotta meg a kereskedési ötleteit, öt különböző eszközosztályra vonatkozóan.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a KBC Asset Management írását olvashatják:
Meglepetésre a jövő hétre visszavásárlási aukciót hirdetett az ÁKK két rövid lejáratú állampapír, a 2023/A és a 2024/B sorozatok esetében. Ez pedig szokatlan piaci reakciót váltott ki, az érintett papírok hozama percek alatt 60-100 bázisponttal zuhant.
Nehéz évet zárt 2022-ben az európai alapkezelői piac, a befektetési alapok nettó vagyona 12,5%-kal, 19,1 ezermilliárd euróra csökkent tavaly, és a 2021-es rekord értékesítési számok után 273 milliárd eurónyi tőke távozott a szektorból. Mindez elsősorban a részvény- és kötvénypiacok gyenge teljesítményének tudható be. Az Efama friss jelentése több érdekes számot is kiemel: lassan eltűnnek a kis vagyont kezelő alapok Európában, a lakosság befektetési alapok iránti kereslete visszaesett, mindeközben az egyre élénkebb verseny miatt csökkenek az alapok költségei is.
Aukciókat tartott ma az Államadósságkezelő Központ, három állampapírt kínált eladásra a befektetőknek. A jelentős érdeklődésre reagálva az adósságkezelő a tervezettnél lényegesen több papírt értékesített.
Az Államadósság Kezelő Központ közzétette a mai állampapírpiaci referenciahozamait. A pénteki értékekhez képest a teljes hozamgörbén csökkentek a hozamok, de különösen a rövid lejáraton volt óriási szakadás.
Ma kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb...
A K&H Bank brókercége új lehetőséget indított, havi rendszeres megtakarítás ETF-ekbe. Hasonlóan működik, mint...
Az RSM szakértői összefoglalták, hogy a vállalatoknak, a munkáltatóknak milyen, 2025 januárjától érvényben levő... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Tervezzük meg a pénzügyeinket 2025-re! "A legtöbben túlbecsülik azt...
Az európai autóipar régóta betegeskedik, és a kínai vámokkal lélegeztetőgépre került. A legnagyobb autógyártó... 
Kétrészes blogsorozatunk második darabjában az európai szivattyús-tározós erőmű-létesítésekkel foglalkozunk...
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
