Aukciókat tartott ma az Államadósságkezelő Központ, 3 állampapírt kínált eladásra a befektetőknek. A hosszabb lejáratokon akkora volt a kereslet, hogy az ÁKK a meghirdetett mennyiségnek végül a többszörösét fogadta be, a 3 éves kötvényre viszont alig akadt vevő.
Ma az Államadósság Kezelő Központ 6 hónapos lejáratú állampapírt kínált fel a szokásos aukciós rendszerében, és a keddi 3 hónapos aukcióhoz hasonló eredmény született.
Ma az Államadósság Kezelő Központ 3 hónapos lejáratú állampapírt kínált fel a szokásos aukciós rendszerében, ami - feledtetve a korábbi hetekben látott megingásokat - bővéges kereslet mellett kelt el.
A dotcom lufi óta nem látott egyik legnagyobb havi veszteséget könyvelték el a trendkövető alapok márciusban, a bankválság által kiváltott piaci zavarok miatt – írja a Financial Times.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Erste Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Accorde Alapkezelő írását olvashatják:
Miközben az egész világon azt találgatják, hogy az amerikai és európai bankproblémák szélesebb körű válsággá fajulnak-e, a legnagyobb jegybankok kamatokat emelnek, az EKB egyenesen 50 bázisponttal. Ha a szemlélő ebből arra következtet, hogy a jegybankok szerint egyáltalán nem veszélyes a jelenlegi helyzet, akkor a jegybankok a kamatemelésekkel máris elérték az egyik céljukat: az aggodalmak lehűtését. Valójában a jegybankok is feszülten figyelik a helyzetet, ez tisztán látszik a jövőre vonatkozó üzeneteikből - monetáris politikai szempontból ugyanis a lényeg most nem a legutóbbi kamatemeléseken, hanem a további várható lépéseken van.
A komoly piaci aggodalmak ellenére vélhetően nem fajul a jelenlegi bankválság egy szélesebb körű pénzügyi válsággá – válaszolták a Portfolio által megkérdezett közgazdászok, akik szerint a hatóságok megfelelő és határozott választ adtak a felmerülő problémákra. A bankrendszer sokkal ellenállóbb, mint 2008-ban volt, az Silicon Valley Bank és a Credit Suisse helyzete is egyedi volt, egyelőre nincsenek jelei a rendszerszintű problémáknak. A jegybankoknak az infláció elleni harcra kell fókuszálniuk továbbra is, de figyelembe kell venni a pénzügyi rendszer kockázati mutatóit is, a bankrendszer problémáinak továbbterjedése ugyanis mély gazdasági hatásokkal járna.
Kötvényaukciót tartott ma az ÁKK, három futamidőn összesen a tervezett 30 helyett 76,5 milliárd forintnyi állampapírt adtak el. Vagyis bőséges volt a kereslet, és még a hozamok is csökkentek.
A magyar állampapírpiaci hozamok emelkedése a finanszírozás azonnali megnehezedése mellett még egy, sokkal komolyabb kockázattal fenyeget: minél tovább tart az extrém magas kamatok kora, annál hosszabb időre „égeti be” a költségvetés a jelenlegi terhet, hiszen fokozatosan árazódnak át az állampapírok. Vagyis lassan készülhetünk arra, hogy évekig alig lesz mozgástere a költségvetésnek. Részben emiatt kongatta meg a vészharangot nemrég a parlamentben Matolcsy György is, bár a jegybankelnök előrejelzése meglehetősen pesszimistának tűnik.
Bepánikoltak az ázsiai befektetők a Credit Suisse kiegészítő Tier 1 (AT1) típusú kötvényeinek teljes értékvesztése miatt, elkezdték eladni az értékpapírjaikat – írja a Financial Times.
Az Európai Unió több ígéretet is tett arra, hogy tiszteletben tartja a banki kötvénytulajdonosok jogait, miután a svájci hatóságok elsőbbséget adtak a részvényeseknek azzal, hogy kártalanítás nélkül nullára írták a Credit Suisse kiegészítő Tier 1 (AT1) típusú kötvényeinek értékét – írja a Financial Times.
A múlt heti történelmi hozamcsökkenés után ezen a héten tovább estek a legfontosabb európai és amerikai kötvények hozamai, ahogy egyre csökken a kamatpályára vonatkozó várakozás, és a befektetők a biztonságos kötvényekbe menekülnek. A piaci érzület nem változik, továbbra is úgy vélik a befektetők, hogy a bankproblémák átírják a kamatpályát, és ezzel potenciálisan a makropályát is az USA-ban és Európában egyaránt. Egyelőre lehetetlen megmondani, hova fut ki ez az egész: a megalapozatlan aggodalmaktól a súlyos pénzügyi válságig még minden benne van a pakliban.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak -6,8 százalékos hozammal zártak 2022-ben, azonban a pénztári portfóliók közel ötödének hozama az utolsó negyedév kiváló teljesítménye révén már a pozitív tartományba került. A szektor hosszú, egy és másfél évtizedes távon továbbra is – igaz, csekély mértékű – reálhozamot, azaz az infláció feletti nyereséget mutathat fel tagjai számára, áll az MNB közleményében.
A címben feltett kérdés szűk egy hét leforgása alatt teljesen más értelmet nyert. Ezért hát a válasz is a címben. Így lesz a sztárból hullócsillag. És ha van bármi tanulsága az elmúlt napoknak, az az, hogy a forint továbbra is rendkívüli mértékben kitett a globális eseményeknek. Na és persze az, hogy az extrém magas kamat nélkül a forint aligha lett volna képes egy ilyen év eleji ralira.
Elképesztő a bizonytalanság a tőzsdéken a Silicon Valley Bank pénteki becsődölése óta, csak úgy kapkodjuk a fejünket, olyan gyorsan változik a hangulat: hol a tovagyűrűző bankválság 2008-at idéző rémképe villan fel a befektetői kollektíva frontális lebenyében, hol nyugtatóként kapkodják be a piaci szereplők a megenyhülő és újabb pénznyomtatásba kezdő jegybank koncepcióját. Ebben a környezetben csak a bizonytalanság a biztos, a tőzsdei félelemindex az egekbe szökött és senki sem tudja igazán, hogy mit várhat a holnaptól, milyen szabályozói lépések jönnek, mit reagál a Fed, hol roggyan meg egy újabb nagybank térde. Egy ilyen miliőben reflexszerűen nyúlnak a régen jól bevált menekülőeszközök felé a befektetők, a mostani sajátos környezetben pedig arra is van esély, hogy a bitcoin végre bizonyítsa a "digitális aranyként" betöltött szerepét.
Az Európai Központi Bank eddigi leghatározottabb kamatemelési ciklusa közepén van, amelynek egy következő állomása a most csütörtöki ülés. Legalábbis az lett volna, az amerikai bankcsődök ugyanis alapvetően megkérdőjelezték a kamatkilátásokat mind Európában, mind az USA-ban. Az EKB-nak eddig sem volt nehéz dolga, az eddigi leghatározottabb kamatemelés sem éreztette még ugyanis hatását a makacs inflációval szemben. A pénzügyi rendszer kockázatai óhatatlanul megjelenítik a jegybank rémálom-szcenárióját, amelyben választania kell az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás között. Szerencsére ez ma csak egy lehetőség, nem is a legvalószínűbb - de az biztos, hogy a további kamatemelések terén már egy újabb fontos szempontra kell figyelemmel lennie a jegybanknak.
A világon az elmúlt három évben a szegmensről szegmensre körbekergetett infláció korszakát éltük. Ennek a vártnál makacsabb jelenségnek is köszönhető az elmúlt egy év gyors és komoly monetáris szigorítása. A Fed versenyfutása azért, hogy előbb csináljon reálkamatot, mint hogy egy csontváz kiborul a szekrényből. Ez a bizonyos első csontváz azonban megérkezett a múlt héten a Silicon Valley Bank csődjével. Sajnos a mostani szigorítási ciklusban ezáltal hamarabb jelent meg a pénzügyi rendszer és a gazdasági élet szereplői számára a destruktív fájdalom, mint mielőtt a konstruktív fájdalom eredményre vezetett volna.
Alig néhány nappal azután, hogy a kaliforniai székhelyű SVB csődöt jelentett, a New York-i székhelyű Signature Bank bejelentette, hogy a fogyasztók és a pénzügyi rendszer védelme érdekében bezárja kapuit. Az eseményekkel kapcsolatban sorra szólalnak meg a szakértők, és a 2008-as Lehman Brothers-összeomlást megjósoló Wall Street-i elemző és befektető, Robert Kiyosaki elárulta, hogy szerinte melyik bank lesz a következő, amelyik fizetésképtelenné válik - írja a Fox Business.
A pénzügyi piacok stresszmutatói hétfőn élesen reagáltak arra, hogy öt napon belül három amerikai bank is bedőlt. A befektetők egyre inkább újraárazzák az amerikai kamatkilátásokat, ami 2008 óta a legnagyobb rohamot váltotta ki a kötvénypiacokon.
Fejhallgatóval, feministákkal és ciklustetővel kezdjük az évet, amelyben már Viktortól is elhatárolódunk, viszont... 
Egy barna papírtáskával kezdődött és súlyos környezetrombolásba torkollt a bevásárlást segítő szatyrok evolúciója....
Az RSM szakértői összefoglalták, hogy a vállalatoknak, a munkáltatóknak milyen, 2025 januárjától érvényben levő... 
Ma kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb...
A K&H Bank brókercége új lehetőséget indított, havi rendszeres megtakarítás ETF-ekbe. Hasonlóan működik, mint...
Tipikus év végi történet, az ember próbálja még az adóév végén optimalizálni befektetéseit, kihasználni esetleg...
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
